20 éve rabolták el ifjabb Michal Kováčot – az elkövető által titkosított bizonyítékok azóta egy széfben hevernek
20 évvel ezelőtt az akkori kormánypárt megtehette, hogy a titkosszolgálat egy kommandós osztagát használta fel az elnök lejáratására, és rabolta el annak fiát
A Denník N szerette volna megszólítani az érintetteket, de ez csak részben sikerült. Michal Hrbáček, aki akkoriban azt a bizonyos osztagot vezette, azt válaszolta a megkeresésükre, hogy hagyják már ezzel békén. Csapata további tagjai Martin Lieskovský, Ľuboš Kosík, Miroslav Šegita és Jozef Zoššák voltak. A vádemelési javaslatig jutott az ügy, és abban benne volt, hogy 1995. augusztus 31-én a Pozsonyhoz közeli Svätý Jur községben támadták meg ifjabb Kováč autóját, és hurcolták el külföldre.
Nem kívánt interjút adni az ügyben Ivan Lexa, az akkori SIS rettegett főnöke sem, aki a rablás idején pusztán mesternek hívta Hrbáčeket.
Michal Serbin ügyész szerint, aki a vádemelési javaslatot tette, Lexa mozgathatta a szálakat, ugyanakkor rajta és Hrbáčeken kívül további hat személy ellen szólt a vádemelési javaslat.
Kováč, aki jelenleg diplomataként dolgozik Tajvanon, szintén nem kívánt beszélni a történtekről. Azt üzente, értsék meg, hogy őt és családját is traumatizálták a történtek, és nem szeretnék újra felidézni.
Egy súlyos távol-keleti botrányban is érintett lehet
Ifjabb Michal Kováč is aktívan közreműködhetett a tajvani megacsalásban!
Ismert a vádemelési javaslat néhány részlete
Serbin vádemelési javaslatának köszönhetően ismert az ügy néhány részlete, a résztvevőkről, tanúkról és másokról szóló egyéb bizonyítékokat azonban a SIS titkosította, és 20 évvel a történtek után sem tudhatunk meg többet róla. Az iratok jelenleg a Pozsonyi III. Járásbíróság széfjében hevernek.
Pavol Adamčiak pozsonyi bírósági szóvivő közölte, hogy mivel a vonatkozó törvény szerint továbbra is hatályban van a titkosítás, nem hozhatók nyilvánosságra az iratok. A bíróság elutasította a közzétételt az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény szerint is. Ezt azzal indokolta hogy a titkosítást egy büntetőjogi szerv rendelte el mindjárt a nyomozás elején.
„Még az a tény, hogy egy jogerősen lezárt büntetőjogi esetről van szó, sem vonja maga után azt, hogy a titkosítás feloldódna, ezért az irat egyetlen részét sem lehet nyilvánosságra hozni, még a titkosított részek kihagyásával sem” – közölte a bíróság.
Senki nem tehet semmit, csak a SIS
Az iratok titkosítását nem oldhatja fel a rendőrség sem – vélekedett Martin Krčmárik, a NAKA igazgatóhelyettese. „Közismert, hogy ebben a cselekményben részt vett a SIS, amit dokumentáltak is a büntetőeljárás folyamán. Az eljárás tárgyát ezért elsősorban annak bizonyítása képezte, hogy a SIS milyen eszközökkel vett részt benne” – szögezte le. Hozzátette, hogy a nyomozó a SIS által bevetett metódusokat, technikai, információs-technológiai és operatív-nyomozati eszközöket, illetve konkrét SIS-tagokkal kapcsolatos információkat vizsgálta, amelyek a titkosítás egy bizonyos szintjét élvezik. Hangsúlyozta, hogy a SIS kizárólag olyan titkosított rezsimben nyújtott információt, és így hallgatták ki a SIS-tagokat is.
Krčmárik leszögezte, tekintettel arra, hogy az információk forrása, a SIS nem oldotta fel a titkosítást, sem a rendőrség, sem az ügyészség, sem a bíróság nem teheti ezt meg.
A Denník N egy hónappal ezelőtt állásfoglalást kért a SIS-től, hogy mi az oka annak, hogy továbbra is titkosítás alatt vannak az iratok, ám Branislav Zvara szóvivő az ígérete ellenére erről nem tájékoztatott.
Denník N/para
