25 éves a bősi vízerőmű – a Csallóközben tartott kihelyezett ülést a kormány
A bősi vízerőmű üzembe helyezésének 25 évfordulója alkalmából Bősön, az erőműben tartott kihelyezett ülést a kormány szerdán.
Az ülésen az ország legjelentősebb vízenergiai forrásával kapcsolatos stratégiai kérdésekről, valamint működésének 25 évéről esett szó.
Robert Fico kormányfő kedden a kihelyezett ülés margójára megjegyezte, 25 évvel ezelőtt Szlovákia az egyik államalkotó döntését hozta meg, amikor eltorlaszolta a Duna természetes medrét, ezáltal pedig létrejött az ország legjelentősebb vízerőműve. "Nagy örömmel tölt el, hogy a bősi vízerőmű ismét teljes egészében a kezünkben van" - tette hozzá Fico.
A kormány nyilatkozata szerint az erőmű működtetése az elmúlt évek során bizonyította annak minőségét, a felgyülemlett üledéken kívül pedig a létesítmény üzemeltetése során nem valósultak meg a Csallóközzel kapcsolatos negatív előrejelzések.
A kabinet elé terjesztett jelentésben az áll, óriási környezeti és gazdasági károkat sikerült megakadályozni azáltal, hogy nem hiúsult meg teljes egészében bős-nagymarosi vízerőműrendszer kiépítése.
A kormány hangsúlyozta, 25 év eltelte után kijelenthető, hogy az erőmű nagyban hozzásegített Pozsony és környéke árvízvédelméhez, ezen kívül hajózási útvonalat biztosított 3,5 méteres minimális mélységnél, valamint ökológiailag tiszta elektromos energiát állított elő,
ami az egész ország területén kitermelt energia megközelítőleg 10 százalékát teszi ki.
A miniszterek megemlítették meg a létesítmény adta lehetőségeket a sport, az idegenforgalom és a kikapcsolódás terén.
A kabinet az ülésen elfogadta az európai jelentőségű területek jegyzékének környezetvédelmi minisztérium által kidolgozott bővítését, melyet még az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A NATURA 2000 európai ökológiai hálózat mintegy 32 ezer hektáron elterülő 169 helyszínnel bővül . A jegyzékbe kerülő helyeken olyan ritka fajok élnek, mint a hiúz, különböző halfajták és különleges mezei és erdei közösségek.
Sólymos László környezetvédelmi , Peter Gajdoš védelmi és Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter
„Kötelességünk megőrizni a természeti örökséget a következő generációk számára. Ezért örülök, hogy újabb 169 területtel bővítjük a környezetvédelmi szempontból értékes területek listáját. Az erdészekkel és magántulajdonosokkal folytatott tárgyalások nem voltak egyszerűek, mindenkinek kompromisszumot kellett kötnie. A legfontosabb viszont, hogy a természet győzött” – mondta Sólymos László környezetvédelmi miniszter.
Szlovákiában így összesen 642 európai jelentőségű helyszín lesz. Az új területek 21 kiválasztott európai jelentőségű élőhely-típust és 33 állat- és növényfajt védenek majd.
A tárgyaláson szó esett az ország lakosságának alkoholfogyasztási szokásairól is, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint ugyanis Szlovákia azok közé az államok közé tartozik, ahol a legnagyobb mértékű az alkoholos italok fogyasztása, ami pedig hozzájárulhat a korai elhalálozásokhoz is. A kabinet ezzel kapcsolatban egy akciótervet is készül kidolgozni.
A bősi vízerőművet 1992-ben helyezték üzembe. A Dunán megépített komplexum az eredeti tervek szerint a Bős-Nagymaros vízlépcső első eleme lett volna. Megépítését 1977-ben kezdték a vonatkozó csehszlovák-magyar államközi szerződés alapján. A vízlépcső második, nagymarosi eleme végül nem épült meg, mert Magyarország 1989-ben egyoldalúan elállt a szerződéstől. A szlovák fél ezután döntött úgy, hogy maga fejezi be a bősi komplexumot.
Az erőmű fontos elemei a zsilipkamrák, amelyek az elmúlt 25 évben 371.164 hajó számára tették lehetővé a szintkülönbségen történő átjutást, miközben 2016-ig a kamrákat csaknem 94 ezer alkalommal töltötték fel és engedték le.
(para)
