2020-ban is tovább nő a minimálbér adóterhelése – mit lehet ezzel kezdeni?

Ahogy a Költségvetési Tanács legújabb beszámolójában rámutatott, 2020-ban újból nőtt a minimálbérre nehezedő adóék (együttes adó -és járulékteher), amit a munkavállalótól vonnak le (lásd a grafikont). Ez bő egy évtized alatt több mint megduplázódott Szlovákiában, míg 2009-ben még csak 8,3 százalék volt, idén már 17,8 %-ra nőtt. Igen, a magukat a legszociálisabbnak tartó Smer-kormányok idején, azon belül is főleg az elmúlt öt évben!

2020-ban is tovább nő a minimálbér adóterhelése – mit lehet ezzel kezdeni?
Grafikon: A bruttó minimálbérre nehezedő munkavállalói adó -és járulékteher 2009-2020
Megjegyzés: Az adatok bruttó bér százalékában értendő.
Forrás: Költségvetési Tanács (Rada pre rozpočtovú zodpovednosť).
 

A bruttó minimálbér az elmúlt bő egy évtizedben gyakorlatilag megduplázódott a 2009-es 295,5 euróról a 2020-as 580-ra. 2020-tól hiába nőtt meg jelentősen hosszú idő után az adóalapból leírható tétel, a minimálbér gyors növekedése, illetve az egészségügyi járulékalapból leírható tétel teljes kivezetése miatt tovább emelkedtek a minimálbérre nehezedő közterhek. (Az adóalapból leírható adómentes tétel olyan magas volt, hogy 2015-ig a minimálbéren dolgozók nem is fizettek jövedelemadót, lényegében negatív adó formájában plusz jövedelemhez jutottak, csakhogy a kormányok elfelejtették a minimálbérrel együtt emelni, sőt évekig nem nyúltak hozzá. Az idei emelése így elég sovány szépségtapasz.)

A minimálbér emelkedése nem azért gond, mert emelkedik a dolgozók „tiszta” jövedelme, ellenkezőleg, ez jó dolog, de persze ennek is vannak határai. A fő gond az, hogy a munkaadók költségei ettől sokkal nagyobb mértékben emelkednek, amit az állam egyre nagyobb arányban csapol meg. A béremelés legnagyobb nyertese így végső soron az államkassza. Nézzük az idei évet: a minimálbérért dolgozók nettó jövedelme (lásd a táblázatot) 430-ról csaknem 477 euróra, azaz pontosan 46 euró 39 centtel nő. Az őt alkalmazó teljes bérköltsége 703-ról több mint 784 euróra ugrik, tehát 81 euróval emelkedik. Az állam bevételei az egy havi minimálbérből pedig 34,73 euróval ugranak meg. Ez ugyan most kevesebb, mint ahogy a munkavállaló nettó bére nő, de tavaly például ez pont fordítva volt: akkor a minimálbéres alkalmazott 26,52 euróval vitt többet haza, viszont az állam bevételei adókból és járulékokból 27,56 euróval nőttek!

Táblázat: A minimálbér és közterhei 2019-ben és 2020-ban

 

2020

2019

Különbség

Nettó bér („tiszta kereset”)

476,74

430,35

46,39

munkavállalói egészségügyi járulék

23,20

16,80

6,4

munkavállalói szociális járulék

54,52

48,88

5,64

személyi jövedelemadó (szja)

25,54

23,97

1,57

Bruttó bér

580

520

60

munkaadói egészségügyi járulék

58

52

6

munkaadói szociális járulék

146,16

131,04

15,12

Teljes bérköltség (szuperbruttó bér)

784,16

703,04

81,12

 

Összegezve, az 580 eurós idei minimálbérből a dolgozó csaknem 477 eurót visz haza „tisztán”, a bérre nehezedő állami elvonások 307,42 eurót tesznek ki, így a munkaadó teljes bérköltsége 784 euró felett van. És ez még csak a bérköltség, ehhez jönnek a nem bérjellegű kiadások, mint például az étkezési vagy üdülési jegyek.

Csakhogy a történetben van még pár csavar. Először is a jelenlegi kormány örökségbe maga után hagy egy új módszert a minmálbér megállapítására: a 2021-től életbe lépő törvénymódosítás szerint a bruttó minimálbér mindig a két évvel azelőtti átlagbér 60 %-a lesz. (Ez példátlanul magas szint, az Európai Unióban egy országban sincs ilyen magas arány.)  A 2019-es becsült átlagbért figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a minimálbér jövőre akár 650 euró környékére is nőhet, a munkaadó bérköltségei, vagyis a szuperbruttó bér meg akár 880 eurónál is lehet. A kérdés csak az, hogy a Smernek 12 év kormányzás miért nem volt elég, hogy ezt a rendszert bevezesse, miért 2021-es határidővel akarja ezt megtenni. Miért nem a választások előttre időzítette ezt a népszerű lépést? A válasz nyilván az, hogy maga is félt ennek a hatásaitól. Sok munkáltató számára ezek a költségek már megfizethetetlenek lennének és valószínűleg elbocsátásokra kerülne sor. Főleg a kisebb és közepes hazai tulajdonú cégeknél meg a kevésbé fejlett régiókban. A helyzet még rosszabb lesz, ha beüt egy gazdasági válság: válság idején drasztikusan minimálbért emelni felér egy öngyilkossággal, valószínűleg tömegesek lennének az elbocsátások. A kormányban úgy gondolták ez legyen az utánuk következő kabinet gondja…

