Ha bebizonyosodik a csalás, a PPA-s haciendák tulajdonosának vissza kell fizetnie a támogatást, jelentette ki az ügyeket vizsgáló uniós bizottság vezetője

camera

1

Ha bebizonyosodik a csalás, a PPA-s haciendák tulajdonosának vissza kell fizetnie a támogatást, jelentette ki az ügyeket vizsgáló uniós bizottság vezetője

Tomáš Zdechovský (Fotó: TASR/AP) 

Megosztás

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) egy képviselői missziót küldött Szlovákiába, hogy vizsgálják ki az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) által nyújtott gyanús támogatásokat. A jelek szerint ugyanis a jelentős összegű uniós támogatásokból magánszemélyek húztak fel mesés családi házat, vagy egyenesen vidéki villát. Portálunknak exkluzív interjút adott a missziót vezető Tomáš Zdechovský (EPP-frakció) cseh EP-képviselő.

A sajtó egymás után fedi fel azokat a gyanús támogatásokat, amelyeket az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) elsősorban EU-s forrásból nyújtott. Az uniós pénzből elvileg panziót kellett volna építeni. A gyanú szerint azonban a 10 éve indult támogatási séma keretében több tízmillió eurót lophattak el. Portálunk egy keszegfalvai hacienda ügyét tárta fel, amely az uniós adófizetőknek 404 ezer eurójába került, de még csak weboldala sincs. Az ilyen és ehhez hasonló ügyek kivizsgálására az Európai Parlament vizsgálóbizottságot küldött Szlovákiába. Szerdán reggel a gyanús támogatások ügyéről a bizottság vezetőjét, Tomáš Zdechovský (EPP-frakció) cseh EP-képviselőt kérdeztük.

Képviselő úr, elmagyarázná, miben látja az alapvető problémát ezeknél a támogatásoknál?

Alapvető problémát látunk abban, hogy a támogatásokat nem szálláskapacitások létrehozására használták fel, hogy valójában nem alakítottak ki vendégházakat, és hogy ezek a támogatások valójában nem termelnek hasznot. Csak egy bizonyos szervezett csoport javát szolgálták, akik ebből a pénzből a saját házaikat újították fel. Az európai adófizetők pénzéből palotát építettek maguknak.

Ezeknek a cselekményeknek van büntetőjogi vonzata?

Igen. Ezeket a cselekményeket meg kell büntetni. Ugyanis egyértelműen az uniós pénzekkel való visszaélés történt. Annak a személynek, aki a visszaélést elkövette, vissza kell fizetnie a pénzt. Van egy eljárási rend arra vonatkozóan, mit kell tenni ezekben az esetekben. És persze mi ezen rajta akarjuk tartani a szemünket. Erről tegnap beszéltünk is Richard Takáč (Smer) földművelésügyi miniszterrel és Marek Čepkoval, az Agrárkifizető Ügynökség vezetőjével is.

Van valós esély arra, hogy ezt a pénzt ezeknek az embereknek vissza kell majd fizetniük? Mondjuk akkor is, ha az ötéves úgynevezett fenntarthatósági időszak már letelt?

Igen, hacsak nem bizonyítják be, hogy ezek a fejlesztések értelmezhető hasznot termeltek azáltal, hogy vendégeket szállásoltak el, akkor vissza kell fizetniük a pénzt. Az Európai Bizottság ugyanis azzal hagyta jóvá ezeket a projekteket, hogy fejlesszék a szlovákiai idegenforgalmat.

Ha az érintetteknek vissza kell fizetnie a támogatást az EU-nak, előfordulhat-e, hogy Szlovákia számára a kérdéses a pénz örökre elveszett?

