Kiderült, mikor temetik Ferenc pápát, addigra pedig az ukrajnai béke is közelebb kerülhet, miközben a szlovák hatóságok mintha megvakultak volna

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Akkor érkezett a szomorú hír, amikor a nyugati kultúrkör a húsvét hétfőt ünnepelte: a római katolikus egyház feje, Ferenc pápa elhunyt. A 88 éves egyházfő halálát agyvérzés, illetve a keringési rendszer ennek nyomán bekövetkezett összeomlása okozta. A dél-amerikai származású Jorge Mario Bergoglio, aki a pápává választásakor a Ferenc nevet választotta, 2013 márciusától állt a katolikus egyház élén.

Ferenc pápa erkölcsi kérdésekben mérsékelt álláspontokat képviselt: elutasította például a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát, a halálbüntetést és az eutanáziát. Ugyanakkor azt is kifejezte, hogy minden homoszexuális ember iránt szeretettel és tisztelettel kell viseltetni. „Ki vagyok én, hogy ítélkezzek?” – mondta az LMBTQ közösség tagjairól, illetve többször utalt arra, hogy az egyház üdvözli a meleg híveket is.

Az egyházfő már előre kiválasztotta végső nyughelyét: nem hagyományosan, a Szent Péter-bazilikában, hanem a római Santa Maria Maggiore-bazilikában kívánt nyugodni. Számára ugyanis ez a templom különleges személyes jelentőséggel bírt. Kedden pedig ki is derült, hogy helyi idő szerint délelőtt 10 órakor, április 26-án, azaz szombaton temetik el itt Ferenc pápát.

A katolikus egyház azonban nem maradhat vezető nélkül, ezért legkorábban 15, de legkésőbb 20 nappal Ferenc halála után összeül a pápaválasztó konklávé. Ha a bíborosok megállapodnak az új egyházfő személyében, akkor fehér füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből. Az esélyesek között emlegetik Erdő Péter bíborost is. Ahogy pedig az már lenni szokott, fogadni is lehet arra, hogy ki lesz az új egyházfő. A bukmékerek 6:1-hez esélyt adnak a magyar bíborosnak.

De ne akadjunk itt fenn azon, hogy mennyire istennek tetsző dolog a pápaválasztást szerencsejátékként kezelni. A katolikus egyházfő személye ma is meghatározó, nem mindegy ugyanis, hogy az erkölcsi kérdésekhez, az LMBTQ-közösséghez való viszonyban milyen hozzáállást mutat majd az új pápa. Vagy éppen az, hogy milyen kapcsolatokat ápol a politikai vezetőkkel. Erdő Péter például megfordult már Orbán Viktor és a Fidesz zártkörű kötcsei rendezvényén is, a magyar kormány pedig két kézzel tömi a közpénzt az egyházi szervezetek zsebébe.

Körvonalazódó béke?

A napokban is folytatódott az a tárgyalássorozat, amely az ukrajnai háború lezárásáról, vagy legalábbis a fegyverszünetről szól. Sőt, a felek még azt is belengették, hogy a hét végéig, vagyis Ferenc pápa temetéséig a békemegállapodás akár már végleges formát is ölthet. Holnap Londonban egyeztetnek erről az Amerikai Egyesült Államok, az európai országok, valamint Ukrajna képviselői. Majd az amerikaiak az orosz vezetéssel is tárgyalnak. Donald Trump amerikai elnök igencsak igyekszik, hogy ha már korábbi ígéretéhez híven a beiktatása után 24 órával nem tudott békét teremteni, ez legalább a 100. hivatali napja előtt sikerüljön.

