Nehéz megélni a szlovákiai fizetésből, de aki kormánypárti politikus, annak inkább horvátországi luxusingatlanra fáj a foga

Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!

Szinte hírértéke van annak a – normálisabb országokban unalmasnak számító – “fejleménynek”, hogy a szlovák parlament megnyitotta a nyári vakáció előtti utolsó ülésszakát. Az itthoni képviselők nem panaszkodhattak, ebben az évben alig dolgoztak, de most behozhatják a lemaradást. Ha tudják.

Vétókról lesz szó

Mert úgy hírlik, a kormánypártok derék politikusai nem bíznak egymásban, főleg, amikor a Peter Pellegrini köztársasági elnök által korábban megvétózott törvények kerülnek terítékre. Az államfő által a törvényhozásba visszadobott jogszabályokat – amelyik például a legfőbb ügyész életjáradékát “egészíti ki”, vagy a covidos amnesztiát hirdető rendelet – az ülés végére időzítették, hátha addigra megegyezik a koalíció. Így látja ezt az ellenzéki Igor Matovič, aki szerint Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter meghazudtolja magát, mivel pártja képviselői először megszavazták ezeket a jogszabályokat, ma pedig ott tartanak, hogy nem akarják megtörni az elnöki vétót. A Hlas vezetője így szépen eljutott Andrej Danko szintjére, aki először szintén rábólintotta tranzakciós adóra, aztán hirtelen észrevette, hogy az milyen ijesztő, és már toldozgatná is.

Nyitott az államfő

Amit azonban Pellegrini sem bánna. Különben nem hangoztatná nyíltan, hogy kész aláírni a vonatkozó adó bármilyen pozitív módosítását, esetleg egyszerűsítését vagy bizonyos csoportok mentesítését annak fizetése alól. Az államfő érzékeli a tranzakciós adó miatti feszültséget, és úgy véli, minden logikát nélkülöz ez az adófajta. Ám a társadalmon belüli ingerlékenységet nem csak az átgondolatlan illetékek fokozzák. Hanem bizonyára az is, hogy amíg a szlovákiai dolgozók negyede már megélni sem tud a fizetéséből, addig egy rakás kormánypárti politikus és rokona – beleértve a köztársasági elnök testvérét  is – egymás kezébe adja a kilincset a luxus apartmanokat forgalmazó horvátországi ingatlanosoknál. Nem kell rájuk irigykedni, egyszerűen csak jól megy nekik.

Hiteles prüszkölés

Ahogy Robert Ficónak az őszinte prüszkölés, ha valami piszkálja a csőrét. Most is van valami, ami miatt a szlovák kormányfő hitelesen fintoroghat, hiszen a német kancellár beszólt Pozsonynak, és ezt egy igazi szuverenista nem hagyhatja annyiban. A miniszterelnök élesen elhatárolódott Friedrich Merz kijelentésétől, mely szerint Németország mérlegeli, hogy javasolni fogja Brüsszelben az uniós támogatások megvonását Szlovákiától, ha továbbra is eltér az EU közös irányvonalától. Ilyen kijelentés Fico szerint elfogadhatatlan a modern Európában, mert ha valaki az egyetlen kötelező vélemény politikáját fogja erőltetni, az a demokrácia végét jelenti a kontinensünkön. És a Smer elnöke bizonyára tudja, mit beszél, elvégre ő a közép-európai demokráciák egyik élharcosa, nem pedig egy kínos posztkomcsi hazudozógép, aki annak idején a rendszerváltást sem vette észre. 

Érdekes szerződések

A sajtó viszont éber, és a figyelmét nem kerülik el a simlis húzások. Egymás után lepleződnek le azok a gyanús támogatások, amelyeket az Agrárkifizető Ügynökség elsősorban EU-s forrásból nyújtott, és amelyekről kiderült, a pénzből magánszemélyek húztak fel mesés családi házat, vagy vidéki villát. Az uniós pénzből elvileg panziót kellett volna építeni, ám a dotációs rendszer elég nagy teret hagyott arra, hogy a forrásokkal a pályázatok nyertesei viszonylag szabadon bánjanak. Dél-Szlovákiában is szép számmal akad ilyen sikeres pályázó, és a szerkesztőségünk nem volt rest megvizsgálni az ügynökség által kötött szerződéseket, mert több olyat is találtunk, amely felkeltette az érdeklődésünket. Hiszen lássuk be, elég érdekes lehet úgy felmarkolni 400 ezer eurót, hogy egy olyan vendégház kerekedjen ki belőle, aminek még honlapja sincs.