Medve polgármestere a 120 ezer eurós kenőpénzről: Azért jöttem, hogy megtisztítsam a nevemet

Már csak karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy megtudjuk, miként vélekedik Miroslav Mazúch, a Specializált Büntetőbíróság bírája a Gál Gábor ellen indított büntetőeljárásról. Az ítélet akár június első hetében megszülethet, hiszen a február végén kezdődött tárgyalás jelentős része már lezajlott: a bíróságnak volt lehetősége megismerni az összes tanúvallomást, és néhány kivételtől eltekintve az írásos bizonyítékok jelentős része is terítékre került.

Még mielőtt rátérnénk a legutóbbi tárgyalásra, érdemes röviden összefoglalni, hogy mivel is vádolják a Híd egykori csúcspolitikusát:

1. A vádirat szerint 2016-os kormányalakításkor az SNS és a Híd felosztották egymás között az állami földeket igazgató Szlovák Földalapot (SPF). Az ügyészség szerint az intézményt két erős érdekcsoport vette át: az SPF egyik részét Martin Kvietik, az SNS „szürke eminenciásaként” tartotta ellenőrzése alatt, míg a másik érdekcsoportba a Most-Híd képviselői tartoztak, Gál Gábor vezetésével.
2. Gál nem volt megelégedve a földalapnál élvezett befolyásának mértékével, ezért utasítására a földalap igazgatóhelyettese, Boris Brunner szándékosan hátráltatni kezdte az intézmény működését: megtagadta a beérkező szerződések aláírását, amivel patthelyzetet idézett elő.
3. Ján Gajan pozsonyi ügyvéd – aki Martin Kvietik utasításait követte – megkereste Gált. A Most-Híd parlamenti képviselőjeként Gál 50 ezer euró kenőpénzt kért a patthelyzet feloldásáért. Az összeget csak akkor kapta meg, amikor már igazságügyi miniszterként dolgozott a kormányban – állítja a vádirat.

Az már tisztán látszik, hogy az ügyészség a per során két fő bizonyítékra támaszkodik. Az egyik Ján Gajan ügyvéd vallomása, aki a februári tárgyaláson elmondta, hogyan adta át – állítólag – a kenőpénzt Gál Gábornak. „A tanútól nem kértem, és nem is kaptam semmit, mivelhogy soha nem beszéltem vele” – védekezett a vádlott a februári tárgyaláson.

A másik, „ütőkártyának” szánt bizonyítékról Gál egykori parlamenti asszisztense, Z. Zita számolt be a keddi tárgyaláson.

A tanú 2017 és 2018 fordulóján dolgozott Gál Gábor mellett asszisztensként. A vádiratban szereplő cselekményekről ugyan saját bevallása szerint nincs tudomása – „Nem tudok ehhez hozzászólni” – mondta a bíróságon –, mégsem ez tette igazán érdekessé a vallomását.

A figyelem inkább amiatt irányult rá, mert a nyomozás során több, a Szlovák Földalappal kapcsolatos dokumentumot is átadott a rendőrségnek. Ezek között szerepeltek olyan listák, amelyeken a földalap valamennyi kérelmezőjének neve szerepelt.

A dokumentumok között több olyan irat is volt, amelyek „sürgősként” voltak megjelölve. Ján Gajan korábban úgy vallott, hogy éppen ilyen címkével látták el azokat a szerződéseket, amelyekhez – állítólag – kenőpénz fizetésével járt a gyors és kedvező elbírálás.

Z. Zita a bíróságon azt mondta, úgy hiszi, a kérdéses iratokat Gál adta át neki. Elmondása szerint a dokumentumokat egyszerűen a notebooktáskájában felejtette, és csak évekkel később, amikor már javában folyt a nyomozás a politikus ellen, bukkant rájuk újra. Ekkor döntött úgy, hogy átadja azokat a hatóságoknak.

Azt is elmondta, hogy a nyomozók részéről némi nyomást érzékelt. „Folyamatosan kérdezgették, hogy nincsenek-e nálam valamilyen dokumentumok, és gyakran hívtak telefonon is” – mondta.

Gál visszautasította a feltételezést, hogy bármilyen hatással lett volna a Szlovák Földalap működésére.

„Az ügyemhez ezeknek a leveleknek semmi közük sincs” – szögezte le a vádlott a tanúvallomásra reagálva.

