BIN LADEN: A tengerben helyezték végső nyugalomra a holttestet

Az ABC úgy tudja, hogy a holttestet a tűzharc után helikopterrel szállították Afganisztánba, ahol megállapították a személyazonosságát. Bin Laden földi maradványait ezután washingtoni idő szerint hajnali kettőkor (magyarországi idő szerint reggel nyolckor) bocsátották vízre. A televízió szerint az eljárást az indokolta, hogy az amerikai hatóságok nem akarták, hogy zarándokhellyé váljon bin Laden sírja a követői számára.

Hogyan lett a rijádi mérnökből terroristavezér?

Több mint tíz évvel a szeptember 11-i merényleteket követően, 2011. május elsején Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy megölték a támadások felelősének tartott Oszama bin Ladent. Az al-Kaida vezetője életének főbb állomásai:

1957 – Oszama bin Laden megszületett a szaúdi Rijádban, az építőipari mágnás Mohammad bin Laden 45 gyerekének egyikeként. Anyja szíriai származású volt. Születésének pontos dátuma ismeretlen.

1969 – Mohammad bin Laden meghal, mintegy 80 millió dollárt hagyva örökségül az akkor 11 éves Oszama bin Ladenre, aki ezután mérnöki tanulmányokat kezd Dzseddában.

1973 – Bin Laden átveszi a családi építőipari vállalkozás irányítását, közben pedig elkezdi építeni a kapcsolatait különböző szélsőséges muzulmán csoportokkal.

1979. december 26. – A szovjet csapatok megszállják Afganisztánt, tíz évig tartó véres harcokat indítva az országban. Az események hatására kezd radikalizálódni a térségben élő iszlamista fiatal generáció, közte bin Laden is.

1984 – Bin Laden Afganisztánba utazik, hogy részt vegyen a szovjetek elleni iszlamista harcban, a dzsihádban. A háborúban egy, a világ több országából toborzott iszlamista fiatalból álló, 20 ezer fős alakulatot állít fel és irányít.

1988 – A feltevések szerint Oszama bin Laden ebben az évben alapította az al-Kaida (arabul: A bázis) szervezetet.

1989 – A Szovjetunió kivonja a csapatait Afganisztánból. Az al-Kaida ezzel párhuzamosan világméretű iszlamista hálózattá válik, amelynek 35-60 országban vannak tagjai, központját pedig Afganisztánban állítják fel.

1991 – Az Egyesült Államok vezette szövetséges erők akciót indítanak az egy évvel korábban Irak által megszállt Kuvait "megtisztítására". Bin Laden dzsihádot hirdet az Egyesült Államok ellen, mivel az amerikai csapatok a szülőföldjén, Szaúd-Arábiában is katonai bázisokat állítanak fel.

1992 – Bin Laden visszatér Szaúd-Arábiába, ám egyiptomi és algériai szélsőséges csoportok támogatása miatt bevonják az útlevelét. Az országból elmenekülve Szudánba költözik át.

1993. február 26. – Az al-Kaida robbantásos merényletet követ el a New York-i World Trade Center mélygarázsában, megölve hat embert és megsebesítve mintegy ezret.

1996 – A szudáni hatóságok – az ENSZ nyomására – kiutasítja az országból bin Ladent, aki az eredeti hírek szerint Jemenbe utazott, ám később kiderült: visszatért Afganisztánba. Szeptemberben az ország fővárosában, Kabulban a pakisztáni támogatású iszlamista csoport, a tálibok veszik át az irányítást, akik a következő hat év alatt az ország 90 százalékát ellenőrzésük alá vonják.

1998 – Augusztusban az al-Kaidam erényleteket követ el afrikai országokban lévő amerikai követségek ellen, amire válaszul az amerikai csapatok bin Laden afganisztáni és szudáni kiképzőbázisai ellen intéznek támadásokat. A tanzániai és kenyai robbantások miatt egy New York-i bíróságon vádat emelnek bin Laden ellen.

1999 – Bin Laden felkerül az amerikai szövetségi nyomozóiroda, az FBI tíz legkeresettebb személyt tartalmazó listájára.

