1
A felvételen Lukáš Machala, a kulturális minisztérium hivatalnak vezetője, Martina Flašíková a közmédia új igazgatója, Martina Šimkovičová kulturális miniszter és Jozef Krošlák az STVR tanácsának elnöke (TASR-felvétel)
Megosztás
A közmédia (STVR) új vezérigazgatójának, a korábban dezinformációs portált üzemeltető Martina Flašíkovának a nagyszabású terveiben csak említés szintjén szerepel a köztévé és közrádió nemzetiségi adása. Így például a Pátria rádiónak a bővítését ígéri, de nem részletezi, hogyan történne mindez. Mindeközben a köztévénél és közrádiónál már évek óta súlyos mulasztás áll fenn, a törvényben előírt nemzetiségi adásidőnek csak a töredékét sugározzák. Emiatt a Magyar Szövetség az új vezérigazgatótól azt követeli, bővítsék az STVR magyar nyelvű adását.
A Szlovák Televízió és Rádió (STVR) Tanácsa hétfőn választotta meg Flašíkovát a közmédia vezérigazgatói posztjára, a kilenc tagú testületben heten szavaztak rá. A Tanács ülését azonban némi botrány is kísérte, a testület ugyanis nem tette lehetővé, hogy a nyilvánosság is jelen legyen az eseményen. Mindössze egy audioközvetítést biztosítottak, illetve a kormánykoalícióból érkező némi unszolás után lehetővé tették, hogy ellenzéki képviselők jelen lehessenek az ülésen. Az igazgatójelölteknek azonban nem tehettek fel kérdéseket. Az üléssel párhuzamosan egy diáktüntetés is zajlott, ahol a vezérigazgató-választás ilyen módja ellen tiltakoztak. Ez volt az első alkalom, hogy ebben formában, a nyilvánosságot lényegében kizárva választották a közmédia vezetőjét, ugyanis az intézménynek az előző változatában, amikor még RTVS-nek hívták, a parlament titkos szavazás során döntött a vezérigazgató személyéről. A jelölteket pedig előtte egy szakmai testület hallgatta meg nyilvánosan. A jelenlegi kormánykoalíció azért alakította át az RTVS-t a mostani STVR-re, hogy a 2022-ben, a Heger-kormány idején kinevezett vezérigazgatót, Ľuboš Machajt a mandátuma lejárta előtt el tudják távolítani a tisztségéből. Az új vezérigazgató megválasztását sem hagyták a véletlenre, a személyéről döntő kilenc tagú Tanácsot is lényegében a kormánykoalíció állította össze.
A dezinformációs közegen mozgó kulturális miniszter, Martina Šimkovičová kedden már ki is nevezte Flašíkovát a köztévé és a közrádió élére. Az ellenzéki Szlovákia Mozgalom azonban azt hangoztatta, az új igazgató a kormány propagandaeszközévé változtathatja a közmédiát, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) pedig a független és minőségi újságíráshoz való viszonyát kérdőjelezte meg, mert az utóbbi egy évben Flašíková egy dezinformációs portál üzemeltetője volt.
Kicsoda Flašíková?
Ahogy arra a PS is rámutat, tavaly óta Flašíková volt a kiadója az eReport nevű internetes portálnak, amelyet 2024-ben az akkor elhunyt apja, Fedor Flašík után örökölt meg. Fedor Flašík neve nem ismeretlen, Monika Beňová smeres EP-képviselő exférjéről van szó, aki a Vladimír Mečiar vezette HZDS, majd a Robert Fico által irányított Smer választási kampányait szervezte. Fico pártjának egyik alapítója volt. Flašíková is már viszonylag korán a média világában mozgott, a pozsonyi VŠMU-n televíziós és filmes felsőfokú végzettséget szerzett. Később különböző televíziós sorozatokon, filmeken, vagy éppen valóságshow-kon dolgozott a JOJ televízióban, de a köztévében is. A nevéhez kötődik a Pumpa (Benzinkút) nevű szatirikus sorozat, amelyben a szereplők közéleti témákat kommentáltak és politikusok is feltűntek a műsorban. Köztük egy alkalommal Gyimesi György is. Majd idén áprilisban Flašíková viszonylag váratlanul a köztelevízió programigazgatója lett. Ekkor már olyan információk terjedtek, hogy pont ő lehet majd az évente 155 millió euróból működő teljes közmédia vezetője.
