Van-e, aki Forrót szeretné, avagy Forró lesz-e a macska az elnöki bádogtetőn?

LÉNYEG
Post Image

Van-e, aki Forrót szeretné, avagy Forró lesz-e a macska az elnöki bádogtetőn?

Headphones icon
06:15
camera

2

Van-e, aki Forrót szeretné, avagy Forró lesz-e a macska az elnöki bádogtetőn?

Peter Pellegrinié a végső szó... (Fotó: TASR) 

Megosztás

Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Nemzetiségi színmű az elnöki palotában

Forró Krisztián több mint egy éve kérte meg Peter Pellegrini kezét, ő azonban azóta sem mondott igent. A Magyar Szövetség néhai elnöke tavaly az államfőválasztás második fordulója előtt arra buzdította a magyar nemzetiségű szavazókat, hogy karikázzák a Hlas-SD néhai elnökének nevét, szemben az országos körökben „háborúpártisággal”, magyar körökben pedig ráadásul még magyarellenességgel is bevádolt Ivan Korčokkal. (Itt gyorsan tegyük hozzá, hogy utóbbinak a magyarokkal szembeni becsípődése valóban minimálisan gyanús, noha legutóbbi megnyilvánulásával a pozsonyi vár megjelenéséről a magyar himnusz alatt a magyar köztévében nyilván inkább a szuverenitás bajnoka, Robert Fico körül akarta sűríteni a levegőt.)

Pellegrini a második fordulót megnyerte, és már akkoriban elkezdték suttogni a háttérben, hogy ezért cserébe jár majd Forrónak a nemzetiségi tanácsadói pozíció az elnöki palotában. Pellegrini akkoriban úgy nyilatkozott, hogy olyasvalaki tölthetné be ezt a posztot, aki nem aktív politikus, Forró pedig meg is hirdette a párt tisztújítását, melyen ő már nem indult elnökjelöltként, hanem egy másik jelöltet támogatott (nem a később megválasztott Gubík Lászlót).

Szeptember végétől tehát Forró Krisztián vigyázzban áll az ablaka előtt, nehogy elmulassza az államfő bevhívóját, a postás viszont azóta sem érkezett meg. A jelek szerint ugyan ez már csak részletkérdés, és tárgyalnak, egyeztetnek a témában, ezt Pellegrini is megerősítette, de mégiscsak jó lenne valami konkrétumot kurjantani, addig ebből nem lesz Facebook-, meg Insta-poszt.

Annál a pár száz lájknál, ami majd érkezik rá, talán többet nem is ér egy ilyen aktus és/vagy pozíció. Kollégánk utánajárt, mi volt a helyzet ez ügyben Zuzana Čaputovánál, aki esetében ezt a posztot tulajdonképpen fizetség nélkül töltötte be Németh Ilona képzőművész, illetve Simon Attila történész. Ők sem ezzel fognak bekerülni a Hírességek Csarnokába, Forrónak ráadásul egymagának kellene vállára vennie mind a hét szlovákiai kisebbség képviseletét. Ő viszont éppen annyira hiteles minden kisebbség képviseletében, mint minden szlovákiai magyar képviseletében. Akárcsak Pellegrini abban, hogy minden szlovákiai polgár elnöke. Jó kis páros lesz ez!

Kisajátítani a kisajtolt sajtót

Egy FIFA-ranglistán a 38. hely nem a világ szégyene, de azért a válogatott szövetségi kapitányát meg szokták kérdezni, hogy is van az, hogy tavaly még a 29-ikek voltunk. Nos, mivel a focihoz ugyanúgy ért mindenki, mint a politikához, és az imént nem a FIFA, hanem a sajtó szabadsága felett őrködő szervezet, Riporterek Határok Nélkül aktuális ranglistájáról volt szó, ugyanezt érdemes volna megkérdezni a kapcsán országunk szövetségi kapitányától is. A válasza bizonyára valami olyasmi lenne, hogy a teljesítményünk rég nem volt ilyen parádés, amit csak az javíthatna, ha nem követnének el ennyi szabálytalanságot ellenünk, és a bírók nem ellenünk fújnának.

Ahogy azt a nemzetközi szervezet munkatársa, Pavol Szalai meg is jegyezte, „Szlovákiában öt megfigyelt indikátorból négy romlott: a gazdasági tényezők, a jogi keret, a szociokulturális környezet, és különösen a politikai kontextus”, a kormány pedig „minden politikai és jogi lehetőséget kihasznál az információhoz való jog gyengítésére és arra, hogy az embereket kommunikációs buborékba zárja, elszakítva őket a valóságtól”.

A hangsúly ez utóbbin van, ugyanis amíg az ország egyik, a kritikus gondolkodást és a cselekmények hátterét illetően kevésbé igényes felét sikerül benntartani a buborékban, addig nekik a nulla-nullát is győzelemként lehet eladni, hiába írja meg a sajtó, hogy közben sereghajtók vagyunk.

Életki-oltás

Épp ennek a dezinformációs mellékvágánynak az egyik konkrét eredménye, hogy olyan évtizedek óta szinte eltűnt betegségek köszönnek vissza, mint a szamárköhögés, amely ellen van oltás, tehát van mód arra, hogy elkerüljük. Ennek ellenére tavaly több mint 7300 megbetegedés regisztráltak, és ebből két, a legveszélyeztetettebb korcsoportba tartozó csecsemő meg is halt. Tudni kell, hogy a csecsemők néhány hónapos korukig védtelenek, amíg a védőoltást meg nem kaphatják. Őket a szakemberek szerint is csak a társadalom konkrét betegségekkel szembeni magas, legalább 95%-os átoltottsága védi. Aki tehát ideológiai alapon elutasítja az egyébként kötelező oltást saját gyermeke számára, az nemcsak őt sodorja veszélybe, de másokét is. Évtizedes, bevált oltásokról van szó, amelyekkel szemben még az az érv sem állja meg a helyét, hogy néhány hónap alatt lettek volna kifejlesztve, és mi vagyunk a kísérleti nyulaik. Épp ellenkezőleg: csecsemőink a kísérleti nyulaik az oltáselleneseknek!

A cikk szerzője

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program