A múlt szlovmagy politikusai, akik(nek) letettek valamit az asztal(á)ra

A múlt szlovmagy politikusai, akik(nek) letettek valamit az asztal(á)ra
A múlt szlovmagy politikusai, akik(nek) letettek valamit az asztal(á)ra
2
Gál Gábor (Fotó: TASR)
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
Különböző pozíciókat fogtak a múlt szlovákiai magyar politikusai. Gál Gábor a napokban éppen a bíróságon csücsül vádlottként, Forró Krisztián pedig a köztársasági elnök jobbján elmélkedik, koncentrál és figyelemmel kísér.
Bukott miniszter és a piszkos ügyei
Folytatódott Gál Gábor korábbi hidas igazságügyi miniszter tárgyalása, akit azzal vádolnak, hogy 50 ezer euró készpénzt fogadott el azért, hogy ne blokkolja a Szlovák Földalap működését. Gál még nem volt ilyen nagy góré, mikor a vád szerint nekikezdett a hadműveletnek, és már nem volt olyan nagy góré, mikor bajba került emiatt. De miről is van szó? Kollégánk a tárgyaláson végigköveti az ügyet, melynek egyik pillére a 2016-ban felállt Smer-SNS-Híd kormánykoalíció, aminek egyik eredménye az lett, hogy az SNS és a Híd mögött álló érdekcsoportok is kivetették hálójukat a Szlovák Földalap nevezetű fejős tehénre. A vádirat szerint a Gál Gábor által a háttérben birtokolt Carrott SK nevű cég és az SNS-es oligarcha, Martin Kvietik érdekeltségébe tartozó Medzičilizie állt szemben egymással bizonyos földterület bérlését illetően, és Gált azért kellett megvesztegetni, hogy a Hídnak a földalapnál lévő emberén, Boris Brunneren keresztül feloldja a biznisz elé gördített akadályokat.
Az ügyeik egyik izgalmas szála a medvei polgármesterhez, Kulacs Lászlóhoz fűződik, akit korábban vádlottként kezeltek, vesztegetés gyanújával, ám a tavalyi büntetőjogi törvénymódosítások eredményeképp az ő ügye elévült, így tulajdonképpen anélkül beszélhetett akármiről, hogy azzal bajba sodorná magát. Persze ez nem volt kötelező, ő viszont saját bevallása szerint azért tett mégis tanúvallomást, hogy tisztára mossa a nevét.
Kulacsot azzal vádolták, hogy a Medzičilizie igazgatótanácsi tagjakét 240 ezer eurót ígért a földügyek megnyugtató rendezéséért, és annak állítólag a felét ki is fizette, szerinte viszont ilyesmiről természetesen szó sincs. Ő ugyanis szavai szerint a pozsonyi benzinkúton megejtett találkákon csupán annak járt utána, hogy miután a cég már a 90-es évek óta bérelte a vitatott földeket, hogyan folytathatná ugyanezt a jövőben is, miután 2015 környékén az addigi bérlet lejárt.
A bíróság Kulacs szerepét már nem fogja megítélni, tegye meg azt helyette a kedves Olvasó!
Bukott pártelnök és a semmitmondó pozíció
Miután a Magyar Szövetség korábbi elnöke, Forró Krisztián tavaly elnökjelöltként, majd pártja az európai parlamenti választáson is eltaknyolt, nem volt más választása, minthogy lemondjon. Ja, nem! Nem mondott le, nem hagyta kihűlni az elnöki széket, és megvárta, míg korszakváltó utódja, Gubík László beleül. A bukfencsorozat közben azonban már bevállalt egy fusizást, és az elnökválasztás második fordulója előtt – a pártvezetés jóváhagyása nélkül – rákacsintott a későbbi győztes Peter Pellegrinire.
Tőle ezért a gesztusért cserébe kapott néhány szerencsesütit, jól hangzó üzenetekkel, például arról, hogy elnöki tanácsadó lesz belőle, hogy megoldást találnak arra, hogy az állam ne erőltesse tovább a Beneš-dekrétumok alapján indított földelkobzások bevégzését, továbbá arról, hogy megépül egy kórház Rimaszombatban meg néhány körforgalom a Csallóközben, Dunaszerdahely mellett. Utóbbi ügyben például folyik is a papirozás, csak teknősök az ügyintézők. Ráadásul nem kell túlságosan tájékozottnak se lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, az elnöknek ahhoz semmi köze. Mégis hogyan tudna infrastruktúrafejlesztést elérni a Hodža térről, mikor nulla befolyása van például az állami költségvetésre, amiből csurrantani és cseppenteni kell az ilyesmihez?
Pellegrininek közel egy évbe telt teljesítenie az első ígéretét, melynek eredményeként Forró felvételt nyert a varázslóképző tanodájába. A kollégánknak adott interjújában pedig ki is jelentette, hogy nem egész másfél hónapot kell csak várni arra, hogy a nemcsak szimbolikus, de máig praktikus jelentőségű Beneš-dekrétumok kapcsán munkacsoportot alakítsanak. Fantázia! Aztán már csak el kell érni valamit, ez innentől gyerekjáték!
Többször is bukott miniszterelnök és az égig érő szavai
Robert Fico kormányfő szeret nagyokat mondani, és a mai pénzügyminisztériumi kontrollnapján is megtette ezt a szívességet. Olyan gondolatok találtak például kiutat a száján keresztül, hogy a spórolás érdekében csökkenteni kellene a tisztviselők, de például a megyék és a községek számát is. Példát is mondott ez utóbbira, 150-ről 100-ra csökkentené a parlamenti képviselők számát, emellett háromra a megyékét, és adott esetben a jelenlegi közel 3 ezerről 500-ra a településekét.
Micsoda tervek a Kedves Vezetőtől! De ha épp csak konkrét projekt nélkül hangosan gondolkodik ezekről, akkor kérdezze meg a témában az Ősmagyarország-hívőket, akikkel manapság úgyis tetőtől talpig szeretik egymást. Nekik bizonyára felcsillanna a szemük, hiszen eltérő perspektívájukból rögtön azt is forszírozhatnák, amit szoktak, hogy tüstént legyen Felvidék Magyarországé. Ez mindjárt nagyot lendítene Fico problémájának megoldásán a szlovákiai megyék és települések számával. Szóval mindent bele, elégítsék csak ki egymást!