A kézfogás történelmi súlya – Komárom is felemelte a hangját

„Elég volt Moszkvából“- ezzel a felszólítással kezdték meg a szervezők a magyar illetve szlovák nyelvű felkonferálást.

Ficót többször is kollaboránsnak nevezték, aki a háborús bűnökkel vádolt Putyinnal, a konfliktus kitörése óta immár másodszor rázott kezet.

A jobbfogás, mint az együttműködés szimbóluma, történelmi párhuzamot is kapott, mégpedig a Harmadik Birodalom, illetve a Szovjetunió között létrejött paktumra utalva. A szervezők úgy vélik, hogy az agresszorral való kiegyezés mindig súlyos következménnyel jár, ezért is tartják fontosnak, hogy a jelenlegi politikai irány ellen határozottan felemeljék a hangjukat. A beszédek előtt felolvasásra kerültek egy háborús veterán szavai, majd a résztvevők egy perces néma csenddel emlékeztek meg a második világháború áldozatairól.

A türannisz kora Szlovákiában

Pénteken először Ľubica Trubíniová lépett a demonstrálók elé. A szlovák környezetvédelem egyik kiemelkedő alakja szomorúan konstatálta, hogy az eddig nagy becsben tartott májusi nap immár a szégyen napjává vált. Ficót „látszólagos miniszterelnöknek“ nevezte, aki – mint fogalmazott- mosolyogva nyújt kezet egy tömeggyilkosnak, és probléma nélkül terjeszti a propagandát.

„Ki fog ezek után Szlovákiára partnerként tekinteni?“ – tette fel a kérdést a jelenlévőknek, majd hozzátette: a társadalom igenis szégyenkezik az ilyen lépések miatt.

Magyarul elsőként PaedDr. Peternai Zsuzsanna, PhD., az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium igazgatónője szólt az emberekhez. A tanárok rendíthetetlenségét hozta fel példaként: „…mi nem adjuk fel könnyen – ha valakinek nem megy elsőre az írás vagy olvasás, akkor küzdünk érte. Kitartóak vagyunk, ha kell, hangot adunk, de legfőképp: folytatjuk.” A vezető pozícióban dolgozó pedagógus arra is rámutatott, hogy az országban hetente történnek olyan negatív események, amelyek miatt érdemes utcára vonulni. Mégis, beszédét a pozitív gondolkodás jegyében állította össze: „Ma az EU-t ünnepeljük – fontos, hogy a diákok is ismerjék az eseményeket. Tudniuk kell, mik az előnyei” – zárta szavait.

A már hagyománnyá vált hangos sípolást követően Domicián Zahorjan állt a mikrofon elé, aki külön kiemelte, milyen sokat jelent számára Komárom városa. A hibrid támadások ellen harcoló fiatalember szerint Szlovákia rendkívül megosztott, a kormány ellentmondásos cselekedetei miatt az ország az EU perifériájára sodródott. Úgy véli, Robert Fico moszkvai látogatása egyértelművé tette, hogy a kormány nyíltan Oroszország mellé állt. A megoldást a társadalmi összefogásban látja: „…nem szabad feladni, harcolni kell.”

Utolsóként Mészáros András, nyugalmazott egyetemi tanár lépett a komáromiak elé. Meseszerű motívumokat felidéző, szimbolikus beszédében egy főhős akadályokkal teli útjáról beszélt, aki válaszút elé érkezik – döntése pedig meghatározza a sorsát. „Ilyenkor jól jön a megbízható segítség” – fogalmazott. Putyint türannoszként említette, majd idézett Zrínyi Miklós híres röpiratából, Az török áfium ellen való orvosságból. Az irodalmi eszközökkel átszőtt megszólalását egy erőteljes kérdéssel zárta:

„Valakinek le kell győznie a sötétséget – te kit választanál?” A Klapka téren összegyűltek erre egyöntetűen válaszoltak:„Európát!”