25 éves és dunaszerdahelyi Szlovákia egyik legrégebbi alternatív klubja

2023. január 22. - 20:36 | Kultúra

A 90-es évek dunaszerdahelyi párhuzamos világairól, valóságairól sokan tudnának mesélni különböző történeteket, sokan viszont már nem. Az egyik ilyen alternatív realitás viszont, ami a 90-es évek végén indult, kisebb megszakítással lényegében máig íródik. Ez a dunaszerdahelyi VMK hátsó részében működő NFG klubé, amely 1997-98 fordulóján jött létre alternatív kultúrtérként, és rengeteg olyan momentumot adott a helyi fiatalságnak, amit máshol a környéken nem élhettek volna át. Az egykori alapítók, vezetők közül ma már többen családapák, vállalkozásuk, saját egzisztenciájuk van, a klub azonban a mai napig olyan emberek találkahelye és gondolatok olvasztótégelye, amelyek előbbre viszik a helyi közösséget.

25 éves és dunaszerdahelyi Szlovákia egyik legrégebbi alternatív klubja
Forrás: NFG

„A klub mostani látogatói közül sokan nem is éltek akkor, amikor létrejött. Akik pedig az első tíz évében jártak ide, ma már a gyerekeiket hozzák el bábszínházra, koncertre, kiállításra. Szépen, organikusan csomagolódnak újra a generációk”

– szögezi le Németh Gergely, aki noha nem alapító, de az első NFG-s generáció egyik meghatározó tagja volt Héger István (Hadzsi), Szabó Csaba, Kovács Szilárd, Bankó Zsolt, Bankó Ákos és Petes Lali mellett.

Egy legalább 30-as dunaszerdahelyiben persze felmerül a kérdés, hogyan tudott létrejönni egy klub, szórakozóhely a véres 90-es években, amikor az emberek várható élettartama aszerint alakult, hol kibe botlottak bele és mit mondtak neki.

„1996-97 ben Héger Pityu már többször jelezte a város felé, hogy jó lenne egy közös tér, színpaddal, független koncepcióval. Majd mikor a lehetőség az alkalommal párosult, sikerült egy helyen összefogni a fiatalságot. Végül a városházától érkezett a felkérés. Pázmány Péter volt a polgármester és Nagy Frigyes az alpolgármester, ők mondták, hogy tényleg kell egy ifjúsági klub, ahol a fiatalok találkozhatnak. Héger Pityuhoz Kovács Szilárd és a Bankó testvérek csatlakoztak, majd idővel Szabó Csaba, Petes Lali és én. Így jött létre az NFG-1-Film klub. Ahol most a klub van, korábban a maffia működtetett játéktermet, sötét arcok jártak ide gépezni, de sikerült kirakni innen őket.” – folytatta Németh Gergely, aki ma is részt vesz a klub életében, működésében.

Péterfy Bori már többször is járt az NFG-ben, legutóbb tavaly májusban

A helyszínt egykor csak egy ajtó választotta el az alvilág egyik találkozóhelyétől a szomszédban.

„Mondták nekünk, hogy ez a hely kívül esik az ő bizniszükön, és az a közeg, aki ide jár, nem vesz el tőlük semmit. Tisztában voltak azzal is, hogy lényegében a városháza keze alatt működünk, és ha akadt is közülük, aki bejött és kötekedett, annak mondtuk, hogy oké, de aztán menj el a Pázmány után, és mondd meg, hogy te voltál” – mesélte.

Eleinte ténylegesen egy zártkörű klubként működtek, kizárandó a kellemetlen figurákat. Fiktív klubkártyájuk is volt, amit a bejáratnál kértek az ismeretlenektől, de leginkább olyan közeg járt oda, amelynek mindegyik tagja ismerte a másikat.

Egy alternatív valóságot képviseltek – ők is – Dunaszerdahely életében, ami viszont nemcsak pozitívumokkal járt, hiszen azon a 80-100 emberen kívül, aki általában itt töltötte az idejét, olyanok, akik nem ismerték belülről az NFG-t, egyszerűen azt gondolták, ez a fura emberek találkahelye.

