Minden második embert veszélyeztet az országban a „néma gyilkos”, akciótervet készít a minisztérium

„A magas vérnyomás elleni küzdelem akciótervet igényel, amelynek célja e civilizációs betegség kezelésének javítása a szlovákiai lakosság körében, ahol minden második ember érintett” – tájékoztatta a Paramétert az egészségügyi minisztérium, amely orvosszakértőkkel közösen dolgozta ki a 2025–2026-os évekre vonatkozó konkrét cselekvési tervet a magas vérnyomás szisztematikus kezelését célozva.

A magas vérnyomás a leggyakoribb civilizációs betegség. Szlovákiában 1,35 millió embert diagnosztizáltak és kezelnek magas vérnyomással, a becslések szerint azonban több mint 2 millió ember szenved ettől a problémától.

A szakértők szerint minden második szlovákiai lakosnak magas a vérnyomása.

A kezeletlen magas vérnyomás súlyos szövődményekhez vezethet, mint például szívinfarktus, stroke, látáskárosodás, veseproblémák vagy szívelégtelenség. A kezeletlen magas vérnyomás következményeinek kezelése komoly terhet ró az államra is – például egy szívinfarktus után kórházba került beteg kezelése kb. 8000 euróba kerül. A megelőzés ebben az esetben is olcsóbb, mint a kezeletlenség következményeinek kezelése.

A magas vérnyomás a leggyakoribb diagnózisok közé tartozik, amellyel a háziorvosok, belgyógyászok vagy kardiológusok rendelésein találkozni lehet. Ez az ún. „néma gyilkos” hosszú távon károsítja a szívet, az ereket, a vesét, az agyat, a látást, a szexuális funkciókat – sokszor bármiféle tünet nélkül.

„A magas vérnyomás a legjelentősebb, könnyen diagnosztizálható és jól kontrollálható kockázati tényezője a szív- és érrendszeri betegségek teljes spektrumának. Paradox módon mégis úgy tűnik, hogy alábecsülik – a betegek, az orvosok és maga az egészségügyi rendszer is” – mondja dr. Eva Gonçalvesová kardiológus.

A magas vérnyomás tehát nemcsak egyéni egészségügyi probléma, hanem az egész társadalmat és az állami költségvetést is terhelő gazdasági teher.

„2022-ben több mint 14 700 beteget kezeltek szívinfarktus miatt kórházban Szlovákiában. Egy beteg kezelése az akut fázisban körülbelül 8000 euróba kerül, ami azt jelenti, hogy csak ez a diagnózis közel 120 millió euróba került a közegészségügyi biztosításnak. A stroke kezelése hasonló költségekkel jár – több mint 6000 euróba kerül egy-egy beteg kezelése. Pedig ezek krónikus betegségek, például a magas vérnyomás következményei, amelyek megelőzhetők, időben diagnosztizálhatók és hatékonyan kezelhetők a járóbeteg-ellátás keretében. Ha jobban tudnánk kezelni a kardiovaszkuláris kockázatokat az alapellátás szintjén, ezeknek a költségeknek nagy részét megspórolhatnánk. A magas vérnyomás megelőzése és korai kezelése töredékébe kerül annak, mint a későbbi szövődmények ellátása. Az akut ellátás magas költségei egyben azt is mutatják, mennyire szükséges megerősíteni a jelenlegi megelőzési rendszerünket” – mondja dr. Michal Štofko, az egészségügyi minisztérium államtitkára.

A magas vérnyomás következményeinek – szívinfarktus, stroke – kezelése évente milliókat emészt fel az egészségbiztosítóktól és az államtól. Még nagyobbak a közvetett költségek: munkaképesség elvesztése, korai nyugdíjazás, gyakori betegszabadság, csökkent termelékenység, a hozzátartozók általi ápolás költségei, vagy az életminőség általános romlása.

„A magas vérnyomás hosszú ideig tünetmentes lefolyása hozzájárul az aluldiagnosztizáltsághoz, ami késedelmes terápiás beavatkozáshoz vezet. A tartósan emelkedett vérnyomás mechanikai túlterhelést okoz az érfalakon, ami funkcionális és szerkezeti változásokhoz vezet a célszervekben – különösen a szívben, agyban, vesékben és a perifériás érrendszerben. A magas vérnyomás kezelésében kulcsszerepet játszik az életmódváltás és a betegek edukációja. Az időben történő életmódváltás hatékony eszköz a hipertónia és szövődményei okozta globális teher csökkentésére. A regionális különbségek figyelembevételével célzott beavatkozásokra van szükség, különösen a szociális-gazdasági tényezők – például az alacsony egészségtudatosság, elégtelen megelőzés és kulturális egyenlőtlenségek – figyelembevételével” – mondja dr. Veronika Lane Rybanská, az Egészségügyi Elemzések Intézetének igazgatója.

Pedig nem kell sok hozzá – rendszeres vérnyomásmérés, életmódváltás, időben elkezdett kezelés és jó együttműködés a beteg részéről. A megelőzés és a korai diagnózis tehát nemcsak orvosi, hanem gazdasági szempontból is a legelőnyösebb megoldás. Szlovákia ezért idén is csatlakozik a világméretű May Measurement Month (MMM) kampányhoz, amely során május 1. és július 31. között önkéntesek mérik a lakosság vérnyomását szerte az országban.

„Minden résztvevő visszajelzést kap saját vérnyomásáról, és a diagnosztizált hipertóniás személyek számára további lépéseket ajánlunk. 2024-ben Szlovákiában az MMM kampány során kiderült, hogy minden hatodik felnőtt, aki még nincs kezelés alatt, nincs is tudatában annak, hogy vérnyomása meghaladja a 140/90 mmHg értéket. Továbbá minden harmadik már kezelt személynek nem volt megfelelően beállítva a vérnyomása. Ezeken a statisztikákon szeretnénk változtatni az akcióterv segítségével, amelyet az egészségügyi minisztériummal közösen dolgoztunk ki” – mondja dr. Anna Vachulová, a Szlovák Hipertónia Társaság alelnöke és az MMM projekt szlovákiai koordinátora.

A jó hír az, hogy a legtöbb szövődmény megelőzhető – rendszeres vérnyomásméréssel, egészséges étrenddel, mozgással és szükség esetén az orvos által felírt gyógyszerek következetes szedésével. A magas vérnyomás ugyan nem múlik el magától, de megfelelő hozzáállással jól kézben tartható, elsősorban a kockázati tényezők kiküszöbölésével.

„Ilyen tényező a túlsúly, a mozgáshiány, a túlzott só- és alkoholfogyasztás, valamint a dohányzás. A hatékony megelőzés apró, de rendszeres döntésekből áll – abból, hogy mit eszünk, mennyit mozgunk, hogyan kezeljük a stresszt, és hogy szánunk-e időt saját egészségünk ellenőrzésére” – zárta gondolatait dr. Etela Janeková, az egészségügyi minisztérium főszakértője.