Találkák a benzinkúton

„Végre személyesen is találkozunk!” – köszöntötte Gál széles mosollyal a keddi tárgyaláson a másodikként beidézett tanút. Kulacs László, Medve község polgármestere, már korábban is több alkalommal szóba került a per során, a vádlott azonban mindeddig azt hangoztatta, hogy soha nem került vele személyes kapcsolatba.

Kulacs neve azért követi végig szinte a teljes tárgyalást, mivel eleinte ő is vádlottként szerepelt az ügyben. A hatóságok vesztegetés vádjával akarták őt bíróság elé állítani. Hogy végül miért „csak” tanúként jelent meg a bíróságon, annak egyszerű oka van: a kormány tavaly belenyúlt a büntető törvénykönyvbe, és a jogszabályváltozás után az ellene indított eljárást elévülésre hivatkozva megszüntették.

Hogy mégis mi köti össze Gált és Kulacsot, erre a választ a vádban kell keresnünk:

A hatóságok szerint minden 2017-ben Csilizradványon (Dunaszerdahelyi járás) kezdődött, amikor egy helyi termelői vállalat, a Medzičilizie s.r.o., összesen 1200 hektár mezőgazdasági terület bérlését kérte a Szlovák Földalaptól.

A Medzičilizie felügyelő bizottságának egykori tagja, Kulacs László feladata volt a földek „megszerzése”. A vádiratban korábban az állt, hogy 2017 novemberében egy pozsonyi benzinkúton találkozott Gustáv Paliderrel – aki saját bevallása szerint Ján Gajan embereként járt el. A találkozón Kulacs állítólag 240 ezer eurót ígért, ha a bérleti kérelmet jóváhagyja a Szlovák Földalap Tanácsa, majd maga a földalap vezetése is, ugyanis mindkét szerv jóváhagyása szükséges a szerződések megkötéséhez.

Miután a kérelem 2017 novemberében átment a tíztagú tanács szűrőjén, Kulacs – a „fél siker” elismeréseként – 120 ezer eurót adott át Palidernek egy pozsonyi híd alatt – állította az ügyészség.

Palider 2021-es kihallgatásának jegyzőkönyvét márciusban olvasták fel a tárgyaláson. A tanúvallomásban azzal vezette fel a történteket, hogy elmondta: a Szlovák Földalapnál a beérkező kérelmek elbírálása rendkívül lassan haladt.

Ezt a helyzetet használta ki az SNS „szürke eminenciásának” tartott Martin Kvietik, aki saját embereit juttatta kulcspozíciókba az intézménynél. Ezek a bizalmi emberek felkeresték a földbérletek iránt érdeklődő személyeket, és a bürokratikus akadályokat kihasználva vesztegetésre próbálták rábírni őket.

Ilyen bizalmi embernek számított Gajan és Palider is.

Palider 2021-ben azt vallotta, hogy ő intézte „az SNS-esek” nevében a Medzičilizie kérelmét. Állítása szerint 2017-ben több alkalommal is találkozott Kulacs Lászlóval, akinek egy pozsonyi benzinkúton közölte: ha meg akarják szerezni az 1200 hektárnyi földterületet, 240 ezer eurót kell fizetniük.

Kulacs állítólag rábólintott az ajánlatra.

A polgármester a keddi tárgyaláson azzal kezdte vallomását, hogy a vádirat Gált érintő részéhez nem tud semmit hozzáfűzni. Bár az elévülésre hivatkozva megtehette volna, hogy egy szót sem szól saját „ügyéről”, tanúként mégis úgy döntött, részletesen beszámol a történtekről:

A polgármester elmondása szerint a Medzičilizie már a ’90-es évek óta bérli a vádiratban is említett, mintegy 1200 hektárnyi földterületet. Mivel a bérleti szerződés 2015–2016 környékén lejárt, a vállalat annak meghosszabbítását kérte a Szlovák Földalaptól.

Mivel elég lassan haladt előre a kérelem elbírálása, a cég vezetősége Kulacsot bízta meg azzal, hogy érdeklődjön, hol tart az ügyük. Az SPF-nél egyenesen Gustáv Paliderhez irányították:

„Azt mondta, hogy a földalapnál dolgozik. Világosan elmondtam, hogy Medzičilizie igazgatói tanácsának tagja vagyok, és érdeklődni szeretnék, hogy miért nincs még aláírva a bérleti szerződésünk. Ő azt javasolta, hogy találkozzunk személyesen, azzal, hogy ő majd felhív, hogy tájékoztasson a pontos időpontról. Egy-két hét múlva jelentkezett, és azt javasolta, hogy találkozzunk Pozsonyban, az Aupark közelében lévő benzinkúton. (…) Ez volt az első találkozásunk. Elmondta, hogy a földalap munkatársa, én is bemutatkoztam neki, majd közöltem vele, hogy a bérleti szerződések iránt érdeklődnék. Nagyjából tíz percig tartott ez a találkozó, azzal ért véget, hogy közölte, majd újra felhív” – vázolta fel a tanú.

