Megosztás
Thomas Sargent és Christopher A. Sims amerikai közgazdásznak ítélték oda hétfőn a 2011. évi közgazdasági Nobel-díjat Stockholmban.
A svéd jegybank, a Riksbank által odaítélt Alfred Nobel közgazdasági emlékdíjat "az ok és okozat a makrogazdaságban" területén végzett empirikus kutatásaikért ítélte a professzoroknak a döntőbizottság.
Thomas Sargent a New York University professzora, olyan makroökonometriai eljárást dolgozott ki, amellyel a gazdaságpolitika állandó változásainak hatásait lehet elemezni. Ezt az eljárást a makrogazdasági viszonyokra lehet alkalmazni, amikor a háztartások vagy vállalatok a gazdasági fejleményekkel párhuzamosan változtatnak várakozásaikon.
Christopher Sims, aki a Princeton Egyetemen tanít, vektor autoregressziós módszert talált fel, amellyel a gazdaságpolitika és más tényezők ideiglenes hatásait lehet elemezni. Sims és más kutatók ezzel az eljárással elemezték például egy jegybanki kamatemelés hatásait.
Az ítélőbizottság kiemelte, hogy a két díjazott által az 1970-es, 1980-as években publikált meghatározó fontosságú írások olyan eljárásokat vezettek be, amelyek mára nélkülözhetetlen eszközzé váltak a makrogazdasági elemzésben.
A kitüntető cím mellé együtt 10 millió svéd korona (1,07 millió euró) pénzjutalom jár a két díjazottnak.
A közgazdasági Nobel-díj és kitüntetettjei
2001 – Az amerikai George Akerlof, Michael Spence és Joseph Stiglitz a modern információs közgazdaságtan alapjainak lefektetéséért.
2002 – Az amerikai Vernon Smith és az amerikai-izraeli Daniel Kahneman azért a munkásságért, amellyel a közgazdaságtan lélektani és kísérleti kutatási eredményeinek a döntéshozatalban játszott szerepét tárták fel.
2003 – Az amerikai Robert Engle és a brit Clive Granger a gazdasági idősorok vizsgálatának új statisztikai módszereiért.
2004 – A norvég Finn E. Kydland és az amerikai Edward C. Prescott, akik kimutatták az üzleti ingadozások mögött álló erőket, valamint a gazdaságpolitika összefüggéseit a makrogazdaság kulcsfontosságú területein.
2005 – Az amerikai Thomas Schelling és az izraeli Robert Aumann a kereskedelmi és üzleti konfliktusok elkerülését segítő játékelméleti kutatásaikban elért eredményeikért.
2006 – Az amerikai Edmund S. Phelps makroökonómiai elemzéseiért, amelyek hozzájárultak a gazdaságpolitika rövid és hosszú távú hatása közötti összefüggések megértéséhez.
2007 – Az amerikai Leonid Hurwicz, Eric Maskin és Roger Myerson a mechanizmustervezés elméletét megalapozó munkásságáért.
2008 – Az amerikai Paul Krugman a nemzetközi kereskedelem mozgásainak és a gazdasági aktivitás területi összefüggéseinek elemzéséért.
2009 – Az amerikai Elinor Ostrom és Oliver E. Williamson a gazdasági kormányzással foglalkozó elemzéseikért, Ostrom a díj első női kitüntetettje.
2010 – Az amerikai Peter Diamond és Dale Mortensen, valamint a Cipruson született brit Christopher Piassarides az egyszerre jelen levő magas munkanélküliség és a betöltetlen állások összefüggéseinek, valamint szociálpolitikának a munkanélküliségre gyakorolt befolyásának vizsgálatáért.
A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította, elnevezése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja. A díjat most 43. alkalommal osztották ki, a kitüntettek száma 69, közülük 22-en kapták egyedül, 16 alkalommal ketten, 5 alkalommal hárman megosztva. Az eddigi legfiatalabb díjazott az amerikai Kenneth J. Arrow, akinek 51, a legidősebb az amerikai Leonid Hurwitz, akinek 90 évesen ítélték oda a kitüntetést – Hurwitz az összes Nobel-díjas között is korrekorder. Az eddigi egyetlen női kitüntetett az amerikai Elinor Ostrom, aki 2009-ben vehette át a díjat.
Magyar születésű tudósok közül 1994-ben az amerikai John C. Harsanyi (Harsányi János) (1920-2000) részesült megosztott közgazdasági Nobel-díjban a játékelmélet terén kidolgozott elemzésekért.
MTI/para