2000 – Öngyilkos merényletet követ el az al-Kaida egyik tagja egy Jemenben állomásozó amerikai hadihajó ellen.

2001. szeptember 11. – Két eltérített amerikai utasszállító repülőgép belecsapódik a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba. Szintén repülőgépet vezetnek a Pentagon washingtoni központjába, míg a negyedik eltérített gép egy lakatlan területen zuhan le Pennsylvaniában. A merényletekben mintegy háromezer ember vesztette életét. Két nappal később Oszama bin Ladent nevezik meg a támadások első számú gyanúsítottjaként az amerikai hatóságok, amelyek nem sokkal később 25 millió dolláros váltságdíjat tűznek ki a fejére.

2001. október 7. – Megkezdődik az Egyesült Államok vezette invázió Afganisztán ellen, amelynek célja a tálibok elűzése és bin Laden kézre kerítése. Bin Laden először üzen híveinek videóüzenetben az al-Dzsazíra televízión keresztül, további támadásokra figyelmeztetve Amerikát. A későbbi üzeneteiben a terroristavezér vegyi és nukleáris fegyverek bevetésével fenyegeti a Nyugatot.

2001. december 7. – Az afganisztáni ellenzék átveszi az irányítást Kandahárban, a tálib mozgalom fellegvárásban, ahonnan az ott tartózkodó bin Laden az ország keleti felén fekvő Tora Bora hegységbe menekül. Az Egyesült Államok ekkor hosszú időre szem elől téveszti a terroristavezért.

2002 – Az év elejétől kezdődően számos – sikertelen – kísérletet tesz az amerikai hadsereg és titkosszolgálat arra, hogy bin Laden nyomára bukkanjanak. A hírek szerint Afganisztánban, Iránban és Pakisztánban is látták, de olyan is volt, aki azt állította, hogy már meghalt.

2003 – március 20. – Az Egyesült Államok háborút indít Irak ellen.

2003-2010 – Bin Laden számos közleményt és videóüzenetet hoz nyilvánosságra, amelyekben elítéli az iraki és az afganisztáni háborút, és további támadásokkal fenyeget.

2011. május 1. – Barack Obama bejelenti, hogy az amerikai erők megölték Oszama bin Ladent a pakisztáni Abbottabad városnál egy negyven percig tartó tűzharc során.

Barack Obama beszéde Oszama bin Laden haláláról

Barack Obama a Fehér Házban tartott televíziós beszédében jelentette be Oszama bin Laden halálát, és beszélt először a sikeres akció részleteiről.

"Jó estét. Ma este bejelenthetem az amerikai népnek és a világnak, hogy egy, az Egyesült Államok által végrehajtott művelet megölte Oszama bin Ladent, az al-Kaida vezetőjét, a terroristát, aki több ezer ártatlan férfi, nő és gyermek haláláért volt felelős.

Közel tíz évvel ezelőtt homályosított el egy verőfényes szeptemberi napot a történelem legsúlyosabb, az amerikai nép ellen intézett támadása. Szeptember 11-e képei beivódtak nemzetünk tudatába – a felhőtlen szeptemberi égen haladó eltérített gépek; a porba omló Ikertornyok; a Pentagonból gomolygó fekete füst; a 93-as járat roncsa a pennsylvaniai Shanksville mellett, ahol hős polgárok tette további fájdalmaktól és pusztításoktól kímélt meg bennünket.

Ugyanakkor tudjuk: a legborzalmasabb képek azok, amelyeket a világ nem látott. Az üres szék az ebédlőasztalnál. Gyermekek, akiknek anyjuk, apjuk nélkül kell felnőniük. Szülők, akik többé nem tapasztalhatják meg, milyen érzés, ha gyermekük megöleli. Közel háromezer polgárunkat vették el tőlünk, szívünkben űr maradt.

2001. szeptember 11-én gyászban egyesült az amerikai nép. Kezünket nyújtottuk szomszédunk felé, vérünket ajánlottuk fel a sebesülteknek. Megerősítettük a bennünket egymáshoz fűző kötelékeket, közösségünk és hazánk iránti szeretetünket. Azon a napon nem számított, ki honnét jött, milyen Istenhez imádkozik, mely emberfajtához, etnikumhoz tartozik: egyesültünk, mint egyetlen amerikai család.

