7
Az örsújfalui panzió (Fotó: Paraméter)
Megosztás
Örsújfalu a 63-as út mentén, közvetlenül a szlovák–magyar határ közelében fekszik. Komárom ezen csendes külterületén, a szűk utcákon kanyarogva bukkanunk rá arra az épületre, amit keresünk: egy modern, fekete tetővel és tágas kerttel rendelkező családi házra. Első pillantásra semmi különös nincs benne – jól illeszkedik az utcában sorakozó többi ingatlanhoz.
Csakhogy van valami, ami mégis felkeltette érdeklődésünket: 2016-ban a Mezőgazdasági Minisztérium alá tartozó Agrárkifizető Ügynökség (PPA) 205 ezer euró támogatást hagyott jóvá egy örsújfalui cég számára, hogy szálláshelyet alakítson ki a házban.
A vendégház azóta „Komárom legjobb panziójaként” nevezi magát.
24,5 milliós alap
A PPA a második Fico-kormány (2012–2016) alatt indította útjára azt a támogatási programot, amit az egyszerűség kedvéért „panziós kiírásnak” nevezünk. A program célja elvileg az volt, hogy élénkítse a falusi turizmust, növelje a helyi szolgáltatások színvonalát, és új munkahelyeket teremtsen – mindezt új vendégházak létrehozásával. A nagyrészben EU-s forrásból finanszírozott program keretében 83 pályázó között 42,5 millió eurót osztottak szét.
Az utóbbi időben azonban sorra kerülnek napvilágra olyan gyanús esetek, amelyek arra utalnak, hogy a támogatást egyesek nem turisztikai célra, hanem családi házuk – sőt, vidéki haciendájuk – felépítésére fordították.
Dél-Szlovákiában is szép számmal akad a PPA által, panzióépítésre nyújtott pályázat nyerteseiből. Szerkesztőségünk megvizsgálta az ügynökség által kötött szerződéseket és több olyat is találtunk, amely felkeltette az érdeklődésünket.
Korábban részletesen beszámoltunk arról a keszegfalvai panzióról, amelynek még weboldala sincs. A tulajdonos azt állította portálunknak, hogy kizárólag ismerősökön, partnereken keresztül lehet náluk szállást foglalni.
A keszegfalvai hacienda:
A bevezetőben említett örsújfalusi szálláshely szintén ebből a 42,5 milliós alapból kapott támogatást.
A legjobb panzió
2016. március 16. szerencsés napnak bizonyult több vállalkozó számára: ezen a napon az Agrárkifizető Ügynökség tucatjával hagyta jóvá a panzióépítésre vonatkozó támogatási szerződéseket. A kedvezményezettek között volt az örsújfalusi Agrokomtrade nevű cég is.
A nyilvánosan elérhető szerződés szerint a PPA 205 ezer euró vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a cégnek egy „családi ház alacsony kapacitású szálláshellyé történő átalakítására”. Ebből 150 ezer euró származott uniós forrásból, a fennmaradó 55 ezer eurót pedig a szlovák állam biztosította. A beruházás teljes költsége valamivel több mint 457 ezer euró volt, amelyhez több mint 250 ezer eurónyi önerő is társult.
A panziót nem volt könnyű megtalálni. Hiába kerestük a legnépszerűbb online szállásfoglaló oldalakon, nem bukkantunk rá. Ráadásul május elején még a Google Maps sem jelölte szálláshelyként az épületet – a címke csak azt követően jelent meg, hogy a sajtó egyre nagyobb figyelmet szentelt a gyanús támogatási ügyeknek.
7
Fotó: Google Maps
Végül sikerült rábukkannunk a vendégház saját weboldalára, melyen a szálláshelyet így mutatják be:
„A Danube Panzió 2019 óta úgy ismert, mint Komárom legjobb panziója. Egyesítjük a tagadhatatlan helyi stílust, a meleg vendégszeretetet és a kivételes személyes kiszolgálást egy fedél alatt. Örömmel várjuk következő látogatását!”
A honlap tájékoztatása szerint egy kétágyas szoba egy éjszakára 50 euróba, egy négyfős apartman pedig 100 euróba kerül. Ezen kívül különleges szolgáltatásokat is kínálnak: például egy fő számára a pingpong- vagy csocsóasztal egyórás használata 20 euróba kerül.
Az oldalon wellness-szolgáltatásokat is említenek: szauna, jacuzzi és szolárium is található az épületben. Ezekről azonban nem találni fényképeket – helyettük mesterséges intelligenciával generált illusztrációk szerepelnek.
7
Screenshot: penziondanube.com
A honlapon egy telefonszám és egy email-cím is megtalálható, amelyeken keresztül szállást lehet foglalni.
Cikkünk megjelenéséig nem találtunk olyan értékelést vagy online véleményt, amely megerősítette volna, hogy a Danube Panzióban valóban vendégek fordultak meg. A vendégháznak emellett Facebook- és Instagram-oldala sincs.
Weboldala – a www.penziondanube.com – létezik ugyan, de azt csak nemrég, 2023. november 30-án jegyezték be a WHOIS.com nyilvántartása szerint. A weboldal a szabadon hozzáférhető internetes archívumok szerint csak 2024 márciusa óta látogatható. A honlap kizárólag szlovák nyelven érhető el.
Az ingatlan felé vezető úton pedig semmiféle vizuális információt, táblát, vagy jelzést nem láttunk arról, hogy a közelben szálláslehetőség található.
