1
Fotó: TASR
Megosztás
Kemény valóság vár a fiatalabb generációra, amely amellett, hogy később mehet majd nyugdíjba, még kevesebb juttatásra is számíthat. A gazdaságügyi szakértő konkrét módosításokra hívja fel a figyelmet, amelyek már életbe léptek, sokan viszont nem tudnak róla.
Jozef Mihál gazdaságügyi szakértő szerint a társadalombiztosításról szóló törvényben már most érvényben vannak olyan szabályok, amelyek jelentősen rontják a leendő nyugdíjasok helyzetét. Ezek elsősorban a fiatalabb generációt érintik, akik esetében az életszakaszuk több évét nem számíthatják be a nyugdíjba vonuláshoz – írja a Topky.
Az egyik ilyen kellemetlen meglepetés a tanulmánnyal töltött idő. Ha például valaki 2003 után tanult, ezeket az éveket nem számítják bele a nyugdíjba. Például egy 1990-ben született ember, aki 2005 és 2013 között közép- és felsőfokú tanulmányokat folytatott, egyet sem számíthat be a nyolc évből. Minden ilyen év kb. 19 euróval csökkentheti a nyugdíjat, ha az illető az átlagbér környékén keresett. A tanulással töltött nyolc év így akár havi 150 eurós csökkenést is jelenthet a végső nyugdíjösszegben.
Ugyancsak változik a munkaügyi hivatalnál való nyilvántartás kezelése is. Mihál felhívja rá a figyelmet, hogy a nyugdíjszámítás során nem számít be a munkaügyi hivatalnál töltött idő 2001. január 1-jétől, ha az illető nem kapott munkanélküli segélyt, 2004. január 1-jétől pedig akkor sem számít be, ha kapott ilyen támogatást.
A rossz hírek sora viszont még nem ér véget. A nők (és a férfiak) esetében 2004. január 1-jétől a 6 év alatti gyermekről való gondoskodás idejére az állam biztosítottjaként számított személyes bérpont értéke (kb. 0,5–0,55) kerül be a személyes átlagos bérpont (POMB) számításába – ami a nők (és férfiak) túlnyomó többségénél csökkenti a végső POMB értékét, és ezzel a nyugdíj összegét is. A 2003. december 31-ig terjedő időszakra ez csak kis részben történik meg. Így tehát egy kétgyermekes anya, aki hat évet töltött anyasági és gyermekgondozási szabadságon, körülbelül havi 50–60 eurós nyugdíjcsökkenéssel számolhat.
Újabb változásnak számít a nyugdíjak valorizációja. 2023-tól a nyugdíjérték csak az átlagbér-növekedés 95%-ával nő. Más szóval: a nyugdíjak nem tartanak lépést a bérekkel, és az újonnan megállapított nyugdíjak minden évben alacsonyabbak lesznek, mint ha ez a módosítás nem lenne érvényben. Mihál szerint egy olyan ember, aki 20 év múlva megy nyugdíjba, már csak emiatt a változás miatt is havi 50 euróval kevesebbet kaphat.
Mindezek mellett a nyugdíjkorhatár is folyamatosan emelkedik. Míg 2003-ban a férfiak még 60 évesen mentek nyugdíjba, ma már ez 64 év. A becslések szerint az 1974-ben születettek csak 65 évesen vonulhatnak majd nyugdíjba, és a következő generációknak még későbbre tolódhat a nyugdíjba vonulás ideje.
Mihál szerint a nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Azoknak, akik ma fizetik a járulékokat, fel kell készülniük arra, hogy az állami rendszerből jóval kevesebbet kaphatnak, mint amire számítanak.
