1
Erdő Péter (Fotó: TASR - Jakub Kotian)
Megosztás
A katolikus világ figyelme Ferenc pápa halála után Rómára szegeződik: a pápaválasztás nemcsak egyházi, hanem globális jelentőségű esemény, amely tükrözi a katolikus egyház jövőjéről és irányvonaláról szóló elképzeléseket is. Kik azok, akik eséllyel pályáznak a 267. pápa címére? Az alábbiakban bemutatjuk a legesélyesebb jelölteket.
Luis Antonio Tagle (Fülöp-szigetek), 67 éves
A Fülöp-szigeteki származású Tagle bíboros a Hittani Kongregáció prefektusa. Empatikus hozzáállása és szociális érzékenysége miatt “ázsiai Ferenc pápaként” is emlegetik. Bár hűséges a hagyományos tanításhoz, nyitottabb kommunikációs stílusa miatt sokak kedvence.
Pietro Parolin (Olaszország), 70 éves
A Vatikán államtitkára, Pietro Parolin, 70 éves korára jelentős diplomáciai tapasztalatot szerzett. Mérsékelt és pragmatikus megközelítése miatt sokan a kontinuitás és stabilitás jelöltjének tartják.
Peter Turkson (Ghána), 75 éves
Az emberi jogok és a klímavédelem szószólója, korábban a Teljes Emberi Fejlődés Dikasztériumának vezetője.
Erdő Péter (Magyarország), 72 éves
Az Esztergom-Budapesti érsek és Magyarország prímása, Erdő Péter, a konzervatív irányvonalat képviseli. Korábban is felmerült a neve pápajelöltként, és most ismét az egyik legesélyesebbnek tartják.
A 73 éves esztergomi érsek neve már 12 évvel ezelőtt is felmerült a pápajelöltek között, azonban akkor nem kapott elegendő szavazatot. A konzervatív irányvonal egyik meghatározó alakjaként tartják számon, így megválasztása jelentős fordulatot jelentene Ferenc pápa óvatosan progresszív irányvonalához képest. A nemzetközi sajtó kiemeli, hogy pragmatikus hozzáállása révén képes lehet közvetíteni a különböző szemléletű csoportok között. Személyisége kiegyensúlyozott, nem megosztó, teológiai munkássága pedig széles körű elismerésnek örvend. Hátrányt jelenthet viszont életkora azok szemében, akik egy hosszabb távon stabil vezetés reményében inkább fiatalabb jelöltre voksolnának. További visszatérő kritikai pont vele kapcsolatban a magyar kormányfővel, Orbán Viktorral ápolt viszonya: 2015-ben sokak szerint inkább Budapest álláspontját képviselte a migráció kérdésében, mint a Vatikánét.
José Tolentino Calaça de Mendonça (Portugália), 59 éves
Bár a fogadóirodák radarján egyelőre nem tűnt fel a lehetséges jelöltek között, ő tűnik a legfiatalabbnak azok közül, akik esélyesek lehetnek átvenni a pápai trónt. 59 éves, ez azonban egyben hátrány is lehet. Nézeteit tekintve toleráns nézőpontot képvisel a melegjogokat illetően, valamint megütközést keltett, hogy egy bencés nővérrel együtt a női papok felszentelésének egyik leghangosabb támogatója. Szerinte a katolikus egyháznak a korábbiaknál jóval több kapcsolatot kell teremtenie a modern kultúrával, a kor jelentette kihívásokra progresszívebb választ kell találnia a Vatikánnak.
Angelo Scola (Olaszország), 73 éves
Korábban kétszer is esélyes volt, de végül nem ő lett a befutó. Az olasz bíboros, aki 2011-2017 között Milánó érseke volt, az ökumenikus szemlélet nagy támogatója, különösen az iszlámmal és a közel-keleti keresztények üldöztetésével kapcsolatban. Emellett az ortodox egyházzal való közeledést is szorgalmazza. Házassággal kapcsolatos nézetei miatt nagy tiszteletnek örvend, de életkora miatt valószínűleg rövid ciklust jelentene az egyház számára, ami csökkenti esélyeit.
Matteo Zuppi (Olaszország), 69 éves
A bolognai érsek és az Olasz Püspöki Konferencia elnöke, Matteo Zuppi, a béke és társadalmi igazságosság elkötelezett híve. Ferenc pápa reformjainak folytatójaként tartják számon.
Pierbattista Pizzaballa (Olaszország), 60 éves
A jeruzsálemi latin pátriárka, Pizzaballa bíboros, a Szentföldön szerzett tapasztalataival és a közel-keleti béke iránti elkötelezettségével tűnik ki. 2023-ban emelte bíborosi rangra Ferenc pápa.
Robert Sarah (Guinea), 79 éves
Konzervatív nézeteiről ismert, és a hagyományos liturgia híve.
Fridolin Ambongo Besungu (Kongói Demokratikus Köztársaság), 65 éves
A Kinshasai érsek és az Afrikai és Madagaszkári Püspöki Konferenciák Szimpóziumának elnöke. Kritikus bizonyos vatikáni irányelvekkel szemben.
Nehéz pontosan megjósolni, ki lesz a következő pápa, a fenti jelöltek azonban gyakran szerepelnek a szakértők esélylatolgatásaiban. A 2013-as pápaválasztás rávilágított arra, hogy bár a fogadóirodák és a média próbálják előrejelezni a konklávé döntését, a végső választás gyakran meglepetést hoz, Ferenc pápa ugyanis akkor nem szerepelt az első számú esélyesek között.
A pápaválasztás folyamata
A pápaválasztás, azaz a konklávé egy ősi és szigorúan szabályozott folyamat, amely során a katolikus egyház bíborosai megválasztják az új pápát. A választási folyamat csak akkor kezdődik el, ha az aktuális pápa meghal vagy – mint XVI. Benedek esetében – lemond hivataláról.
A bíborosi kollégium 20 napon belül összehívja a pápaválasztó konklávét, amelyre legfeljebb 120, 80 év alatti bíboros jogosult. A választás helyszíne a Vatikánban található Sixtus-kápolna. A bíborosokat elzárják a külvilágtól: nem használhatnak telefont, internetet, nem tarthatnak kapcsolatot a külvilággal. Ez biztosítja, hogy semmilyen külső nyomás ne befolyásolja a döntést.
Naponta legfeljebb négy szavazást tartanak (két délelőtt, kettő délután). A bíborosok névtelenül szavaznak, saját kézzel írják rá egy cédulára a választott jelölt nevét. Az érvényes választáshoz kétharmados többség szükséges. Minden szavazás után a szavazócédulákat elégetik.
Ha nincs eredmény, fekete füst, ha új pápát választottak, fehér füst száll fel, amit a világ azonnal lát a Sixtus-kápolna kéményéből. Amint egy bíboros elnyeri a kétharmados többséget, megkérdezik tőle: elfogadja-e a megválasztást? Ha igen, felvesz egy pápai nevet.
A választás után a Szent Péter-bazilika erkélyén a fődiakónus kihirdeti a híres mondatot: „Habemus Papam! – Pápánk van!” Ezután az új pápa kilép, és megadja első áldását: Urbi et Orbi („a városnak és a világnak”).
