2020-ban is tovább nő a minimálbér adóterhelése – mit lehet ezzel kezdeni?

Grafikon: A bruttó minimálbérre nehezedő munkavállalói adó -és járulékteher 2009-2020

Megjegyzés: Az adatok bruttó bér százalékában értendő.

Forrás: Költségvetési Tanács (Rada pre rozpočtovú zodpovednosť).

A bruttó minimálbér az elmúlt bő egy évtizedben gyakorlatilag megduplázódott a 2009-es 295,5 euróról a 2020-as 580-ra. 2020-tól hiába nőtt meg jelentősen hosszú idő után az adóalapból leírható tétel, a minimálbér gyors növekedése, illetve az egészségügyi járulékalapból leírható tétel teljes kivezetése miatt tovább emelkedtek a minimálbérre nehezedő közterhek. (Az adóalapból leírható adómentes tétel olyan magas volt, hogy 2015-ig a minimálbéren dolgozók nem is fizettek jövedelemadót, lényegében negatív adó formájában plusz jövedelemhez jutottak, csakhogy a kormányok elfelejtették a minimálbérrel együtt emelni, sőt évekig nem nyúltak hozzá. Az idei emelése így elég sovány szépségtapasz.)

A minimálbér emelkedése nem azért gond, mert emelkedik a dolgozók „tiszta” jövedelme, ellenkezőleg, ez jó dolog, de persze ennek is vannak határai. A fő gond az, hogy a munkaadók költségei ettől sokkal nagyobb mértékben emelkednek, amit az állam egyre nagyobb arányban csapol meg. A béremelés legnagyobb nyertese így végső soron az államkassza. Nézzük az idei évet: a minimálbérért dolgozók nettó jövedelme (lásd a táblázatot) 430-ról csaknem 477 euróra, azaz pontosan 46 euró 39 centtel nő. Az őt alkalmazó teljes bérköltsége 703-ról több mint 784 euróra ugrik, tehát 81 euróval emelkedik. Az állam bevételei az egy havi minimálbérből pedig 34,73 euróval ugranak meg. Ez ugyan most kevesebb, mint ahogy a munkavállaló nettó bére nő, de tavaly például ez pont fordítva volt: akkor a minimálbéres alkalmazott 26,52 euróval vitt többet haza, viszont az állam bevételei adókból és járulékokból 27,56 euróval nőttek!

Táblázat: A minimálbér és közterhei 2019-ben és 2020-ban

Összegezve, az 580 eurós idei minimálbérből a dolgozó csaknem 477 eurót visz haza „tisztán”, a bérre nehezedő állami elvonások 307,42 eurót tesznek ki, így a munkaadó teljes bérköltsége 784 euró felett van. És ez még csak a bérköltség, ehhez jönnek a nem bérjellegű kiadások, mint például az étkezési vagy üdülési jegyek.

Csakhogy a történetben van még pár csavar. Először is a jelenlegi kormány örökségbe maga után hagy egy új módszert a minmálbér megállapítására: a 2021-től életbe lépő törvénymódosítás szerint a bruttó minimálbér mindig a két évvel azelőtti átlagbér 60 %-a lesz. (Ez példátlanul magas szint, az Európai Unióban egy országban sincs ilyen magas arány.) A 2019-es becsült átlagbért figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a minimálbér jövőre akár 650 euró környékére is nőhet, a munkaadó bérköltségei, vagyis a szuperbruttó bér meg akár 880 eurónál is lehet. A kérdés csak az, hogy a Smernek 12 év kormányzás miért nem volt elég, hogy ezt a rendszert bevezesse, miért 2021-es határidővel akarja ezt megtenni. Miért nem a választások előttre időzítette ezt a népszerű lépést? A válasz nyilván az, hogy maga is félt ennek a hatásaitól. Sok munkáltató számára ezek a költségek már megfizethetetlenek lennének és valószínűleg elbocsátásokra kerülne sor. Főleg a kisebb és közepes hazai tulajdonú cégeknél meg a kevésbé fejlett régiókban. A helyzet még rosszabb lesz, ha beüt egy gazdasági válság: válság idején drasztikusan minimálbért emelni felér egy öngyilkossággal, valószínűleg tömegesek lennének az elbocsátások. A kormányban úgy gondolták ez legyen az utánuk következő kabinet gondja…

A következő csavar az, hogy Szlovákiában nem is egy, hanem gyakorlatilag hat minimálbér van. A Munka Törvénykönyvében ugyanis hat sávos rendszerben állapítják meg a bérminimumot attól függően, hogy milyen nehézségű és felelősséggel járó munkakörben dolgozik valaki. Például egy eladó bére a második sávban van, az alap minimálbért 1,2-es szorzóval kell felszorozni, így az nem 580, hanem 696 euró. Ennél kicsivel bonyolultabb munkakör, ha valaki egy könyvelőt akar alkalmazni, ez már a harmadik sávba tartozik, a szorzó itt 1,4, a minimálbér 812 euró lesz. És így tovább egész a hatodik sávig, ahol 2-es szorzóval 1160 euróra nő a minimálbér. Természetesen ezek mindegyikére rárakódik a munkaadók által fizetett 35,2 %-os járulékteher.