A következő csavar az, hogy Szlovákiában nem is egy, hanem gyakorlatilag hat minimálbér van. A Munka Törvénykönyvében ugyanis hat sávos rendszerben állapítják meg a bérminimumot attól függően, hogy milyen nehézségű és felelősséggel járó munkakörben dolgozik valaki. Például egy eladó bére a második sávban van, az alap minimálbért 1,2-es szorzóval kell felszorozni, így az nem 580, hanem 696 euró. Ennél kicsivel bonyolultabb munkakör, ha valaki egy könyvelőt akar alkalmazni, ez már a harmadik sávba tartozik, a szorzó itt 1,4, a minimálbér 812 euró lesz. És így tovább egész a hatodik sávig, ahol 2-es szorzóval 1160 euróra nő a minimálbér. Természetesen ezek mindegyikére rárakódik a munkaadók által fizetett 35,2 %-os járulékteher.

A következő csavar az, hogy a minimálbérre 44 másik jogszabály van rákötve, a legfontosabb, hogy a hétvégi, ünnepnapi és éjszakai munkáért járó pótlékok az órányi minimálbér százalékában vannak meghatározva. Ha nő a minimálbér, ezek is automatikusan vele emelkednek, de ez a kormánynak nem volt elég, ezért százalékosan is jól felemelte őket, vagyis ezek duplán emelkedtek. Így például ma már a vasárnapi munkához a minimálbér 100 százaléka jár bérpótlékként a normál bér mellé, szombaton 50 %, éjszakai műszakban 40 %, de a rizikós munkakörökben szintén 50 %. Mondani sem kell a bérpótlék adó -és járulékköteles, így ez tovább növeli a cégek költségeit, meg az állam bevételeit… Bár az állam bizonyos esetekben ad kedvezményeket, ezek csak 5-10 százalékkal csökkentik a bérpótlék szintjét, ez a drasztikus emelések után gyakorlatilag olyan, mint halottnak a csók. Ha a minimálbér tényleg eléri 2021-től az átlagbér 60 %-át, akkor a bérpótlékokkal együtt ez már megoldatlan probléma elé állíthat számos olyan céget, amely három műszakban termel, éjjelenként meg hétvégénkként is. Csak egy példa a sok közül: a kormány szavakban folyton támadja a nagy üzletláncokat és támogatja a kis és közepes vállalatokat (KKV). A gyakorlatban viszont most megint hátrányba hozza a kis pékségeket (akik éjjel is dolgoznak és felemelt bérpótlékot kell fizetniük) a bevásárlóközpontok pékségeivel szemben. Az egészben a legszebb az lenne, hogy a kenyér árának emelkedése miatt (ami az emelések után elkerülhetetlen) a Smer mindenkit hibáztat majd, kivéve saját magát.

A kérdés az, mit lehet kezdeni a Fico és Pellegrini kormányok után hátrahagyott gazdasági aknamezőnek ezzel a részével. Először is, fel kell tenni a kérdést, hogy mi a legfontosabb. Számunkra az, hogy emelkedjen a dolgozók nettó, „tiszta” jövedelme, de úgy, hogy közben ne veszélyeztessük a munkahelyeket. A Magyar Fórum és a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) közös programja is tartalmazza, hogy bevezetnénk a létező, adómentes alaphoz hasonló járulékmentes alapot (például havi kétszáz euró): a dolgozók csak az e feletti jövedelmükből kezdenének el járulékokat fizetni. Mert ma az a legnagyobb gond, hogy már az első megkeresett euróra is rászakad az alkalmazottak esetében a bruttó bérre nehezedő 48,6 %-os, hatalmas munkavállalói és munkaadói együttes járulékteher. A járulékmentes alap megteremtése lehetővé tenné, hogy úgy emelkedhessenek a nettó bérek, hogy közben nem nőnek a mankaadók költségei. A járulékmentes alaphoz hasonló összegig járulékmentes lenne az egyéni vállalkozók, a megbízási szerződésre, ill. a nyugdíj mellett vagy helyett dolgozók, a szezonális vagy brigádmunkások és diákmunkát végzők stb. jövedelme is.

Emellett megszüntetnénk a minimálbér hat sávját, egy egységes minimum maradna. A bérpótlékok szintjét egységesítenénk a minimálbér 30 százalékán. A minimálbér pedig az átlagkereset középértékének (medián) 60 százalékában lenne megállapítva – ez alacsonyabb lenne, mint 2021-től tervezett rendszer, de nem fenyegetne a munkahelyek tömeges megszűnésével. Előnye lenne, hogy a minimálbérrel kapcsolatos, minden év végén tartott politikai huzavona megszűnne. Még egyszer, a Smer még saját kormányának a legvégén, 12 hatalomban töltött év után sem merte bevezetni azt az új rendszert, ami 2021-től élesedne. Ebből is látni, hogy ez a jogszabály komolytalan és felelőtlen, kizárólag a választások előtti populista ígérgetésről szól.

Gál Zsolt

közgazdász-politológus, egyetemi tanár, a Magyar Fórum alelnöke és a Magyar Közösségi Összefogás közös választási listájának jelöltje

 

 

(PR-cikk)