A dezinfóportál
Ahogy az ellenzék is rámutatott, a Flašíkovához köthető eReport nevű portál valóban problémás. A dezinformációs médiumokat listázó Konspiratori.sk szerint a portál hazugságokra épülő propagandát terjeszt, hamis állításokat közöl, de képeket és videókat is a kontextusból kiragadva, megtévesztő módon használnak fel. A legutóbb például egy kiragadott videóra alapozva azt az orosz dezinformációt terjesztették, hogy Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Keir Starmer brit miniszterelnök együtt kokainozott. Az ügyről a mi kollégánk is saját cikkben mutatta meg, valójában az orosz propaganda egyik próbálkozásáról van szó. Ezen túl az eReport a dezinformációs médiumoknak a további jellemzőit is hordozza. Így például valódi, a hírügynökségek által kiadott szövegek is megjelennek az weboldalon, de ezek közé a dezinformációs vagy éppen propagandisztikus cikkeket is belekeverik. A portál mindenféle kritika nélkül a kormánypártok képviselőinek véleményét terjeszti, sőt, előfordult, hogy ezeket a politikusi vélekedéseket tényként állították be. Ugyanakkor az ellenzéket a lehető legrosszabb színben igyekenznek feltüntetni. A kormány és a kormánypártok sajtótájékoztatóin pedig rendre előfordul, hogy az eReport munkatársa, Dominik Papala kap teret elsőként kérdezni. Papala szívesen fotózkodik kormánypárti politikusokkal, a médiahatóság pedig az általa működtetett Frontinus rádióra többször is bírságot szabott ki. Maga Flašíková csütörtökön bejelentette, lemond a kérdéses portál vezetéséről és annak kiadójában való tulajdonrésztől is megválik, de nem pontosította, hogyan.
Mit ígér Flašíková?
Az STVR új vezérigazgatója abban a projektben, amellyel az intézményvezetői pályázatra jelentkezett, azt írja, a jelenlegi kormány, ha meg akarja tartani a köztévé és a rádió legitimitását, akkor „el kell kerülnie az előző kormányzó garnitúra hibáit”. Maga a projekt azonban viszonylag magas szakmai színvonalat mutat, látni belőle, hogy Flašíková ért a média világához. A 80 oldalas dokumentum ugyanakkor cikkünk írásakor nem volt nyilvános, portálunknak csak egy magát megnevezni nem akaró forrásból sikerült azt megszereznie. A projektben az egyik legmerészebb ötlet, hogy az STVR-t Flašíková össze szeretné vonni a TASR állami hírügynökséggel. A hétfői meghallgatáson azonban ezzel kapcsolatban elmondta, nem tudja, hogy a hírügynökségben ehhez hogyan állnának hozzá. Az utóbbihoz képest eggyel realisztikusabb az az elképzelése, amely értelmében pótolnák azt a súlyos hiányosságot, hogy a különböző közösségimédia-platformokon, így a YouTube-on, az Instagramon, a TikTokon, az X-en, a Facebookon jelenleg nem egy egységes koncepció mentén van jelen a közmédia. Ugyancsak ír arról, pótolni kell azt a mulasztást is, hogy a köztelevízió és a közrádió jelenleg nem rendelkezik megfelelő streaming-alkalmazással. Arról a programról van szó, amellyel kialakítható az STVR okostévés és okostelefonos megjelenítése. A Netflix vagy a Max (HBO Max) streaming-szolgáltatók már régen rendelkeznek ilyen applikációval, és ennek keretében az utóbbi élő televíziós (sport)közvetítéseket is kínál. A közmédia számára egy valóban működő applikáció azért is fontos, mert ma már szinte kizárólag csak okostévéket árulnak és gyakorlatilag mindenkin rendelkezik okostelefonnal is. Az applikációban a közrádió egyes csatornáinak, köztük a Pátria rádiónak az élő adását és műsorainak archívumát is egy felületen szeretné megjeleníteni, ami érthetetlen módon jelenleg nem így van. A rádióadók közönségének növelésére is ambiciózus célt tűzött ki, két éven belül 10 százalékponttal növelni szeretné a mindennapi hallgatottságukat. Ez azt jelentené, hogy a hat témakörbe osztott közrádiós csatornáknak egyenként közel meg kellene duplázniuk a hallgatottságukat. Flašíková új nézőket is be szeretne vonni a közmédia fogyasztói körébe, ennek érdekében egyebek mellett egy új gyerekműsor létrehozását tervezi.
A nemzetiségi adás
Flašíková 80 oldalas projektjében a nemzetiségi kisebbségeket, a tartalomjegyzékkel együtt, 10-12 szer említi. A kulcsstratégiák között ír arról, hogy a kulturális, a kisebbségi és a gyerekprogramokra főműsoridejű, teljesértékű tartalomként tekint. A nemzetiségi műsor legnagyobb és legszisztematikusabb részét kitevő Pátria rádióról azt írja, bővíteni kell a kisebbségek nyelvén való műsorsugárzását. „Beleértve a digitális formátumokat (például a roma fiataloknak szánt podcastokat)” – fogalmaz a dokumentumban. Nem részletezin azonban, hogy ez mit jelent. Jelenleg a Pátria napi 12 órában sugároz. A hallgatók, óránként, félóránként híreket, reggelente és napközben közéleti, kulturális műsort hallhatnak egészen 18:00-ig, amikoris a Pátria rádió adása véget ér. Már a korábbi vezérigazgatók is beszéltek arról, hogy ezt a félnapos adásidőt 24 órásra növeljék. Flašíková erre vonatkozó konkrét vállalást a projektjében nem tesz.