7
Fotó: Paraméter
„Nem azt hozta, amit vártunk”
A helyszínen hiába csengettünk, senki sem nyitott ajtót, ezért telefonon kerestük meg a vendégházat üzemeltető örsújfalusi cég tulajdonosát. Viczencz Péter a Paraméternek elmondta:
„Nem működik annyira a panzió, mert nincs akkora kereslet rá. Nagy elánnal belevágtunk, de nem azt hozta, amit vártunk.”
Viczencz elmondta, hogy a panzió üzemeltetése nem az egyetlen bevételi forrása, cége a mezőgazdaság területén is aktívan tevékenykedik.
A Finstat adatai szerint az Agrokomtrade az elmúlt években átlagosan mintegy 150 ezer eurós éves forgalmat bonyolított. A nyereség az elmúlt öt év során jellemzően 2 és 5 ezer euró között mozgott – egyedüli kivételt a 2023-as év jelentett, amikor 21 ezer eurós profitot könyvelhettek el.
7
Fotó: Finstat
A cégjegyzék szerint Viczencz az ingatlant állandó lakhelyeként is megadta. Arra a kérdésünkre, hogy valóban a panzióként használt házban lakik-e, így válaszolt:
„Nekünk Örsújfalun van két másik házunk is. Természetesen szoktunk ott tartózkodni. Takarítani, karbantartani – sok a teendő körülötte.”
Amikor a Sme.sk riporterei múlt héten ellátogattak a helyszínre, maga Viczencz fogadta őket azzal, ő és a családja is az épületben lakik. A beszámoló szerint a tulajdonos kész volt elszállásolni az újságírókat, és azt mondta: ha kell, a családjával átköltöznek a melléképületbe.
Arra a kérdésre, hogy milyen terveik vannak a jövőre nézve, nekünk így válaszolt:
„Most tervezünk egy átépítést az ingatlanon. Lehet, hogy más formára váltunk – például tartós bérletre –, hátha úgy jobban menne.”
7
Fotó: Paraméter
Erre egyébként már lehetőségük is van, mivel a PPA-val kötött szerződés értelmében az ingatlant a támogatás utolsó részletének átutalásától számított öt évig kellett panzióként működtetni. Ez az időszak az örsújfalui esetben tavaly novemberben járt le. A szabályok szerint a fenntartási időszak után a tulajdonos szabadon hasznosíthatja az ingatlant, tartós bérletbe adhatja, vagy akár értékesítheti is azt.
A tulajdonostól azt is megkérdeztük, hány vendéget szállásolt el az elmúlt években, ám erre a kérdésre nem tudott válaszolni – még hozzávetőlegesen sem –, mivel nem akart találgatásokba bocsátkozni. A komáromi önkormányzattól közérdekű adatigénylés útján kikértük az elmúlt öt év vendégéjszaka-számait, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg a pontos adatokat.
Vizsgálatok minden szinten
A „panziós kiírás” nyerteseit időközben a PPA, a rendőrség, sőt az Európai Ügyészség is vizsgálja. Marek Čepko, az Agrárkifizető Ügynökség vezérigazgatója május elején közölte, hogy az ügynökség munkatársai utasítást kaptak: minden olyan projekten ellenőrzést kell végezni, amely még a fenntarthatósági időszakban van.
Mivel az örsújfalusi vendégház esetében ez az időszak már lejárt, a létesítményre már nem vonatkoznak az ellenőrzések. Čepko ugyanakkor hozzátette:
„A fenntartási időszak lejárta után már nagyon korlátozottak a lehetőségeink, de van lehetőség úgynevezett ex post ellenőrzések végrehajtására. Folyamatban van az egyeztetés az Európai Bizottsággal arról, milyen módon tudnánk ellenőrizni a projekteket a fenntarthatósági időszakot követően.”
7
Fotó: Paraméter
Mivel a támogatások részben uniós forrásból származtak, az Európai Ügyészség is vizsgálódik. Juraj Novocký európai ügyész az Aktuality.sk-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a hatáskör kérdése még nem egyértelmű:
„Meg kell vizsgálnunk, jogosultak vagyunk-e ezekben az ügyekben eljárni. Ha például 2016-ban írták alá a szerződéseket, és a kifizetések is akkor történtek, illetve nem történt módosítás 2017 novembere után, akkor nagy valószínűséggel az Európai Ügyészségnek nem lesz hatásköre.”
A közel tízéves szerződések miatt az is kérdésként merül fel, hogy felelősségre vonhatók-e még a tulajdonosok:
„Nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, mert ehhez konkrét ügyek részleteit kellene ismernünk. A hosszabb elévülési idő a büntetési tételtől függ, az pedig az okozott kár mértékével van összefüggésben. Úgy vélem, a legtöbb általunk vizsgált esetben az elévülési idő tíz év. Tehát közeledünk az elévülés határához.”
Közben kedden Szlovákiába érkezett az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) delegációja is, amely a PPA által nyújtott uniós támogatásokat vizsgálja. A misszió vezetője, Tomáš Zdechovský (EPP) a Paraméternek elmondta: jogos kérdések merültek fel a támogatások felhasználásával kapcsolatban.
„Ha bebizonyosodik a csalás, akkor azoknak is vissza kell fizetni a támogatást, akiknél már letelt az ötéves fenntartási időszak” – jelentette ki Zdechovský.
