Az emberek és egyes élőlények gyenge fényt bocsátanak ki magukból egész életük során

Ezt a jelenséget, az úgynevezett ultragyenge fotonkibocsátást (UPE), egereken és kétféle növény levelén végzett kísérletekkel mutatták ki. Bár a biológiai folyamatok által kibocsátott fény annyira gyenge, hogy a környezeti elektromágneses hullámok és a test hője elnyomhatja, a kutatóknak mégis sikerült nyomon követniük. A kanadai Calgary Egyetem és a Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács (CNRC) tudósai által végzett tanulmány szerint az élő szervezetek UPE-je jelentősen erősebb, mint a halottaké.

Az UPE lehetséges forrásai a reaktív oxigénfajták, amelyeket az élő sejtek termelnek stresszhatásokra, például hőre, méreganyagokra, kórokozókra vagy tápanyaghiányra adott válaszként. Ennek a jelenségnek a távoli monitorozása hasznos diagnosztikai és kutatási eszközzé válhatna az egészségügyben és az állattenyésztésben.

A kutatók elektronszorzós CCD-érzékelőket és kamerákat használtak az élő és elpusztult egerek UPE-jének összehasonlítására. Négy egér egy órán át tartó sötétkamrában történő megfigyelése után elpusztították őket, majd további egy órán át figyelték, testhőmérsékleten tartva, hogy kizárják a lehűlés okozta torzítást. Az eredmények jelentős csökkenést mutattak a látható fény fotonkibocsátásában az egerek elpusztulása után.

A növényi kísérletek során kétféle növény (Arabidopsis thaliana és Heptapleurum arboricola) leveleit használták. A levelek sérülése vagy vegyi anyagokkal való kezelése erős bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a reaktív oxigénfajták összefüggésbe hozhatók az UPE-vel. A sérült levelek 16 órán keresztül lényegesen erősebben világítottak, mint a sértetlenek.