Megosztás
Az amerikai elnökválasztás szempontjából nagy szerepet játszik a hagyomány: az ország első emberét 140 év óta mindig egy novemberi kedden választják meg.
Az amerikai kongresszus (a törvényhozás) még 1845-ben határozott úgy, hogy az akkor még 28 szövetségi állam elektorait (akik végső soron eldöntik, ki nyeri az elnökválasztást) ugyanazon a napon kell megválasztani.
Az akkor agrárországnak számító Egyesült Államokban úgy kellett a választás napját meghatározni, hogy a termés már a csűrökben, magtárakban legyen. Ugyanakkor az időpont nem eshetett bele a télbe sem, nehogy az esetleges rossz időjárás megakadályozza a zömmel vidéki térségekben lakó választópolgárok eljutását a legközelebbi szavazóhelyiségig.
A törvényhozás elvetette a vasárnapot, mivel az a vallásos emberek számára az Úr napjának számított. A hétfőt elkönyvelték az érkezés napjának, hiszen akkoriban többnyire csak a megyeszékhelyen lehetett voksolni. A csütörtök is kiesett mint lehetséges szavazási nap, mégpedig azért, mert az akkor nem szívlelt angolok mindig csütörtökön választották meg parlamenti képviselőiket.
A péntek kedvezőtlen napnak számított, mivel a termelőknek aznap kellett felkészülniük a szombatokon esedékes hetivásárokra. Így végül csak a kedd meg a szerda maradt mint lehetőség.
A választás végül a novemberi első hétfőt követő keddre esett. A törvényhozók ezzel kizárták, hogy november elsején tartsák az elnökválasztást. A legtöbb településen ugyanis mindig a hónap első napján ülésezett a helyi bíróság. A kereskedőknek ezen a napon kellett lezárniuk az előző hónapra vonatkozó üzleti könyvelésüket, ráadásul pedig november 1. egyházi ünnep is: Mindenszentek napja.
Az így kialakult hagyomány alapján az Egyesült Államok polgárai 1872 óta mindig ezen a novemberi kedden választják meg a képviselőház (a parlament alsóháza) tagjait, valamint – egy 1915-ben született kongresszusi határozat értelmében – a szenátus (a parlament felsőháza) tagjainak egyharmadát is.
A 2008-as elnökválasztás főbb számai
Barack Obama a 2008-as elnökválasztáson csaknem 70 millió szavazatot gyűjtött össze, 10 millióval többet, mint ellenfele, John McCain; a demokrata párti politikus 365 elektori voksot kapott, szemben a republikánus ellenlábasával, aki 173 szavazatot gyűjtött össze.
A négy évvel ezelőtti választás számokban:
Részvételi arány : 63,6 %
A választók száma: 131 millió
Obamára leadott szavazatok száma: 69,3 millió
John McCainre leadott szavazatok száma 59,6 millió
A Barack Obamára szavazó államok (50 állam közül 28, valamint Washington DC): Kalifornia, Észak-Karolina, Colorado, Connecticut, Delaware, Washington DC., Florida, Hawaii, Illinois, Indiana, Iowa, Maine, Maryland, Massachusetts, Michigan, Minnesota, Nevada, New Hampshire, New Jersey, New York, Új-Mexikó, Ohio, Oregon, Pennsylvania, Rhode Island, Vermont, Virginia, Washington, Wisconsin.
Kor szerinti részvételi arány:
– 18-24 év: 48,5%
– 25-44 év: 60%
– 45-64 év: 69,2%
– 65 év felettiek: 70,3%
Etnikai hovatartozás szerinti arányok:
– Spanyol ajkúak: 49,9%
– Fehér bőrűek: 64,4%
– Fekete bőrűek: 64,7%
Etnikai csoportok szerinti szavazati arány:
– Fehér bőrűek: Obama 43% – McCain 55%
– Fekete bőrűek: Obama 95% – McCain 4%
– Spanyol ajkúak: Obama 67% – McCain 31%
– Ázsiaiak: Obama 62% – McCain 35%
Nemek szerinti megoszlás:
– Nők: Obama 56% – McCain 43%
– Férfiak: Obama 49% – McCain 48%
MTI/para