Az új vezérigazgató a pályázatra benyújtott tervezetében egy önálló fejezetben foglalkozik a nemzetiségi adással. Ezt az alábbiakban teljes egészében közöljük:
„Pátria rádió – A Szlovákiában élő nemzetiségi kisebbségek számára szóló program. Magyar, ruszin, ukrán, roma és német nyelven való sugárzás. Ez törvényi kötelezettség és a közszolgálati küldetés fontos eleme. 4-12 év (a szülőkkel együtt)” Ez a három mondat képezi a projekt kisebbségi adásra vonatkozó „fejezetét”. A 4-12-es életkori besorolást nem tudjuk mire vélni. Bár Flašíková az idézett „fejezetben” roma nyelvű adásról is beszél, a közmédia nemigazán sugároz ilyet. A roma nyelv országon belüli rendkívüli sokfélesége miatt ezek a műsorok valójában szlovákul készülnek. Ez még az egyik legrendszeresebben közvetített ilyen kisebbségi tartalomra, a Roma szó (Rómske slovo) című heti háromszor 20 percben sugárzott műsorra is igaz.
Flašíková projektjében a nemzetiségi nyelvű műsorokat még a köztelevízió kettes csatornájával (Dvojka) kapcsolatban említi. „A kettes csatorna adásának fontos részét kell képezze a Szlovákiában élő nemzetiségi kisebbégeknek szóló tartalom. Ez a kötelesség az STVR-törvényből adódik, de kiemelten polgári és közszolgálati kötelezettségként értelmezem ezt. A kettes csatorna programja teret kell biztosítson a nemzetiségi közösségek kultúrájának, nyelvének, hagyományainak és jelenlegi életének prezentálására. Ezzel az STVR hozzájárulhat a kölcsönös megértéshez, a kisebbségek identitásának és integrációjának támogatásához, ezzel pedig a közszolgálati média egyik alapvető szerepét teljesítheti, ami Szlovákia minden polgárának képviselete” – írja a dokumentumban. Egy másik ponton pedig azt részletezi, a kettes csatornán közvetített filmeket az eredeti nyelven, tehát nem szlovák szinkronnal kellene sugározni, hogy ezzel is segítse a nézők nyelvi kompetenciáinak fejlődését. Itt hozzáteszi, azt is meg kell fontolni, hogy az ilyen műsorokat a kisebbségek nyelvén is feliratozni lehetne.
Magyar Szövetség: Kevés a kisebbségi adás
A Magyar Szövetség az STVR új igazgatójának megválasztásával kapcsolatban szerdán tartott sajtótájékoztatót, ahol a párt alelnöke, Őry Péter arról beszélt, a közmédia hosszú évek óta nem teljesíti azt a törvényes kötelezettségét, amely a kisebbségi műsorok adásidejére vonatkozik. Rámutatott, a köztévé összes sugárzási idejének mindössze egy százalékát teszi ki a nemzetiségi műsor, holott a törvény értelmében ennek az adott kisebbségek országos arányát kellene tükröznie. A Szlovák Televízió éves sugárzási ideje mintegy 35 ezer óra, ennek a 10 százaléka lenne a kötelező nemzetiségi sugárzási idő, hozzávetőlegesen ugyanis ekkora a kisebbségek aránya Szlovákiában. Mészáros András, a Pro Civis polgári társulás szakértője a sajtótájékoztatón arról is beszélt, a köztévé 2023-ban összesen 336 óra nemzetiségi műsort sugárzott, ezen belül a magyar tévéadások időtartama mindössze 111 óra volt, vagyis a teljes sugárzási idő 0,3 százaléka. Mindezt úgy, hogy a magyar nemzetiség az országban több mint 8 százalékot alkot. A vonatkozó törvény azt is megszabja, hogy a minimális nemzetiségi adásidőnek 500 órának kellene lennie évente, de a köztelevízió ezt a minimális előírást sem teljesíti.
A párt arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai televíziókat és rádiókat ellenőrizni hivatott állami szerv, a Médiatanács (Rada pre mediálne služby) 2024-es jelentésében a közmédia nemzetiségi adására vonatkozó adatok tévesek. A tanács a dokumentumban az egy évvel korábbi adatokat publikálta. A Magyar Szövetség emiatt a parlament mediális bizottságához fordul.
