1

Forrás: STVR
Amíg Andrej Danko SNS-elnök mindenáron el akarja fogadtatni az úgynevezett „covid-kegyelemről” szóló törvénymódosítást, mindent megtéve ezzel Peter Pellegrini köztársasági elnök vétójának megtörése érdekében, addig az ellenzéki SaS elnöke, Branislav Gröhling szerint ennek elfogadása „pofon lenne a betegség halálos áldozatainak hozzátartozói, az egészségügyi szakemberek, valamint az önkéntesek arcába” - számoltak be erről az STVR O 5 minút 12 című politikai vitaműsorának vasárnapi adásában.
Pellegrini nemet mond a covid-amnesztiára
A jobboldali pártelnök szerint a korábbi kormány covid-kezelésének felülvizsgálatával megbízott, és közvélemény számára elsősorban oltástagadó és covid-szkeptikus nézeteiről ismertté vált Peter Kotlár a tökéletes szimbóluma annak, hogy országunkban „olyan dolgokkal is foglalkoznak, amik máshol tabutémának számítanak”. Bár Danko hamar a kormánybiztos védelmére szállt, mind az ő, mind pedig saját maga kapcsán leszögezve, hogy nem az oltások általános elutasítóit ismerhetjük bennük és elfogadják, hogy azok nagyon is hasznos formái a betegségekkel való megküzdésnek, ugyanakkor azt is állította, hogy „a vakcinák egyes hatásai megkérdőjelezhetőek voltak”. Mindemellett azt is kiemelte, hogy az oltóanyagok esetében meg kell bizonyosodni arról, hogy azok „biztonságosak és időtállóak-e”.
A nagytudású szakértő
Gröhling erre válaszolva emlékeztette a pártelnököt arra, hogy minden egyes Szlovákiában használt vakcinát az Európai Gyógyszerügynökség szakértői hagytak jóvá, ezzel szemben Kotlár állítólagos, a vakcinák negatív hatásairól szóló elemzését soha senki nem látta, azt pedig nem tartja elfogadhatónak, hogy több, mint másfél év alatt sem készült el egy ilyen, a szakértők és a nyilvánosság számára elérhető elemzés. Éppen ezért a kormáynbiztos felmentésének kezdeményezését is kilátásba helyezte, azzal ugyanis szerinte sok pénzt lehetne megtakarítani.
Danko ezt követően több követelést is megfogalmazott, elsősorban Ladislav Kamenický pénzügyminiszter irányába, akitől azt kéri, hogy dolgozzon ki egy szisztematikus javadalmazási rendszert a közigazgatásban, az ott dolgozókat pedig „tereljék” a teljes állású foglalkoztatás irányába, és mindössze kivételes helyzetben engedélyezzék a mellékes munkaviszonyt. Ezzel egyidőben a Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter által vezetett rendőrségtől azt kéri, hogy a sebességmérés hatáskörét adják át a városi rendőrségeknek, lehetőséget biztosítva ezzel arra, hogy a büntetésekből beérkező pénzt az önkormányzatok kaphassák meg. Ugyanakkor a rendfenntartó erőköz kapcsolódóan a városi és az állami rendőrök nyugdíjának rendszerezését is kívánatosnak tartaná.
Gröhling mindeközben a civil szervezetek tevékenységét nehezítő törvényt bírálta, az ugyanis szerinte semmiben nem járul majd hozzá az emberek hétköznapi életének javításához.
Kis lépésekben Oroszország irányába?
(TASR)