1
Fotó: Pixabay - illusztráció
Megosztás
Többek között rágalmazással, megalázással és szexuális visszaéléssel is szembesült már a szlovákiai középiskolai diákok jelentős része az online térben - derül ki egy a Focus ügynökség által a Közösségi Ügyek Intézete (IVO) számára készített reprezentatív felmérésből melynek módszertana szerint 317 résztvevőtől gyűjtöttek adatokat online formárumban, további 203-tól pedig elektornikus úton készített interjúk során, a résztvevők közül pedig mindenki 15 és 19 év közti életkorban van.
A SME összefoglalója szerint középiskolások leggyakrabban a hamis, vulgáris és megalázó üzeneteken és tartalmak megosztásán alapuló rágalmazással találkoztak, 61 százalékuk állította ugyanis, hogy tettek már közzé róla kompromitáló hamis információkat valamilyen közösségi oldalon vagy blogon rágalmazás céljából. A kutatók kiemelték, hogy ugyan a rágalmazás egy az „offline térben” is gyakran előforduló jelenség, ha az az interneten történik, akkor a kiberzaklatás egyik megnyilvánulásaként tartják számon.
Mind a férfi, mind a női válaszadók 60 százalékára igaz, hogy szembesültek már a „visszaéléses sexting” jelenségével és míg magában a sexting, azaz az intim üzenetek vagy fotók megosztása nem számít problémának amennyiben az két hasonló korú és kölcsönösen beleegyező egyén közt zajlik, addig az ilyen üzenetekkel és képekkel való visszaélés rendkívül elterjedt és komoly problémákat okozhat. Az ilyen üzeneteket és képeket küldő fiatalok könnyen válhatnak zsarolók áldozatává, akik azzal fenyegetik őket, hogy közzéteszik ezeket, amennyiben az áladozatok nem teszik, amit utasítanak nekik.
Ezzel szemben még súlyosabb az internetes szexuális zaklatás, melynek során főleg idősebb személyek álneveket és hamis képeket használva férkőznek a diákok bizalmába és kérnek tőlük intim fotókat vagy találkozókat. Mindez olyan súlyos bűncselekményekhez vezethet, mint a gyermekpornoigráfia előállítása vagy a szexuális visszaélés és erőszak. Szexuális zaklatásnak való kitettségről a megkérdezettek 26 százaléka számolt be.
Ezzel szemben a személyeskedő viták kialakulása is az online zaklatás egyik formája, mellyel a megkérdezettek több, mint fele, egész pontosan 51 százaléka találkozott, míg a válaszadók 28 százaléka állította, hogy előfordult már vele az, hogy valaki az offline világban bizalmába férkőzött, hogy aztán kompromitáló információkat tegyen közzé róla az interneten.
Az online zaklatás és a fizikai erőszak „találkozása” tekinthető a legritkább zaklatási formának, mely például olyan esetekhez vezet, hogy videóra veszik diáktársak vagy tanárok megverését és ezt közzéteszik különböző internetes oldalakon. Ilyennel a megkérdezettek 22 százaléka találkozott.
Bár összességében nem mutathatóak ki jelentős eltérések az online zaklatással kapcsolatos tapasztalatok és a régió, a lakóhely és az iskolatípus között, kisebb különbségek azért felfedezhetőek, mint például, hogy a két legnagyobb város, azaz Pozsony és Kassa diákjai általánosan gyakrabban számoltak be internetes zaklatásról, és míg az agresszív viták jellemzőbbek a gimnáziumi diákokra, addig az erőszak videóra vétele a szakközépiskolásokra. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a kutatók szerint előbbi mögött akár az is állhat, hogy a nagyvárosok diákjai egyszerűen nagyobb arányban merik felvállalni, hogy ilyen történéseket éltek át.
