Megosztás
Közel tíz éve sikertelenül keresik a hatóságok azt a szlovákiai magyar házaspárt, akik öt év alatt milliókkal csapolták meg az államkasszát.
Miután a hatóságok fényt derítettek arra, hogy Bugyi Zsolt galántai vállalkozása milliókkal károsította meg az államkasszát, ő és felesége, Mária 2016 környékén külföldre szöktek.
A rendőrség arra jutott, hogy a taksonyi házaspár egy bűnszervezet élén állva, fiktív számlákkal és „fehér lovak” segítségével hajtotta végre adócsalást. Zsoltnak és Máriának évekig sikerült kijátszaniuk az adóhatóságot, és több mint 13 millió eurót húztak ki a közös kasszából.
A hatóságok azóta sem tudják, hol tartózkodnak pontosan: felmerült már Mexikó, de a szomszédos Belize is szóba került.
Amíg a hatóságok próbálták előkeríteni a házaspárt, távollétükben két bíróság is ítéletet hozott felettük:
A Specializált Büntetőbíróság 2020 novemberében, majd a Legfelsőbb Bíróság 2023 januárjában mondta ki bűnösnek a taksonyi házaspárt. Bugyi Zsoltot tíz, feleségét, Máriát nyolc év börtönbüntetésre ítélték.
Zsoltot emellett 100 ezer euró pénzbüntetés megfizetésére is kötelezték. Mivel az összeget mindmáig nem fizette be, a Specializált Büntetőbíróság április elején további egy év börtönbüntetést szabott ki rá.
Utánajártunk annak a szövevényes csalássorozatnak, amely során a házaspár több mint tízmillió euró kárt okozott az adófizetőknek. Megvizsgáltuk azt is, mekkora az esélye annak, hogy Zsolt és Mária valaha rács mögé kerüljenek.
A körhinta és a fehér lovak
A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete szerint a házaspár 2010 és 2015 között egy bűnszervezet élén állt, amely áfacsalásokra és hamis üzletekre épített csalássorozatot bonyolított le.
3
Bugyi Zsolt (Fotó: belügyminisztérium)
Bugyiék az áfacsalás egyik legkifinomultabb módszerével, a körhintacsalással lékelték meg az államkasszát: több cég ugyanazt az árut – legtöbbször csak papíron – forgatta körbe-körbe egymás között. Minden ilyen üzlet végén több tízezer eurós áfavisszatérítést igényeltek – mint később kiderült, jogtalanul.
A házaspár „anyavállalata”, a galántai Dream Trans hivatalosan irodai eszközök, például fénymásolópapír értékesítésével foglalkozott. Bugyiék számos más céget is alapítottak Szlovákiában és Magyarországon, amelyeket jórészt hátrányos helyzetű, adósságokkal küzdő emberek nevére írattak.
A rendőrök akkor kezdtek el nyomozni Bugyiék ellen, amikor az adóhivatal ellenőrei 2014-ben jelezték: valami nincs rendben a galántai cégnél. A vizsgálatok során több olyan társaság ügyvezetőjét is felkeresték, akik papíron üzleti kapcsolatban álltak a házaspárral — közülük azonban többen azt sem tudták, hogy egyáltalán cégük van.
A körhintacsalásban ezeknek a cégeknek egyetlen szerepük volt: papíron egymás között adták-vették a Dream Trans árucikkeit - gyakran úgy, hogy a termékek meg sem mozdultak.
Igaz, akadtak olyan esetek is, amikor a galántai vállalat fénymásolópapírral megpakolt kamionja ténylegesen elindult: az árut egy győri cég raktárában rakták le, majd rövid időn belül egy másik kamionnal visszaszállították egy harmadik cégnek Galántára – amelytől végül a Dream Trans (vissza)vásárolta a papírt.
Az említett „fehér lovak” 2017-ben a rendőrségen, majd három évvel később a bíróságon is vallottak: elmondásuk szerint Bugyi Zsolt kihasználta kilátástalan anyagi helyzetüket, és így csalta őket csapdába. Előfordult, hogy Bugyiék pénzt adtak egy, a hajléktalanság szélén álló férfinak — a kölcsönt azonban sosem kérték vissza. Egyetlen feltételük volt: a nevén futtasson egy magyarországi céget.
Voltak olyan strómanok is, akik havi 100-150 eurót kaptak azért, hogy ügyvezetőként szerepeljenek azokban a cégekben, amelyek papíron tízezrekben forgatták az árut.
Egyesek szinte „hivatásos” fehér lovakká váltak: a szlovákiai cégjegyzékben például találtunk olyan személyt, akinek neve mellett közel száz (!) céget számoltunk össze.
3
Bugyi Mária (Fotó: belügyminisztérium)
A Bugyi-házaspár perében két másik vádlott is szerepelt: Szalai Norbert és Klein László. Mindketten cégeikkel részt vettek a csalássorozatban. Szalai beismerte bűnösségét, és elfogadta a rá kiszabott ötéves felfüggesztett börtönt. Klein viszont szintén külföldre szökött, ahol már nem érhette meg a 2023-as jogerős ítéletet: 2021 januárjában Izraelben hunyt el.
A csalássorozat öt éve alatt összesen 13 millió eurós kárt okoztak: ebből 4 millió euró származott az áfacsalásokból, további 9 millió pedig a be nem fizetett adóból.
Menekülés Mexikóba?
Az igazságügyi minisztériumtól nemleges választ kaptunk arra a kérdésünkre, hogy tudják-e, hol tartózkodik a házaspár. A per során a bíróság úgy értesült, hogy Bugyi Zsolt és felesége Mexikóban bujkál, míg az Aktuality.sk újságírójának úgy nyilatkoztak a taksonyiak, hogy Belize-ben rejtőznek.
Arra is rákérdeztünk a minisztériumnál, mekkora esély van arra, hogy világ túlsó feléről hazahozzanak egy jogerősen elítélt személyt.
A minisztérium sajtóosztálya portálunkkal közölte: első lépésként a bíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsát ki.
Ezt követően, ha sikerül lokalizálni a keresett személyt, a minisztérium hivatalosan kiadatási kérelmet nyújt be a célország hatóságaihoz. A kérelem rendszerint tartalmazza az előzetes letartóztatás iránti igényt is. Amennyiben a kiadatást engedélyezik, annak végrehajtását már a belügyminisztérium koordinálja.
A helyzet azonban bonyolultabb, ha az elítélt olyan országban bujkál, amellyel Szlovákiának nincs kétoldalú kiadatási egyezménye. Márpedig Mexikóval és Belize-zel jelenleg nincs ilyen megállapodás.
Léteznek ugyan nemzetközi egyezmények, amelyek bizonyos bűncselekmények — például kábítószer-kereskedelem, terrorizmus, nemzetközi szervezett bűnözés vagy korrupció — esetében lehetővé teszik a kiadatást. Az adócsalás azonban nem tartozik ezek közé.
Ha egyik nemzetközi egyezmény sem alkalmazható, Szlovákia a kölcsönösség elvére hivatkozva is kérheti a kiadatást. Ilyenkor a helyi hatóságok mérlegelhetik, hogy átadják-e a keresett személyt.