A kérdés csak az, milyen áron és milyen béke jönne így létre. Sajtóinformációk szerint az amerikaiak azt javasolják, hogy a jelenlegi frontvonal mentén fagyjanak be a viszonyok, az USA ráadásul elismerné, hogy a Krím-félsziget hivatalosan is Oroszország része. Ezen túl Ukrajnának le kellene mondania arról, hogy egyszer majd a NATO tagja legyen, illetve zaporizzsjai atomerőmű és környéke valamiféle független státuszt kapna és az amerikaiak ellenőrzinék azt. Ez a feltételrendszer Moszkvának kevés, ők teljesen maguknak akarják azokat a megyéket, amelyek egy részét már elfoglalták, Kijevnek pedig sok, mert nagyon nehezen képzelhető el, hogy hivatalosan is elengedjék a Krímet. Egyes szakértők szerint az az ukrán vezetés, aki ezt megtenné, az életével játszik. A patrióta szervezetek ugyanis szinte biztosan merényletet követnének el ellene.

A helyzet tehát rengeteg dilemmát rejt magában, de a következményei sem lényegtelenek. Mindenekelőtt fel kell tenni a kérdést, hogy egy ilyen béke meddig tart ki. Nem arról van-e szó, hogy egy ilyen megoldás gyakorlatilag biztosan magában kódolja egy újabb orosz-ukrán háború kitörését? Az a következmény sem elhanyagolható, mi szerint a világ egy ilyen megállapodással újra visszatérne ahhoz, hogy a nagyobb hatalmak kényük kedvük szerint darabolhatják a tőlük gyengébb országokat. Egy ilyen világban pedig a Közép-Európa nagyon gyorsan a hatalmasok tányérján találhatja magát. Ebből pedig mi, magyarok hosszú távon még sosem jöttünk ki jól.

Skutok sa nestal

Nem sokkal a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merénylet egy éves évfordulója előtt kiderült, mit állapított meg az esetről a rendőrség belső ellenőrzése. A vizsgálat szerint nem hibázott senki, nincs itt kérem semmi látnivaló, az eljárást megszüntették.

Azt azonban a jelentés is leírja, hogy három másodperc telt el a fegyver előrántásától a lövöldöző ártalmatlanításáig. Ez alatt a rövid idő alatt a nyugdíjas Juraj Cintula ötször is rálőtt a kormányfőre. Ficót három lövedék találta el. Arra pedig már az olvasó is emlékezhet, hogy a miniszterelnök testőrei milyen kaotikusan reagáltak a helyzetre. A szakértők is arról beszéltek, nem kezelték jól a szituációt. Azt pedig a belső ellenőrzés is elismeri, hogy a testőrök nem megfelelő helyen álltak, az egyikük pedig nem a merénylő és a miniszterelnök közé ugrott be, hanem éppen az ellenkező irányba. De ahogy az lenni Szlovákiában lenni szokott, hiába láttunk valamit a saját szemünkkel, ha arról az illetékes szerv kijelenti, skutok sa nestal, azaz a cselekmény nem történt meg, akkor nem vonnak felelősségre senkit. Ahogy a belső ellenőrzés azért sem vont felelősségre senkit, hogy a sajtóba kikerült a merénylő személyigazolványáról készült kép, illetve egy videó, amit az egyik testőr készített és amiben Cintula elmondja, politikai nézetei miatt lőtt Ficóra. Ezt a videót a kormányoldal aztán az ellenzék befeketítésére használt fel. A Demokraták párt vezetője, Jaroslav Naď arról beszél, a kérdéses testőr először beismerte tettét, de aztán a belügyminisztérium inkább fizetésemelést adott neki, hogy tartsa a száját. Ismét ott vagyunk, hogy skutok sa nestal.

Egy részletes elemzés

A szlovák hatóságok úgy tesznek, mintha a miniszterelnök elleni merénylet kapcsán nem látnák a saját hibáikat, vagy visszaéléseiket. Olvasóinknak azonban azt ajánljuk, az országot érintő gazdasági folyamatok megértése előtt ne takarják el a szemüket. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a Paraméternek adott interjúban ugyanis arról beszél, milyen fejlődési pályán mozog Pozsony és Budapest ezekben a trumpi vámokkal nehezített időkben.