Kulacs elmondta, hogy három-négy héttel később Palider ismét jelentkezett. A második találkozóra – ismét ugyanazon a benzinkúton – így emlékezett vissza:

„(Palider) azt mondta, hogy olyan információk jutottak el hozzá, hogy a földek iránt van egy másik érdeklődő is. Nagyon meglepődtem, mikor ezt mondta. (…) Palider azt mondta, hogy jó, ha bármiben segítségre szorulunk – ezt így jelezte – akkor tud segíteni. Azt mondtam, hogy nekünk segítségre nincs szükségünk” – magyarázta a polgármester. Elmondása szerint ezt az információt tolmácsolta a Medzičilizie vezetésének, majd ezt követően már nem foglalkozott az üggyel.

Arra a bírói kérdésre, hogy nem találta-e szokatlannak, hogy egy állami hivatal munkatársával egy benzinkúton kellett találkoznia, a polgármester úgy válaszolt: mivel csupán tájékozódni szeretett volna az ügy állásáról, nem találta furcsának a helyszínt.

Hogy Palider vagy Kulacs mond-e igazat, azt mindenkinek magának kell eldöntenie. Mivel az ügy időközben elévült, a bíróság már nem hozhat benne döntést.

Kulacs kihallgatásának végén az is világossá vált, miért döntött a vallomástétel mellett:

„Szeretném külön hangsúlyozni, hogy itt is megtisztítsam a nevemet: kenőpénzt senkinek nem ígértem, és nem adtam” – zárta vallomását a polgármester.

A földek iránt érdeklődő másik cég a kulcsodi székhelyű Carrot SK volt, amelyben az ügyészség szerint Gál Gábor rejtett részesedéssel rendelkezett. A vád szerint Gál éppen a Medzičilizie és a kulcsodi cég közötti földvita miatt bénította meg a Szlovák Földalap működését.

A csendes tanú

A bíróságon tanúként jelent meg Boris Brunner is, aki a kérdéses időszakban a Szlovák Földalap vezérigazgató-helyettese volt a Most–Híd párt színeiben. Tagadta, hogy Gálnak bármiféle befolyása lett volna az intézmény működésére.

Visszautasította azt is, hogy a földalap működése megbénult volna. Elismerte ugyanakkor, hogy a döntéshozatal valóban lassabban haladt – szerinte azért, mert nem volt jó a viszonya az SNS által delegált vezérigazgatóval, Adriana Šklíbovával. Brunner személyéről itt írtunk részletesebben.

A keddi tárgyalási napra Martin Kvietik nagyvállalkozót is beidézték tanúként, ő azonban megtagadta a vallomástételt. Döntését a büntetőrend 130. paragrafusának 2. bekezdésére alapozta, amely lehetővé teszi a vallomás megtagadását, ha azzal a tanú saját magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény gyanújába sodorná.

Kvietik vádlottként szerepel az úgynevezett Állattenyésztő-ügyben: a vád szerint egy bűnszervezet épült be az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) struktúráiba, és onnan milliókat csaltak ki. A hatóságok szerint a szervezet élén Norbert Bödör nyitrai vállalkozó és Martin Kvietik álltak.

A nagyvállalkozót gyanúsítottként kezelik a Hűbérúr és Nagybirtokos (Feudál a Latifundista) nevet viselő korrupciós botrányban is: Az ügy lényege, hogy Martin Kvietik és Ján Gajan kulcsfontosságú pozíciókat foglaltak el az SPF-nél. A csoport állítólagos tagjai felkeresték a földbérletek iránt érdeklődő személyeket, majd pozíciójukat kihasználva hátráltatták a kérelmek elfogadását, hogy így vesztegetésre ösztönözzék a kérelmezőket – erről beszélt Palider is a 2021-ben tett vallomásában.

Amennyiben Gált bűnösnek mondja ki a bíróság, egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik, tehát a feltételes szabadságvesztés is szóba jöhet. A büntető törvénykönyv módosítása előtt akár nyolc évre is rácsok mögé kerülhetett volna.

A per szerdán, Gál Gábor vallomásával folytatódik.