„A fedélzeti kamerával rögzített út képei, amelyek a romokhoz vezetnek” (FOTÓK)

„A Textura temporaris et statii egy olyan művészeti projekt, amelyben filozófiai, esztétikai és művészeti kérdéseket teszek fel az időről, az emlékezésről, az anyagok narratívájáról. Ezen kiállítás teret ad annak, hogy ezen vizuális kérdéseket reprezentáljam és arra hívjalak Téged/Önt, hogy közösen gondolkozzunk a világ ezen abszurditásain” – jellemezte a projektet Mazán Anikó.

„A projekt kiindulópontja egy mozgásban rögzített látvány: a fedélzeti kamerával rögzített út képei, amelyek a romokhoz vezetnek. A mozgóképekből születnek meg a vázlatok – a rajzolás aktusa mint az elsődleges kiválasztás és értelmezés –, melyeket három egymásra épülő műtárgyi réteg követ: tusfestmény a mozdulat nyomaként, hímzett interpretáció, a szálról szálra történő emlékezeti újraszövésként, valamint egy emlékezetből született festmény, ahol a rekonstrukció már az érzéki múlt önálló, újraalkotott textúrája” – áll a kiállítást bemutató jellemzésben.

Farkas Veronika, a galéria igazgatója beszédében kiemelte, örömükre szolgál, hogy megvalósíthatták a kiállítást, az alkotót és a pénteki kiállítás anyagát pedig Ferdics Béla képzőművész mutatta be.

„Mazán Anikó Zselízen született 1995-ben. Már kisiskolás korában kezdett érdeklődni a festészet iránt. Középiskolai tanulmányait Gútán, a mai Iparművészeti Szakközépiskolán kezdte meg, majd két év után átjelentkezett a magyarországi,,Kisképzőbe”, a Képzőművészeti Egyetem előképző iskolájába. Ekkor a festészeti tanulmányai mellett díszleteket készített és színdarabokban játszott. A színjátszás végül megmaradt kedvtelésnek. Időközben felvették a Képzőművészeti Egyetem festőművész szakára Bukta Imre osztályába, majd később mestert váltott Ötvös Zoltán személyében. Diplomáját a pandémia nehéz időszakában védte meg, majd rá egy évre lediplomázott képzőművész tanár szakból is. Két évig a gútai Iparművészeti Magán Szakközépiskola művésztanára volt. Jelenleg az udvardi alapiskola rajz- és esztétikatanára. Munkásságát meghatározta az IN SITU csoportosulásban való részvétele. Két alkalommal vett részt a IN SITU workshopon Vajkán 2023-ban, majd tavaly Helembán. Két éve Vajkán készítette el „Kéregfej” című videoperformanszát. A videóval bizonyította, hogy a festés, rajzolás mellett más műfajban is nagyszerűt tud alkotni, tehát multidiszciplináris alkotóról van szó. A workshopok amolyan alapozó terápiák számára, a mű itt születik, majd az egyéni kiállításain érik be” – jellemezte a művészt Ferdics Béla.

A képzőművész megnyitó beszédében kiemelte, Mazán Anikó a dunaszerdahelyi NFG klubban 2024 kora tavaszán megrendezett kiállítása, majd az idei Liszt Intézet pozsonyi, nagyobb lélegzetvételű kiállítása és a mostani prezentációja a komáromi Limes Galériában a kitartó kisérletezéseinek eredménye.

„A kiállítás egy kísérlet az idő és a tér kapcsolatáról, az idő tapasztalatának dokumentálására, annak megértésére. Az emlékezés tereibe visz minket. Mazán Anikó egy figyelőeszközt használ, ami egy autó fedélzeti kamerája, és a kamera által rögzített útszakasz látványáról készült vázlatok feldolgozását mutatja be. A főmű megtett útját jeleníti meg egészen a csábrágvarbóki Szent István romos kápolnáig. A kápolna romos állapotának korlelete és a falába karcolt évszámokkal, nevekkel egy dekadens időutazás. Itt kerül beinstallálásra az alkotás, a dokumentálás után a mű az útját folytatva már egy más identitással, de az előző hely emlékezésével megérkezik ebbe a szakrális térbe” – folytatta Ferdics Béla.

A háború napjai számokban című alkotást kiemelve a képzőművész elmondta, a mű az orosz invázió napjait jelöli, és a számsor minden nap új számmal bővül. Az alkotásba bárki feljegyezheti az elkövetkező napot, addig, amíg a háború tart. Az installáció az erőszak elleni tiltakozás a demonstrációnak egy kifejezési formája.

„Mazán Anikó kísérleti művészete a konceptuális művészethez kapcsolódik, installációja a változatlan valóságra, az örök törvényszerűségre keresi a választ. Művei a létről szólnak. A bizonyosság és a kétely, ez a kettőség, ami meghatározza a valódi alkotói folyamatot, mindig van újratervezés” – zárta Ferdics Béla.

„Az, hogy ma itt vagyunk, egy közös figyelemből születik. Nem egy „esemény” miatt, hanem valami halkabb dolog miatt – hogy együtt időzzünk egy mű körül. Ezek a munkák bár szorosan kapcsolódnak az emlékezethez és ilyen módon a múlthoz is, jelen pillanatban nem csinálnak mást, csak jelen vannak. És ebbe a jelenlétbe minket is bevonnak, ha engedünk ennek a kísértésnek. Az egész sorozat egy átlagos megélt emberi tapasztalatból fakad, méghozzá a vezetés és az úton-levés élményéből” – fogalmazott Mazán Anikó, és egyúttal köszönetet mondott mindenkinek, aki eljött a kiállítása megnyitójára.

„Az első réteg egy tusrajz, ezek alapja egy szelektált kép az autómból rögzített felvétel által. A második: hímzés, idő és figyelem kézzel rögzítve. A harmadik: áttetsző anyagra festett forma – egy emlék nyoma, nem a dolgokról, hanem arról, ahogy mi emlékezünk. Ennél a rétegnél rendkívül fontossá válik a hímzés, ugyanis ennél a fázisban az ember jobban memorizálja az egyes vonalak. A texturaris temporaris et statii című munka tehát ezen tapasztalatokból épül fel. A textura temporaris et statii című munka folytatása, hogy ennek az útnak célja lett. A cél maga a múlt, elfeledett kulturális romok dél szlovákia területén. Ezek olyan romok, amelyek már nincsenek nyilvántartva műemlékkék. Jelen kiállításon a cabradi vár alatti romtemplomban lévő installálást mutatom be. A Limes Galéria maga is egy átalakított templomtér, ez a hely így különösen szépen rezonál az eredeti helyszínnel: nem azzal, ami volt, hanem azzal, ami még lehet” – jellemezte a kiállítást a művész.

A tárlat 2025.05.30-ig megtekinthető a komáromi Limes Galériában, minden érdeklődőt szeretettel várnak.