6
Az iskola felvételei
Megosztás
Simon Anikó, a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola magyar nyelv és irodalom – képzőművészeti nevelés szakos tanára számára az olvasás és a vers szeretete nemcsak személyes örömforrás, hanem pedagógiai küldetés is. Ennek egyik legjobb példája az iskola költészetnapi rendezvénysorozatának szervezése, melynek részeként jelent meg ebben az évben az iskola diáklapja.
„Iskolánk diákjai a magyarórákon sok-sok jó fogalmazásukkal bizonyították, milyen ötletesek, milyen okos gondolataik vannak” – idézi fel a lap születésének pillanatait a tanárnő. Éppen ezért született meg az ötlet már 2000-ben, hogy a legjobban sikerült írásokat nyomtatásban is bemutassák, nemcsak a diákoknak, hanem a szülőknek és iskolabarátoknak is.
Anikó 2012-ig szerkesztette a lapot, férje, Patai József a nyomdai előkészítésben segített, kolléganője, Miklós Mária pedig 1-2 évig a társszerkesztőként működött közre. A lapban megjelentek a diákok versei, fogalmazásai, könyvismertetők, de a tanulmányi versenyek és az iskolai események, például az anyák napja, a jelmezbál, a síkirándulás vagy a természetiskola is helyet kaptak benne.
Az iskola online felületeinek megerősödésével a Tollforgató egy időre elcsendesedett. Azonban most több év után újra életre kelt, méghozzá a költészetnapi rendezvénysorozat részeként.
6
Fotó: Nagy Attila
„Ebben az évben a költészetnapi rendezvénysorozat részeként ismét megjelent a Tollforgató, a nyomdai előkészítést kolléganőm, Hykeš Tamara végezte, én pedig szerkesztettem, rajzokat, fotókat válogattam. A gyerekek, akik először látták nyomtatásban saját versüket nagyon örültek. Ráadásul a szülőktől elkértem a házi kedvencekről készült fotókat (amelyekről a versek íródtak), ez külön meglepés volt a gyerekek számára” – Anikó kiemelte, hogy képzőművészet szakosként számára vizuális és tartalmi minőség egyaránt fontos szerepet kapott.
Vers az utcán, az iskolában – és a szívekben
„Jómagam nagyon szeretek olvasni, nemcsak regényeket, hanem verseket is, különösen a kortárs magyar irodalmat” – meséli a tanárnő, aki az irodalom, az olvasás iránti szeretetet igyekszik a tanítványainak átadni, célja az élményközpontú irodalomoktatás.
„Hiszem, hogy az olvasó gyerekből érzelmileg intelligensebb, tájékozott, a világot jobban értő felnőtt válik.”
Az évek során a költészet napját többféle módon ünnepelték meg az iskolában. Ilyen volt például a „Posztolj verset az utcára!” kezdeményezéshez való csatlakozás, amikor az iskola egész területén és a környékén is versek, versrészletek jelentek meg, nemcsak papíron, hanem pitypangból, kőből vagy LEGO-kockákból kirakva.
Az élményeket író-olvasó találkozók is gazdagították, ahol olyan szlovákiai magyar alkotókat láttak vendégül, mint Kulcsár Ferenc, Tóth László, Csehy Zoltán, Polgár Anikó, Z. Németh István, Fellinger Károly vagy Hodossy Gyula. „A gyerekek a találkozók előtt megismerkednek a költő verseivel, majd különféle módon feldolgozzák: átírnak egy-egy verset, illusztrálnak, új versszakokat írnak hozzá – és ezeket természetesen bemutatják a költőnek is.”
Te is lehetsz költő!
A rendezvénysorozat része a „Te is lehetsz költő!” című versíró pályázat is, ahová az iskola tanulói saját verseikkel jelentkezhetnek. A pályázat lényege nem a verseny, hanem az élmény. „Biztos vagyok benne, ha egy gyerek megküszködik egy vers megírásával, szótagokat számol, költői képeket, rímeket keres, jobban értékeli majd a költészet remekműveit.” Még a legkisebbek is részt vesznek, sokszor szülői segítséggel – de ez éppen az egyik legszebb része: „az együtt töltött értékes idő gyerek és szülő számára is felejthetetlen élmény lesz.”
Az idei verseny különlegessége, hogy az összes beküldött vers helyet kapott a Tollforgató új számában. Anikó szerint a cél nem az, hogy rangsort állítsanak fel, hanem az, hogy a gyerekek örömmel alkossanak. „Számtalan különféle tanulmányi versenyen vettem már részt diákjaimmal, egy-egy versenyen nagyon rossz volt látni az elkeseredettséget, a csalódást, a könnyeket azoknak a gyerekeknek az arcán, akik nem értek el dobogós helyezést, pedig magukhoz mérten mindent megtettek. Éppen ezért az iskola versíró versenyén nincsenek helyezések, minden diákot megdicsérek és bátorítok, minden résztvevő oklevelet és verskötetet kap.”
Közösen mondani verset – közösen élni a kultúrát
A költészet napi rendezvények csúcspontja minden évben a közös szavalás a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ előtti téren, április 11-én, József Attila születésnapján. Az egész iskola részt vesz benne, a versválasztás pedig külön odafigyelést igényel: „Olyan verset kell keresnem, amit a legkisebbek is meg tudnak tanulni, de a kilencedikeseknek is megfelelő.”
A szavalást gyakran kíséri ének, ha van megzenésített változata a választott műnek. „Közösségformáló erő, felejthetetlen élmény közösen hangosan verset mondani” – foglalja össze a lényeget Simon Anikó, aki harmincöt éve tanít, de még mindig ugyanolyan elhivatottsággal adja tovább azt, amit ő maga is szeret, a költészet élményét.