Nem. Az így visszakért pénzt visszaforgatják az uniós költségvetésbe, amelyből Szlovákia aztán újra forrásokat hívhat le. Tegnap pont arról beszéltünk a földművelésügyi miniszterrel, hogy az ilyen támogatásokat olyan projektekre kell fordítani, amelyeknek van valamilyen európai uniós hozzáadott értéke. Az pedig, ha valaki felújítja a saját házát, semmiféle uniós értéket nem képvisel. Szlovákiának most ez az utolsó esélye, hogy összeszedje magát és egy olyan tervet készítsen, amely az ügyeket előre mozdítja. Az uniós támogatásokból önöknek most lehetősége van arra, ahogy autópályát, gyorsvasutat építsenek, modernizálják az infrastruktúrát, javíthatsanak a roma közösségek helyzetén annak érdekében, hogy ne legyenek olyan háztartások, ahol nincs elegendő ivóvíz. De ha az uniós támogatást Szlovákiában egy szervezett csoport szétlopja, akkor akkor az ország a jövőben semmilyen pénzt nem fog kapni az Európai Uniótól. Akkor mindezt ököknek fog kelleni kifizetni. Amihez pedig óriási adóemelésre lesz szükség, vagy Oroszországról kell majd befektetéseket kérniük. Az Európai Unió ugyanis azt fogja mondani: „Önöknek 20 éve volt arra, hogy utolérjék a többi tagállammot, ami sok országnak sikerült is. Csehországnak például sikerült, ezért aztán ez Szlovákia számára sem lehetetlen.”

A PPA-s támogatások körül kirobbant botrány befolyásolhatja azt, hogy Szlovákia a jövőben mennyi uniós támogatást kap?

Egészen biztosan igen. Ezek a botrányok ugyanis azt mutatják, hogy Szlovákiának minden bizonnyal elegendő pénze van arra, hogy ezeket a forrásokat magánvállalatoknak utalja át. Ebből pedig az következik, hogy akkor az országnak nem is kell ilyen nagy összegű uniós támogatásokat megítélni. A szlovákiai látogatásunk során rengeteg bizonyítékot gyűjtöttünk, a teljes képet szeretnénk látni arról, hol mindenhol folytak el a források rossz irányba. Ez alapján aztán egy javaslatot teszünk arra, miként kéne Szlovákiában az uniós támogatásokkal eljárni.

Önök tehát egy jelentést fognak készíteni. Mi lesz ennek a dokumentumnak a sorsa?

Ezt a jelentést megkapja az összes olyan szerv, amely az ilyen dolgokat vizsgálja, így maga az Európai Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL), de az összes uniós ország nagykövetsége is megkapja. Mindezt azért, hogy lássák, mit vizsgáltunk, Szlovákia képviselőinek pedig majd meg kell azt magyaráznia. A jelentésünk egy nyilvános dokumentum lesz, ami minden uniós polgár rendelkezésére fog állni.

A kérdéses ügyeket az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálhatja?

Amennyiben kiderül, hogy csalás történt, akkor igen. Erre megfelelő bizonyítékokkal kell rendelkezni. Ugyanakkor ha valaki az öt év alatt gyakorlatilag senkit sem szállásolt el ezekben az ingatlanokban, akkor az egyértelműen csalás, és az illetőnek viselnie kell a következményeket. Ezzel kapcsolatban fontos elmondani, hogy a szlovák hatóságok biztosítottak minket, hajthatatlanok lesznek. Ha beigazolódik a csalás, akkor a pénzt az illetőnek vissza kell majd fizetnie.

Hogyan értékeli, hogy Matúš Šutaj Eštok, a kormányzó Hlas elnöke, aki egyben a belügyi tárcát is vezeti, úgy nyilatkozott, az ön által vezetett misszió, egy Szlovákia ellen folytatott büntetőhadjárat?

Én azt gondolom, az elnök úrnak talán nagyon mozgalmas hétvégéje lehetett, vagy nem tudja, miként működik az Európai Parlament. Szerintem vissza kellene fognia az érzelmeit és belügyminiszterként inkább azon kellene dolgoznia, hogy Szlovákia egy biztonságosabb hely legyen. Többet kellene összpontosítania az ország polgárai érdekében folytatott munkára, vagyis arra, hogy Szlovákiában a korrupciót és a szervezett bűnözést visszaszorítsa, de arra is, hogy Szlovákiát az unió legbiztonságosabb országává tegye.

A cikk szerzője

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program