„Eleinte puszta betonfalak vettek körbe, és sörösládákon ültünk. Az első években a hét elején rezerválni kellett a helyet, mert csütörtökön, pénteken és szombaton este tele voltunk. Sok program hasonlított a maiakhoz, filmvetítések, koncertek és társasjáték-estek is voltak, például diafilmeket szinkronizáltak újra a csapatok. Aztán némelyik asztalnál kártyáztak, máshol borozgattak, megint máshol csókolóztak”.

Mindeközben odabent olyan magyar és szlovák alternatív zenekarok léptek fel, amelyek később váltak szélesebb körben ismertté, mint például a Korai Öröm, az Amorf Ördögök, az Anima Sound System, a Bёlga, a Žagar, a Másfél, a Hiperkarma vagy a 30Y, és még sokáig sorolhatnánk.

A klubnak van egy régi bútordarabja, amelyet a mai napig nem cseréltek le, ez pedig a kultikus IFA-pult.

„Annak idején szerettünk volna valamilyen indusztriális objektumot a klubba. Jártuk a környéket, elmentünk különböző indusztriális telepekre, aztán Vezekény és Hidaskürt között találtunk valami autótemető-félét. Megtetszett ott egy IFA, hívtunk valakit, aki kettévágta, pont akkorára, hogy a klub ajtaján beférje” – emlékeztett a klubhelyiségtől elválaszthatatlan, a hangulatát több szinten is meghatározó sárga vasdarabra.

A klub nyaranta bezárt, az azt működtető fiatal társaság ilyenkor fesztiválokra, művésztelepekre, alkotótáborokba járt, és az itt szerzett tapasztalataikat és kapcsolataikat kamatoztatták aztán a klubban is.

„Voltak az egésznek alappillérei, ami a támogatókat illeti. Egyrészt meg kell mondani, hogy a városháza mindig mögöttünk állt, Pázmány Péter nyitotta meg például a Mediawave fesztiválokat, és olyan kulturális intézményektől is gyakran kaptunk támogatásokat, mint a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. Mi húszéves punkok voltunk, akiket persze próbáltak politikailag megkörnyékezni, de kívül maradtunk. Mikor viszont eljött egy eseményünkre valamilyen állami tisztviselő, például egy államtitkár vagy az akkori magyar kulturális miniszter, annak örültünk, mert súlyt adott az egésznek” – szögezte le.

Körülbelül tíz év telt el, amikor megtörtént az első, ez idáig egyetlen komolyabb törés a klub életében. Különböző okokból kifolyólag be is záratta azt a város.

Az NFG-t látogató fiatal közösség erre válaszul 2007 tavaszán tüntetést szervezett, mely során mintegy háromszázan felvonultak a város Fő utcáján egészen a városházáig, ahol többek között Gál Tamás színész (a Jókai Színház jelenlegi igazgatója) is fellépett.

Az NFG akkori vezetésének, Héger Istvánnal az élen előzetesen sikerült megegyeznie a polgármesterrel a folytatásról, de az mégsem ment egyik napról a másikra. 2007 őszén végül született egy előszerződés, melyben a város az NFG-sek rendelkezésére bocsátotta a klubhelyiséget, amennyiben azt felújítják a szociális helyiségeivel együtt. Kezdetét vette az intézkedés, a belső átépítéshez viszont építkezési engedély is kellett, amit 2008 tavaszán kaptak meg, de időközben volt némi huzavona a város- és a klub vezetése között. Héger István és Németh Gergely mesélt egy akkor készült interjúnkban.

„Megszólítottuk Mészáros Veronit, hogy jogilag segítsen rendbe tenni a helyet, és új alapokra helyezni az egész működését. Végül fokozatosan átadtuk nekik a vezetést, ő pedig behívta a csapatába Ravasz Ábelt (a későbbi romaügyi kormánybiztos – a szerk. megj.) is” – folytatta Németh Gergely.

