Beneš-dekrétumok: a kollektív bűnösség nem játék, vagy mégis?

Szokatlan kezdeményezéssel állt elő a Szlovák Tudományos Akadémián (SAV) működő Társadalomtudományi Intézet Társadalom- és Pszichológia-tudományi Központja. Egy olyan online játékot készítettek, amely a csehszlovákiai németek második világháború alatti és utáni sorsát dolgozza fel egy fiktív, kassai, német pék, Franz Kastner karakterén keresztül. A játékosoknak a háború idejére és az az utáni korszakra jellemző döntéseket kell meghoznia. Így például a főszereplő, Franz Kastner nevében a játékosnak döntenie kell arról, hogy a Magyarországhoz visszacsatolt Kassán ad-e kenyeret egy korábbi csehszlovák legionáriusnak. De például a szereplő nevében dönteni lehet arról is, hogy a keleti front közeledtével érdemes-e elhagyni Kassát. A viszonylag egyszerű, néhány kattintásból álló, szlovák nyelvű játékba olyan eseményeket emelnek be, mint a přerovi mészárlás, amely során röviddel a háború lezárása után csehszlovák katonák német, illetve magyar és szlovák civileket, főként nőket és gyerekeket mészároltak le. De természetesen a németeknek vagyonának a kollektív bűnösség elve mentén történő elkobzása is megjelenik a játékban. A honlap, ahol az oktatóanyagnak szánt játék elérhető, részletes információt tartalmaz a kérdéses történelmi eseményekről, de gazdag videós és fényképes anyagot is megjelenít. A játék a „Kollektív bűnösség” címet kapta.

A magyarok a sorukra várnak

Az online játékon a Szlovák Tudományos Akadémián működő Társadalomtudományi Intézet Társadalom- és Pszichológia-tudományi Központjának munkatársa, Lucia Heldáková is dolgozott. Heldáková portálunknak elmondta, eredetileg több hasonló tartalom készítését tervezték. Ezen belül a lakosságcsere, vagy másnéven a szlovákiai magyaroknak a Magyarországra való kitelepítése is a feldolgozandó témák között szerepelt. Ugyanakkor arról is beszélt, az ilyen anyagok gyártása nagyban függ a rendelkezésre álló pályázatoktól és a SAV munkatársainak lehetőségeitől. Ezért egyelőre nincs tervben olyan online játék, amelyben a szlovákiai magyarokat sújtó kollektív bűnösség témáját dolgoznák fel, ennek lehetőségét azonban nem zárta ki.

Heldáková arról is nyilatkozott, a most nyilvánosságra hozott online játék célja, hogy interaktív formában tárja a nyilvánosság elé a Csehszlovákiából elüldözött németek történetét. „Ugyanis egy olyan eseményről van szó, amely a történelmi tudatunkban gyakran a perifériára szorul, leegyszerűsítve tekintenek rá, vagy éppen tabuizálják” – fogalmazott. Majd arról beszélt, a játék valódi archív anyagokra, visszaemlékezésekre épül, a játékosokat érzelmileg is be szeretnék vonni az egyes szereplők történetébe. A játékosoknak olyan döntéseket kell meghozniuk, amelyek a korabeli emberek számára valós dilemmát jelentettek. „Így saját maguk teszik fel a bűnről, büntetésről, igazságosságról és a felelősségről szóló kérdéseket” – mutatott rá. Heldáková szerint abban bíznak, a játék hozzásegíthet a történelem iránti érdeklődés felkeltésében ott is, ahol a hagyományos oktatási formák erre nem képesek. Az Akadémia munkatársa arról is beszélt, az interaktív formátum jobban átélhetővé teszi a múlt mélyebb megértését, illetve azt is lehetővé teszi, hogy az aktuális társadalmi kérdésekhez, így az előítéletekhez, a kollektív megbélyegzés problémájához érzékenyebben álljanak hozzá a játékosok.

A szakértők szerint

Az Akadémia által készített játékról megkérdeztük Simon Attila történészt, a Fórum Kisebbségkutató Intézet vezetőjét, aki rámutat, az online játéknak minden bizonnyal csak az egyik célja a szlovákiai németek sorsának a bemutatása, de legalább ugyanilyen súlyú a pszichológiai témájú, nevelő jellegű tartalom. Simon szerint a játék történelmi része korrekt. Objektíven mutatja be ugyanis a németek sorsát, a készítők pedig ügyeltek arra is, hogy kiegyensúlyozottan fogalmazzanak, ne használjanak megbélyegző, érzelemkeltő kifejezéseket.

A történész ugyanakkor hiányosságokat is megfogalmaz. Úgy látja, a készítők elkenik a felelősség kérdését, nem nevezik meg a felelősöket, még annak ellenére sem, hogy Edvard Benešt meg is említik. „Talán egy megjegyzésen kívül arról sem esik szó, hogy miként viszonyul ehhez a szlovák társadalom” – mutat rá Simon. A történész szerint feltűnő, hogy a játék készítői mennyire tudatosan kerülik azt, hogy a németek sorsa mellett a magyaroké is megjelenjen. „Persze az, hogy egy német sorsot mutatnak be, az legitim, de amikor a táborokról beszélnek, illetve amikor a köztársasági elnök 33/1945-ös rendeletéről van szó, akkor már elhallgatásnak mondanám azt, hogy nem említik, a táborokban magyarok is voltak, a jogfosztás a magyarokat is érintette és a přerovi áldozatok között magyarok is voltak. Sőt, ha jól tudom, még szlovák is akadt köztük. Azt gondolom, ez az elhallgatás hiba” – fogalmazott Simon. Szerinte ugyanakkor az online játék ötlete jó, illetve fontos hogy egyáltalán szóba kerül a téma, ahogy az is lényeges, hogy a fiatalokat megszólító, korrekt megfogalmazásban tálalják azt. „Bár nem tudom, hogy egy mai gyerek hajandó-e egy ilyen lassú dinamikájú történetet végigülni” – tette hozzá.

Izsák Gergely, történész, levéltáros portálunknak arról beszélt, a játék esetében láthatóan egy olyan oktatóanyagról van szó, amely egy történelmi példán keresztül fogalmaz meg szociálpszichológiai kérdéseket. A szakember szerint az ilyen interdiszciplináris kezdeményezéseknek fontos szerepe van. Ugyanakkor úgy véli, fel kell tenni azt a kérdést is, hogy a kollektív bűnösség kérdése kapcsán miért nem szerepelnek a játékban a magyarok. „Erre nem tudom mi szolgál magyarázatul, ráadásul csorbul is valamelyest az a történelmi kép, amelynek komplexitása segíthetne az emberi motivációk megértésében” – mondta, de hozzátette, az ilyen ismeretterjesztő anyagokon ezzel együtt sem lehet számonkérni, hogy teljes képet adjanak. Izsák rámutat, a németek, illetve a magyarok elleni lépések nem érthetőek a nemzetiszocialista eszmék hatalmi pozíciójának, így a Tiso- és a Horthy-féle államban való életnek a bemutatása nélkül sem.

A történész az ilyen oktatóanyagokon dolgozó szakemberek felelősségét hangsúlyozza, hiszen olyan témákról van szó, amelyek még a mai napig hatással vannak a társadalomra. „A témák még nem záródtak le, a sebek még nem forrtak be teljesen” – tette hozzá. Úgy látja, a konkrét online játék esetében a szlovákiai magyarok joggal állnak értetlenül az oktatóanyag előtt. „Hiszen abból úgy tűnik, mintha az ő szenvedéstörténetük meg sem történt volna” – mutat rá.