Nagy változások vannak készülőben a második pillér háza táján

Erik Tomáš (Hlas-SD), a munkaügyi, szociális és családügyi miniszter felvetette, hogy az állam lehetővé tehetné bizonyos megtakarítók számára a kilépést a második nyugdíjpillérből, ha ez számukra előnyösebb lenne.

„A második pillérben sok olyan ember van, akinek életkora, jövedelme és megtakarítása alapján nem lenne ott keresnivalója. Egyszerűen nem kapnának magasabb nyugdíjat az 1. és 2. pillér kombinációjából, mint amennyit kizárólag az 1. pillérből kapnának” – mondta a miniszter múlt héten a szociális partnerekkel történő egyeztetések után.

Elmondta, ez közel 50 ezer embert érinthet, akik kb. 50 euróval jobban járnának, ha visszalépnének az 1. pillérbe. „Minden önkéntes alapon történne” – hangsúlyozta a miniszter.

Arról, hogy egyeseknek „nincs keresnivalójuk” a második pillérben, a ta3 „V politike” című műsorában is beszélt a hétvégén. Ott azt mondta, „konstruktív vita” lehet arról, hogy a megtakarítók kapjanak-e lehetőséget a kilépésre.

„Önök sem akarhatják, hogy a második pillérben maradjanak olyan emberek, akik a nyugdíjba vonuláskor alacsonyabb nyugdíjat kapnak az 1. és 2. pillérből együtt, mint amennyit csak az 1. pillérből kapnának” – kérdezte a miniszter Marián Viskupičot, az SaS képviselőjét a műsorban.

A miniszter szerint a 2. pillér is felelős azért, hogy a Szociális Biztosító jelentős pénzügyi hiánnyal működik, tavaly a kormánynak 2,7 milliárd euróval kellett kipótolnia a költségvetését. A miniszter a megtakarítók egy részének az 1. pillérbe való visszaléptetését az államháztartás jövő évi konszolidációjával összefüggésben említette.

A közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ha egyes emberek átvinnék a megtakarításaikat az 1. pillérbe, valóban nőne a Szociális Biztosító pénzállománya, de a nyugdíjrendszerre nehezedő egyre nagyobb nyomás problémája csak későbbre tolódna – mutatott rá az Aktuality.

A szakértők továbbá rámutatnak: az, hogy egyes megtakarítók esetében alacsony nyugdíj jön ki, nem magának a 2. pillérnek a hibája, hanem az állami beavatkozásoké. „Sokan azért kapnak alacsonyabb kombinált nyugdíjat az 1. és 2. pillérből, mint csak az 1. pillérből kapnának, mert a kormány 2013-ban alacsony hozamú kötvényalapokba helyezte át őket, és 2009-ben az állam gyakorlatilag rákényszerítette a nyugdíjpénztárakat, hogy eladják részvényportfóliójukat az akkori alacsony árakon” – jegyezte meg a lapnak Michal Lehuta, a VÚB bank elemzője.

Erik Tomáš maga is elismeri, hogy a gyenge hozamokért Robert Fico korábbi kormányai a felelősek. „Igen, ez a korábbi kormányok beavatkozásai miatt történt, mert a Smer baloldali kormányai konzervatívak voltak, és azt akarták, hogy az emberek konzervatívabb alapokban takarékoskodjanak” – mondta Tomáš.