A klubot végül Ravasz édesapja, az építész és későbbi városi képviselő Ravasz Marián közreműködésével sikerült belülről is felújítani. A következő években újabb szervezők kapcsolódtak be a klub életébe, Podhradská Lea, Strieženec Zsuzsi, Fekete Eszter és mások, 2017-től viszont már a mostani csapat irányítja a klub működését, az élén Tóth Lalival és Kovács Ákossal.

„Laliéknak köszönhetően nagyon kultivált lett a hely a régi érához képest. Azelőtt punk volt, ma pedig minden szervezett, tiszta, átlátható, és sűrű a program, minden hétre jut valami”

– emlékeztetett Németh Gergely, aki azóta szintén ismét tagja az NFG-t működtető polgári társulás elnökségének.

Koncertek mellett kvízesteket, társasjáték-esteket, könyvbemutatókat, filmvetítéseket, kisebb színházi előadásokat, bábszínházat és táncházat is rendeznek, hétközben pedig több zenekar vagy kisebb színtársulat próbál itt. Az elmúlt évek egyik gyümölcse, hogy az NFG kiment a kultúrház falain kívülre is, 2020 óta ugyanis minden év júliusának első hétvégéjén a bodaki vadászháznál szervezik meg az NFGreen fesztivált.

A másikat a pandémia hívta életre, ez pedig nem más, mint a rádió. „Először egy, majd két hét programját kellett lemondanunk, majd fokozatosan mindent. Aztán Ákossal otthon üldögéltünk, és elkezdett hiányozni az NFG, mivel nem találkoztunk egymással és azokkal az emberekkel, akikkel általában. Kitaláltuk, hogy nagyon jó kapcsolattartási forma lenne, ha csinálnánk egy rádióadást. Ez aztán annyira kiforrta magát, hogy heti öt napban három órát streameltünk. Egy adáson belül több műsorral, beszélgettünk, felhívtunk embereket, zenéket raktunk, kívánságműsor is volt. Ezt végül a covid után is folytattuk, tematizálva az adásokat. Lett filmes, technikai adás, közéleti műsor, gimnazista fiatalok is kaptak műsoridőt, egy jó kis podcast-sorozattá vált, amit tervezünk folytatni” – mesélte Tóth Lali.

Németh Gergely szerint az NFG mára megkomolyodott, és jelentősen kiszélesedett az embereknek az a skálája, akik látogatják, hiszen bizonyos programokra a gyerekek, másokra pedig akár az idősek is eljönnek.

A polgári társulás, amely működteti, nonprofit szervezet, tehát minden pénzt a klubba forgatnak vissza, beleértve a büfé bevételét is.

„Szlovákiában a legrégebbi, ma is működő klubok között vagyunk”

– állítja Németh Gergely Michal Kaščákra, a Pohoda főszervezőjére hivatkozva, akivel a fesztivál indulása óta jó volt a viszonya a régi csapatnak is, mintegy két évvel ezelőtt viszont Kaščák és műsorvezetőtársa, a dobosként ismert Martin Valihora beválogatták az NFG-t a Klubtúra nevű dokumentumfilm-sorozatukba is, melyet a szlovák köztévének forgattak.

Az NFG a Csaplár Benedek VMK hátsó részén mára több generáció életének vagy élete egy szakaszának meghatározó része, második otthona. Nincs különösebben előnyös helyen, maga a klub viszont összeforrt a művelődési központ hátsó bejáratával. A 15 évvel ezelőtt készült interjúban elhangzik, hogy akkor is csak néhány röpke pillanatra merült fel, hogy esetleg máshol folytassák, ugyanis az már egy más profilú hely lenne.

Az NFG klub a régió alternatív gondolkodású fiatalságának pótolhatatlan, létfontosságú szerve, nélküle kevesebb lenne Dunaszerdahely, a Csallóköz, de még Szlovákia is.

(SzT)