1
Fotó: Cséfalvay Á. András (illusztráció)
Megosztás
A kabinet egy fontos lépést tett annak érdekében, hogy kiépítsék az ivóvíz- és csatornahálózatot azokon a Lévai és Nagykürtösi járásbéli magyarlakta településeken, ahol erre égető szükség van. A kormányhatározat ugyan a befektetésre fordítandó konkrét összeget nem tartalmazza, a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba azonban arról beszél, több tízmilliós fejlesztésről van szó.
A kabinet szerdán a Zsarnócai járásbéli Malá Lehota községben tartott kihelyezett kormányülést. Itt egyebek mellett elfogadtak egy határozatot, amely lehetővé teszi, hogy a Környezetvédelmi Alapból (Environmentálny Fond) származó forrásokat a Lévai és Nagykürtösi járás településein az ivóvízhálózat és a csatornahálózat fejlesztésére fordítsanak. A határozat szerint ezekben a járásokban arra is lesz lehetőség, hogy az ottani települések 2000 lakosnál nagyobb egységekbe tömörülve építsék meg a csatornahálózatot, ivóvízhálózatot, szennyvíztisztítót stb. A határozat szövegéből nem derül ki, hogy a Környezetvédelmi Alapból mennyi pénzt különítenek el erre.
Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter a kihelyezett kormányülés után tartott sajtótájékoztatóján érintőlegesen az említett régióban megvalósuló fejlesztésekről is beszélt. „Az egész Lévai és Nagykürtösi járásban kiépítjük a csatornarendszert. (…) Ma a kormányülésen jóváhagytuk ezt. A Lévai és a Nagykürtösi járás csatornahálózatának kiépítése több tízmillió euróba kerül” – mondta a tárcavezető. Majd arról beszélt, a kérdéses régióban az ivóvíz- és a csatornahálózat helyzete katasztrofális.
Egy ideje készültek rá
A Magyar Szövetség alelnöke, Csenger Tibor, aki a Nyitra megyei közgyűlésben a Lévai járást képviseli, portálunknak elmondta, a kormányhatározat egy hosszú ideje előkészített és rendkívül jelentős fejlesztésről szól. A kabinet által jóváhagyott dokumentum is úgy fogalmaz, hogy a Lévai és Nagykürtösi járásbéli „kritikus” ivóvíz- és csatornahelyzetet hivatott megoldani. Csenger arról beszélt, a Lévai járásban Kétfegyvernek (Zbrojníky), Nemesoroszi (Kukučínov), Peszektergenye (Sikenica), Garamsalló (Šalov), Kisölved (Malé Ludince), Zalaba (Zalaba), Kisgyarmat (Sikenička), az Érsekújvári járásban egyedül Garampáld (Pavlová), a Nagykürtösi járásban pedig az Ipolyságtól keletre lévő települések, így egyebek mellett Ipolybalog (Balog nad Ipľom), Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie ) ivóvízellátásának megoldásáról van szó. Az említett településeken hosszú ideje problémát jelent, az ivóvízhálózat hiánya.
Csenger arról számolt be, a Lévai járásbéli településekre vonatkozó fejlesztés komoly műszaki beruházásokat igényel. Zselíz városából ugyanis át kell vezetni a főnyomócsövet a Garam folyón. A túloldalon pedig két darab 1500 köbméter kapacitású óriási tartályt is meg kell építeni. Ezek a tartályok aztán szabadeséssel biztosítják majd a szóban forgó települések ivóvízellátását. Csenger szerint a projektnek csak ez a része a költségvetés közel egyharmadát teszi ki.
A regionális politikus szerint, a mostani lépésre azért tudott sor kerülni, mert a Lévai járásban az ivóvízhálózat-fejlesztés előkészítését már évekkel ezelőtt megkezdték. A projektdokumentáción, vagyis a terveken már három évvel ezelőtt elkezdett dolgozni a Nyugat-szlovákiai Vízművek vállalat (Západoslovenská vodárenská spoločnosť). A mostani kormánydöntést a támogatási szerződések megkötése kell kövesse. Ezután a közbeszerzéseket kell lebonyolítani, majd a nyertes kivitelezővel kell megkötni a szerződést. „Elvben a 2026-os évben megkezdődhet a kivitelezés” – mondta Csenger azzal, maga az építkezés aztán a konkrét helyszín sajátosságaitól függően egy-két évig is eltarthat.
A projekt és a tanácsadó
A szóban forgó települések ivóvíz- és szennyvízhálózatának kiépítéséről szóló határozat-tervezetet Taraba terjesztette a kabinet elé. A tárcavezető tavaly decemberben Garamlök (Lok) községben találkozott az érintett régió képviselőivel, polgármestereivel. Ott arról állapodtak meg, hogy összegyűjtik az egyes településekre kidolgozott, már az előző években elkészített projektdokumentációkat. Ezt a már említett, Nyugat-szlovákiai Vízművek meg is tette. Az egyes települések, illetve azok csoportosulásainak szennyvízhálózatáról szóló projektdokumentációkat viszont az egyes önkormányzatok dolgozták ki, nekik kellett azt rendelkezésre bocsátaniuk. Mindennek a folyománya volt a kormány mostani döntése, amely lehetővé tette, hogy a Környezetvédelmi Alapból finanszírozzák ezeket a fejlesztéseket.
A decemberi találkozón Gyimesi György is részt vett, aki akkor még formálisan a Magyar Szövetség tagja volt, de Taraba már tavaly novemberben csatornázási tanácsadójává nevezte ki őt. A feladata az volt, hogy aktív kommunikációt folytasson az érintett önkormányzatokkal. Gyimesit azonban azóta kizárták a Magyar Szövetségből. A lépést egyebek mellett azzal indokolták, hogy a politikus többször becsmérelte a párt tagságát és azokban az ügyekben, amelyek során a kormány intézkedései szembe kerültek a magyar közösség érdekeivel, a kabinet oldalára állt. Gyimesit most azért kerestük, hogy a Lévai és Nagykürtösi járásban megvalósuló fejlesztésekről kérdezzük, a politikus viszont később ígért felvilágosítást.