Egységbe forrasztott bennünket az is, hogy megvédjük nemzetünket és az igazságszolgáltatás elé állítsuk azokat, akik ezt a gonosz támadást elkövették. Gyorsan megtudtuk, hogy a szeptember 11-i támadásokat az Oszama bin Laden vezette al-Kaida szervezet hajtotta végre, amely nyíltan hadat üzent az Egyesült Államoknak, és azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ártatlan embereket öl országunkban és szerte a világon. Így háborúba mentünk az al-Kaida ellen, hogy megvédjük állampolgárainkat, barátainkat és szövetségeseinket.

Az elmúlt tíz év során, hála hadseregünk és terrorelhárító szakembereink fáradhatatlan és hősies munkájának, nagy léptekkel haladtunk előre. Terrortámadásokat akadályoztunk meg és erősebbé tettük országunk védelmét. Afganisztánban eltávolítottuk a bin Ladennek és az al-Kaidának menedéket és támogatást nyújtó tálib kormányt. Barátainkkal és szövetségeseinkkel világszerte együttműködtünk annak érdekében, hogy foglyul ejtsük az al-Kaida minél több terroristáját, köztük több olyat, akik részesei voltak a szeptember 11-i összeesküvésnek.

Oszama bin Ladennek azonban sikerült megúsznia a fogságba esést, s Afganisztánból Pakisztánba menekült. Az al-Kaida eközben továbbra is működött a határ túloldaláról, és tevékenysége különböző csoportjai révén az egész világra kiterjedt.

Így röviddel hivatalba lépésem után arra utasítottam Leon Panettát, a CIA igazgatóját, hogy az al-Kaida elleni háborúnk legfontosabb követelményének bin Laden megölését vagy elfogását tekintse, miközben továbbra is erőfeszítéseket teszünk hálózata megbénítása, megsemmisítése és legyőzése érdekében.

Ezek után, tavaly augusztusban, hírszerzőink sok évi megfeszített munkáját követően tájékoztatást kaptam egy bin Ladenhez vezető lehetséges nyomról. Messze nem volt ez bizonyosság, és több hónapba tellett, mire ezt a szálat felgöngyölítettük. Több alkalommal találkoztam a nemzetbiztonságért felelős csapattal, miközben egyre több információhoz jutottunk arról, hogy azonosítottuk Pakisztán mélyén a bin Laden rejtekéül szolgáló erődítményt. S végül a héten úgy döntöttem, elegendő értesülésünk van ahhoz, hogy akcióba lépjük, így elrendeltem az Oszama bin Laden kézre kerítését és bíróság elé állítását szolgáló műveletet.

Utasításomra az Egyesült Államok a mai napon célzott műveletet hajtott végre a pakisztáni Abbottabad ellen. Amerikaiak kicsiny csoportja rendkívüli bátorsággal és hozzáértéssel hajtotta végre a műveletet. Valamennyien sértetlenek maradtak. Ügyeltek arra, hogy polgári személyekben ne tegyenek kárt. Tűzharcban megölték Oszama bin Ladent, tetemét pedig magukhoz vették.

Bin Laden két évtizeden át volt az al-Kaida vezetője és szimbóluma s készített elő támadásokat országunk, barátaink és szövetségeseink ellen. Bin Laden halála jelenti nemzetünknek az al-Kaida legyőzésére tett kísérlete során a legfontosabb előrelépést.

Halála azonban nem azt jelenti, hogy erőfeszítéseinknek is vége. Kétségtelen, hogy az al-Kaida továbbra is támadásokat intéz ellenünk. Ébernek kell maradnunk idehaza és külföldön, s azok is leszünk.

Eközben ismét le kell szögeznünk, hogy az Egyesült Államok nem az iszlámmal áll hadban, és soha nem is vele fog hadban állni. Ezt egyértelművé tettem, miként Bush elnök is röviddel szeptember 11. után: a mi háborúnk nem irányul az iszlám ellen. Bin Laden nem muzulmán vezető volt; muzulmánok tömeggyilkosa volt. Az al-Kaida számos muszlimot mészárolt le sok országban, köztük a miénkben is. Így bin Laden pusztulását üdvözölniük kell mindazoknak, akik hisznek a békében és az emberi méltóságban.

