1
Peter Kotlár (Fotó: TASR)
Megosztás
Nemrégiben beszámoltunk róla, hogy Peter Kotlár (SNS-jelölt), a COVID-19 világjárvány alatti erőforrás-gazdálkodás és -kezelés folyamatának felülvizsgálatáért felelős kormánybiztos tanulmányt jelentetett meg további két, kétes hírű szakemberrel egy magazinban. A publikáció a Covid-19 elleni mRNS-vakcinákban állítólagosan megnövekedett DNS-előfordulásra világít rá. A DenníkN, valamint egy tudós utánajárt, mennyire is hiteles az említett magazin.
Olvassa el továbbá
A tanulmány a Herald Scholarly Open Access nevű magazinban jelent meg, ami önmagáért beszél, hiszen a lap rajta van a Beall’s List of Potential Predatory Journals and Publishers listáján. Ennek célja, hogy figyelmeztesse a tudományos közösséget azokra a kiadókra és folyóiratokra, amelyek valószínűleg ragadozó gyakorlatokat folytatnak. Olyan kiadók tartoznak ide, amelyek látszólag tudományos folyóiratként működnek, de nem végeznek valódi, alapos lektorálást, pénzt kérnek a közlésért, de nem nyújtanak érte minőségi tudományos szolgáltatást, valamint hamis vagy félrevezető információkat közölnek a szerkesztőbizottságról.
Otakar Horák, a DenníkN újságírója, valamint Samuel Kováčik elméleti fizikus letesztelték, a magazin tudományos szintjét, az eredmény pedig megdöbbentő. Két kitalált tanulmányt küldtek el, egyet a szellentésről, egyet pedig a csuklásról. A cél az volt, hogy kiderítsék, átmennek-e a recenziós folyamaton.
Horák szerint mindkét tanulmány teljesen kitalált volt, amik kitalált elemeket tartalmaztak. Az egészet a mesterséges intelligenciával íratták meg, valamint letöltöttek hozzá két fotót az internetről. Kováčik elmondása szerint az egyik tanulmányt el sem olvasta maga után, csupán azt az utasítást adta a programnak, hogy írjon valamit. A másiknak mindössze címet adott, ami tartalmazta a szellentés szót.
A két szerző emellett fiktív egyetemek neveit adta meg – Horák azt írta, hogy ő a Peter Kotlár Egyetemen dolgozik, Kováčik pedig a Made Up Egyetemen.
Míg a tudósok általában kénytelenek hónapokon keresztül védeni állításaikat a kritikusok előtt, valamint be is kell építeniük a megjegyzéseiket, ebben az esetben mondhatni rekordidő alatt végbement a recenziós folyamat. Horák közölte: néhány nap után érkezett a válasz, hogy gratulálnak neki, a tanulmány átment vizsgán. Horák hozzátette, hogy egy normális magazinban, ahol normálisan működnek a dolgok, a tanulmányuk még az elbírálási eljárásba sem került volna be. Kováčik hozzátette, hogy a tanulmányukkal kapcsolatban a kritikusok nem kértek semmilyen módosítást. Ráadásul 1500 dollár ellenében meg is jelentették volna az „exkluzív” tanulmányokat.
Kotlár számára tehát minden bizonnyal csak arra szolgált a tanulmány megjelentetése a magazinban, hogy elhallgattassa kritikusait. „Lektorált, publikált, külföldi. Egyetlen tudós sem kifogásolhat semmit. SAV (Szlovák Tudományos Akadémia – szerk. megj.), orvosok, tudósok, tartsák tiszteletben a tudomány szabályait és eljárásait, ne terjesszenek dezinformációt és félretájékoztatást” – érvelt Kotlár, aki újságírói kérdésre válaszolva közölte: jó ötletnek tűnt ebben a magazinban megjelentetni a munkát.
