1
Illusztrációs felvétel: Pexels
Megosztás
A lengyel kormány 2026 januárjától elindítaná a munkaidő-csökkentés kísérleti programját. A cégek háromféle lehetőség közül választhatnának.
A lengyel kormány célja, hogy 2027 őszéig törvényileg is csökkentse a munkaidőt. Több verzió is napirenden van: vagy heti 40 óráról 35-re mérsékelnék az átlagos munkaidőt, vagy hivatalosan is bevezetnék a négynapos munkahetet – nyilatkozta még tavaly Agnieszka Dziemianowicz-Bąk munkaügyi miniszter. Egy harmadik lehetőség, hogy a dolgozók több szabadnapot kapnának.
Az állam eddig nagyjából 2,3 millió eurót különített el a programra, részben azért, hogy enyhítse a vállalatok költségnövekedéstől való félelmét. „Ez lesz az első ilyen pilotprogram a rövidebb munkaidő tesztelésére” – mondta a miniszter. A próbaidőszak 2026 elején indul, később pedig országos szintre terjesztenék ki.
A ClickMeeting felmérése szerint a lengyel munkavállalók szívesebben választanák a négynapos munkahetet, mint a napi hétórás munkarendet – és a munkáltatók is inkább ezt támogatják.
A miniszter kutatásokra hivatkozik, amelyek szerint minél többet dolgozunk, annál fáradtabbak és stresszesebbek vagyunk – ami értelemszerűen nem tesz jót a hatékonyságnak. Az Eurostat 2022-es adatai alapján a lengyelek átlagosan 39,5 órát dolgoznak hetente, míg a szlovákok 37,8 órát – mindkét adat meghaladja az uniós átlagot. A lista élén egyébként Görögország áll.
Svédország, Spanyolország és Izland már rendelkezik tapasztalatokkal a négynapos munkahéttel kapcsolatban. Vajon Szlovákia is követi a példájukat? „Szerintem Szlovákia rövid időn belül azok közé az országok közé tartozhat, amelyek kísérleti jelleggel bevezetik a négynapos munkahetet” – mondta Robert Fico miniszterelnök még tavaly. Az ötlet mögé felsorakoztak a szakszervezetek is, akik szerint a jelenlegi rendszer elavult.
„A jelenlegi jogszabályok nem zárják ki, hogy a munkáltatók a dolgozókkal való megegyezés alapján bevezessék a négynapos munkahetet. Erik Tomáš munkaügyi miniszter nyitott a kérdésre, különösen olyan szakmák esetében, ahol ez megvalósítható – de csak abban az esetben, ha ez nem jár a fizetések csökkentésével” – közölte a munkaügyi minisztérium a Nový Čas-szal.