Az évek során több alkalommal világossá tettem, hogy amennyiben megtudjuk, hol van bin Laden, akcióra kerítünk sort Pakisztán területén. Ezt meg is tettük. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Pakisztánnal folytatott terrorellenes együttműködés segített minket bin Laden nyomára és a rejtekéül szolgáló erődhöz. Bin Laden valójában Pakisztánnak is hadat üzent, és támadásokat rendelt el a pakisztáni nép ellen.

Ma este felhívtam Zardari elnököt, s a csapatom tagjai ugyancsak beszéltek pakisztáni kollégáikkal. Egyetértettek abban, hogy ez a nap jó és történelmi nap mindkét nemzet számára. Előretekintve pedig létfontosságú, hogy Pakisztán továbbra is velünk folytassa a harcot az al-Kaida és szövetségesei ellen.
Nem az amerikai nép akarta ezt a harcot. A harc jött el a mi partjainkra, és polgáraink kegyetlen legyilkolásával vette kezdetét. Közel tíz évi munka, küzdelem és áldozat után nagyon jól tudjuk, mi a háború ára. Ezek az erőfeszítések nagy súlyt rónak rám, valahányszor a hadsereg főparancsnokaként olyan családnak szóló levelet kell aláírnom, amely elvesztette szeretettjét, vagy a szemébe kell néznem egy súlyosan sérült harcosnak.

Az amerikaiak tehát megértették, milyen ára van a háborúnak. Ugyanakkor országként sohasem fogjuk tűrni, hogy biztonságunkat fenyegessék, és tétlenül sem fogunk állni, amikor a mieinket gyilkolják. Rendíthetetlenül védelmet nyújtunk polgárainknak, barátainknak és szövetségeseinknek. Hűek maradunk az értékekhez, amelyek azzá tesznek bennünket, akik vagyunk. És az olyan estéken, mint a mai, elmondhatjuk az al-Kaida terrorjában odaveszettek hozzátartozóinak: igazság tétetett.
Ma este köszönetet mondunk számtalan hírszerző és terrorelhárító szakembernek, akik fáradhatatlanul dolgoztak ezért az eredményért. Az amerikai nép nem látja ezt a munkát, nem ismerheti ezeknek az embereknek a nevét. Ma este azonban megelégedéssel tölti el őket munkájuk és igazságkeresésük eredménye.

Köszönetet mondunk azoknak az embereknek, akik a műveletet végrehajtották, példaként állítva elénk a hazánkat szolgálók szaktudását, hazafiasságát és páratlan bátorságát. Oly nemzedék tagjai ők, amely azon szeptemberi nap óta a legsúlyosabb teher viselésére született.

Végül hadd szóljak a családokhoz, akik szeretteiket veszítették el szeptember 11-én: veszteségüket el sohasem feledtük, sem meg nem inogtunk abbéli elhatározásunkban, hogy mindent megteszünk azért, hogy újabb támadás hazánkat ne érhesse.

S ma este gondoljunk vissza arra az egységre, amely szeptember 11-ét kísérte. Tudom, hogy némelykor megrepedezett. De mégis, a mai eredmény országunk nagyságának és az amerikai nép elszántságának bizonyítéka.

Országunk biztonságossá tételeéért még van mit tennünk. De ma este újból emlékezünk arra, hogy amit célként tűzünk ki, azt Amerika képes megvalósítani. Erről szól a mi történelmünk, lett légyen az népünk jólétének megalapozásáról, valamennyi polgárunk számára egyenlő jogokról; elkötelezettségünkről, hogy értékeinkért határainkon kívül is kiállunk, és áldozathozatalunkról, hogy a világot biztonságosabbá tegyük.

Emlékezzünk arra, hogy mindezt nem gazdagságunk vagy hatalmunk okán cselekedhetjük meg, hanem azért, ami vagyunk: nemzet Isten színe előtt, megoszthatatlan, mindenki számára szabadságot és igazságot szolgáltató.

Köszönöm. Isten áldja önöket. És Isten áldja az Amerikai Egyesült Államokat."

FH/para