2
Fotó: Cséfalvay Á. András
Megosztás
Időről időre felmerül Szlovákiában egyes politikusok részéről az Európai Unióból vagy a NATO-ból való kilépés lehetősége. A Dáta bez pátosu projekt elemzői ezért utánajártak, mennyi pénz érkezett eddig az EU-ból Szlovákiába, mire fordíthatók ezek a források, és hogyan nézne ki a költségvetésünk, ha nem lennénk az EU tagjai.
Az elemzők szerint elég rossz Szlovákia pénzügyi helyzete. A Topky.sk szerint rámutattak, hogy a Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly 7 milliárd eurós hiánnyal és több mint 5 százalékos GDP-arányos deficittel gazdálkodtunk – ez pedig rosszabb, mint egy évvel korábban. Véleményük szerint idén hasonló eredmények várhatók.
“Gyakorlatilag tartalékból élünk, és nagyon kemény idők várnak ránk” – írták a szakemberek.
Szlovákia a 2004-es csatlakozás óta az elmúlt 20 évben 17 milliárd eurót fizetett be az EU költségvetésébe, de 42 milliárd eurót kapott vissza, így 25 milliárd eurót tesz ki a nettó nyereségünk, ami inflációval kiigazítva mai értéken 30–35 milliárd eurós pluszt jelent.
Jelenleg Szlovákia éves deficitje a GDP 5–6 százalékát teszi ki. Az EU-tól érkező 3–4 milliárd euró nélkül ez 8–9 százalékra nőne.
Bár a kiadásokat csökkenteni lehetne, az elemzők szerint “semmilyen beruházás nem valósulna meg”.
"Nem épülnének autópályák, elkerülő utak, vasútvonalak, állomások, idősek otthonai, iskolák, óvodák, sportlétesítmények, nem telepítenénk erdőket, nem épülnének szennyvíztisztítók, bírósági épületek, kataszteri hivatalok, egyetemek, kollégiumok, hőerőművek, helyi hivatalok, rendelőintézetek vagy kórházak sem. Semmi sem lenne. Még az a kevés digitalizáció és elektronizáció sem. Nem lennének új tűzoltó-, rendőrautók, mentőautók sem" – sorolták.
“Minden EU-pénzből épült: a kultúra, a sport, közösségi házak, a lőcsei főtér, az orgonák, hangszerek, konzervatóriumok és művészeti iskolák a gyerekeknek. Nem lett volna támogatás a járvány idején sem, és nem lenne támogatott gáz, fűtés vagy villanyáram sem” – figyelmeztettek.
"Elveszett ország lennénk. Mint Bosznia, Észak-Macedónia, Szerbia, Moldova vagy Grúzia. Jövő nélkül. Bár most sincs éppen rózsás jövőnk" – tették hozzá.
Az elemzők szerint az is súlyosbítaná a helyzetet, hogy 8–9 százalékos deficit mellett és az EU-támogatások (kb. 30 milliárd euró) hiányában a befektetők drágábban hiteleznének: nem 3, hanem 4–5 százalékos kamatra. Ez 60 milliárd eurós nettó adósság mellett évente 1 milliárd euróval magasabb kamatkiadást jelentene. Ha pedig NATO-tagságunk sem lenne, a védelmi kiadásokra további 1 százaléknyi GDP-t kellene költeni, ami 10 százalékos GDP-arányos deficithez vezetne.
A következő években az Európai Unió további 13–15 milliárd eurónyi támogatást tervez adni Szlovákiának, nettóban évi mintegy 3 milliárd eurót, ami a GDP 2 százalékának felel meg. E források nélkül Szlovákia GDP-je vélhetően tartósan csökkenne. Ha nem fizetnénk euróval, a szlovák korona az elemzők szerint már a múlt hét végéig 3 százalékot gyengült volna.
Az Európai Unió, a NATO-tagság, valamint az euró fontosságát az elemzők annak kapcsán hangsúlyozták, hogy egyes politikusok – például Tibor Gašpar, a parlament alelnöke (Smer-SD), vagy Judita Laššáková EP-képviselő (Smer-SD) – felvetették Szlovákia kilépésének lehetőségét az EU-ból.
“Vigyázzunk, nehogy teljesüljenek ezek vágyak. A horog már ki van vetve” – figyelmeztettek az elemzők.
