Megosztás
Olvasó címmel új műértelmező, tananyagelemző sorozatot indított Bárczi Zsófia, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem oktatója szerkesztésében az Irodalmi Szemle legfrissebb, szeptemberi számában, mellyel az irodalomtanárok, középiskolások és egyetemisták munkáját kívánja segíteni. A sorozatnyitó részben Benyovszky Krisztián Móricz Zsigmond írásművészetét, illetve Rokonok című regényét értékeli (Olvassunk és tanítsunk Móriczot – másképpen), melyhez Petres Csizmadia Gabriella készített módszertani vázlatot.
Szépprózával ezúttal Száz Pál (Minotaurus), Ardamica Zorán (Az író, aki másodállásban szemiotikus volt), Szászi Zoltán (a Talamon Alfonz emlékére írt Elindulnak a hajókkal), valamint az erdélyi Várady Nagy Pál (A jövevény) jelentkezik a lapban, s olvashatjuk itt Kulcsár Ferenc Gyöngyök és göröngyök című naplósorozatának legújabb feljegyzéseit is. A versrovat Gál Sándor, Iancu Laura, Szeles Annamária és Petőcz András opusait közli, az Arc című rovatban pedig Zsávolya Zoltán a kortárs magyar irodalom ez utóbbi jeles alkotójáról írt tanulmányt (Stílusok között – korszakok fölött). Ugyanitt kapott helyet Mislay Edit születésnapi beszélgetése az ismert rádióriporterrel és szerkesztővel, Lacza Évával (Hangok útvesztőjében).
A lap kiemelkedő írása Lampl Zsuzsa: Ki az elit? című, szociológiai felmérésen alapuló tanulmánya, mely fontos adatokat és adalékokat közöl a szlovákiai magyar elitről. Folytatódik a lapban Alabán Ferenc kultúraelméleti sorozata (A hungarológia szintjei és perspektívái), Majercsik Mária írása pedig a két háború közti Vécsey Zoltán hagyatékát és A síró város című, Kassáról írt regényét járja körül (Egy dokumentumregény Kassáról).
A recenziós rovatban ezúttal Márkus Béla Grendel Lajos Négy hét az élet, Rózsássy Barbara Ágh István Hívás valahonnan, Z. Németh István Rácz Boglárka Ahová meg nem érkezünk, valamint Sándor Zoltán Fekete J. József Elmélet helyett koreográfia) című könyvével foglalkozik, az összeállítást Szalay Zoltán havi könyv- és hírszemléje, a Szemlélődés zárja. A lap képzőművészeti anyagát Lipcsey György legújabb alkotói korszakának fémszobraiból és térplasztikáiból válogatta a szerkesztő.
Az Irodalmi Szemle új sorozata
Olvasó címmel új az alap- és középiskolai irodalomoktatást segíteni kívánó – elsősorban az irodalomtanárok, egyetemisták, illetve középiskolások figyelmébe ajánlható – új sorozatot indított legfrissebb, szeptemberi számában az Irodalmi Szemle. A lapot elhatározásában az a felismerés vezette, miszerint bár a rendszerváltás óta eltelt húsz évben a magyar irodalomban számos irodalmi korszak és írói életmű átértékelésének voltunk tanúi, s a magyar nyelvterületen is meghonosodott különböző elméleti irányzatoknak köszönhetően a szövegértelmezésben is új utak váltak járhatóvá, mindez azonban a magyar irodalom alap- és középiskolai szintű tanításában a szóban forgó két évtizedben nem tükröződött megfelelő mértékben. Így a már 54. évfolyamával az irodalom s az irodalmi folyamatok, illetve az olvasók szolgálatában álló lap célja sem lehetett más, mint ennek a hiánynak a pótlása, azaz hogy kiválasztott életművek és kanonikus szövegek újraolvasásával kívánja segíteni a szlovákiai magyartanárok munkáját.
A sorozatban elemzésre, illetve új megvilágításba kerülő életművek és szövegek oly módon kerülnek feldolgozásra, hogy az az iskolai szükségletekkel összhangban legyen. Azaz a sorozat egyes darabjai nemcsak bizonyos kiválasztott irodalmi szövegek elemzését, illetve egyes életművek újraértékelését tartalmazzák majd, hanem azok világos korszak-, stílus-, eszme-, toposz- és motívumtörténeti, valamint retorikai és stilisztikai magyarázatokat is adnak. Ezzel az egyes részek számos, nem mindig magától értetődő és megfelelően értelmezett, sőt időnként félreértett fogalom tisztázására, s az oktatás mindennapi gyakorlatába való beépítésére is kísérletet tesznek (mint pl. a romantika, a realizmus, szimbólum, allegória, vagy akár a szöveg és valóság, szerző és elbeszélő viszonya stb.).
Az Irodalmi Szemle új sorozatának az érvényben levő alap- és középiskolai tantervhez igazodó elemzései és értékelései az adott anyagrész tanórán való felhasználását segítő módszertani ajánlással zárulnak.
A sorozatot Bárczi Zsófia író, irodalomtörténész, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem oktatója szerkeszti, s abban a most indult tanév első felében sorrendben Móricz Zsigmondnak (Benyovszky Krisztián – Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra), Tőzsér Árpádnak (Németh Zoltán – Bél Mátyás Egyetem, Besztercebánya), Radnóti Miklósnak (N. Tóth Anikó – Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra), Pilinszky Jánosnak (Tolcsvay Nagy Gábor – ELTE, Budapest), valamint Krúdy Gyulának (Keserű József – Selye János Egyetem, Komárom) szentelünk figyelmet.
(-)