A következő csavar az, hogy a minimálbérre 44 másik jogszabály van rákötve, a legfontosabb, hogy a hétvégi, ünnepnapi és éjszakai munkáért járó pótlékok az órányi minimálbér százalékában vannak meghatározva. Ha nő a minimálbér, ezek is automatikusan vele emelkednek, de ez a kormánynak nem volt elég, ezért százalékosan is jól felemelte őket, vagyis ezek duplán emelkedtek. Így például ma már a vasárnapi munkához a minimálbér 100 százaléka jár bérpótlékként a normál bér mellé, szombaton 50 %, éjszakai műszakban 40 %, de a rizikós munkakörökben szintén 50 %. Mondani sem kell a bérpótlék adó -és járulékköteles, így ez tovább növeli a cégek költségeit, meg az állam bevételeit… Bár az állam bizonyos esetekben ad kedvezményeket, ezek csak 5-10 százalékkal csökkentik a bérpótlék szintjét, ez a drasztikus emelések után gyakorlatilag olyan, mint halottnak a csók. Ha a minimálbér tényleg eléri 2021-től az átlagbér 60 %-át, akkor a bérpótlékokkal együtt ez már megoldatlan probléma elé állíthat számos olyan céget, amely három műszakban termel, éjjelenként meg hétvégénkként is. Csak egy példa a sok közül: a kormány szavakban folyton támadja a nagy üzletláncokat és támogatja a kis és közepes vállalatokat (KKV). A gyakorlatban viszont most megint hátrányba hozza a kis pékségeket (akik éjjel is dolgoznak és felemelt bérpótlékot kell fizetniük) a bevásárlóközpontok pékségeivel szemben. Az egészben a legszebb az lenne, hogy a kenyér árának emelkedése miatt (ami az emelések után elkerülhetetlen) a Smer mindenkit hibáztat majd, kivéve saját magát.

A kérdés az, mit lehet kezdeni a Fico és Pellegrini kormányok után hátrahagyott gazdasági aknamezőnek ezzel a részével. Először is, fel kell tenni a kérdést, hogy mi a legfontosabb. Számunkra az, hogy emelkedjen a dolgozók nettó, „tiszta” jövedelme, de úgy, hogy közben ne veszélyeztessük a munkahelyeket. A Magyar Fórum és a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) közös programja is tartalmazza, hogy bevezetnénk a létező, adómentes alaphoz hasonló járulékmentes alapot (például havi kétszáz euró): a dolgozók csak az e feletti jövedelmükből kezdenének el járulékokat fizetni. Mert ma az a legnagyobb gond, hogy már az első megkeresett euróra is rászakad az alkalmazottak esetében a bruttó bérre nehezedő 48,6 %-os, hatalmas munkavállalói és munkaadói együttes járulékteher. A járulékmentes alap megteremtése lehetővé tenné, hogy úgy emelkedhessenek a nettó bérek, hogy közben nem nőnek a mankaadók költségei. A járulékmentes alaphoz hasonló összegig járulékmentes lenne az egyéni vállalkozók, a megbízási szerződésre, ill. a nyugdíj mellett vagy helyett dolgozók, a szezonális vagy brigádmunkások és diákmunkát végzők stb. jövedelme is.

Emellett megszüntetnénk a minimálbér hat sávját, egy egységes minimum maradna. A bérpótlékok szintjét egységesítenénk a minimálbér 30 százalékán. A minimálbér pedig az átlagkereset középértékének (medián) 60 százalékában lenne megállapítva – ez alacsonyabb lenne, mint 2021-től tervezett rendszer, de nem fenyegetne a munkahelyek tömeges megszűnésével. Előnye lenne, hogy a minimálbérrel kapcsolatos, minden év végén tartott politikai huzavona megszűnne. Még egyszer, a Smer még saját kormányának a legvégén, 12 hatalomban töltött év után sem merte bevezetni azt az új rendszert, ami 2021-től élesedne. Ebből is látni, hogy ez a jogszabály komolytalan és felelőtlen, kizárólag a választások előtti populista ígérgetésről szól.

Gál Zsolt

(PR-cikk)