Valami bűzlik Dániában? A dánok szerint nem. Lakossági fórumot tartottak Ekecsen

Mint ismert, a sertéstenyésztéssel és növénytermesztéssel, valamint 2001-től ez idáig szarvasmarha-tenyésztéssel is foglalkozó cég utóbbi egységének felszámolása után bővíteni készül a Nagymegyer északnyugati részén, Újmajor településrészen meglévő sertésfarmját. Mint azt a társaság alelnöke, Németh Andrea elmondta, eredetileg két variáns volt érvényben, de a várossal való egyeztetést követően a 32 ezer sertés kapacitással számoló tervet elvetették, és a most bemutatott környezetvédelmi hatástanulmány már „csak” 24 ezres kapacitással számol. Nagymegyeren a lakosok petíciót nyújtottak be a 32 ezres verzió ellen, de Németh szerint ezzel a verzióval akkor már nem számoltak.

Kifejtette, ugyancsak Nagymegyer kérésére számolják fel a szarvasmarhatelepet, amely a város területén van, ehelyett bővítik az Újmajorban meglévő sertésfarmjukat. Jelenleg 200 személyt foglalkoztat a társaság, és mint megtudtuk, a szarvasmarha-tenyésztés megszűnésével a telepen dolgozókat áthelyezték és nem bocsátották el. Németh Andrea kifejtette, hogy a bővítés 16-tal több embernek adhat munkát.

Szag, talaj- és légszennyezés, zaj

A bemutatott környezetvédelmi hatástanulmányból, amelyet még a környezetvédelmi minisztériumnak is el kell bírálnia, kiderül, hogy a tenyésztés bővítésével kapcsolatban a legnagyobb félelmek a bűzt, a talaj- és légszennyezést, illetve a zajt érintik.

A társaság képviselői kifejtették, hogy a jelenlegi állapotokkal szemben a bővítendő farm 420 méterre lesz a legközelebbi családi háztól, 2,6 kilométerre a nagymegyeri termálfürdőtől és 1,1 kilométerre a város északi határától. Az állattenyésztéssel járó szag terjedését gátolja majd előrejelzésük szerint a farm köré tervezett 20 méter széles zöld növényzet.

Elmondták azt is, hogy az állattenyésztés nagymegyeri megszüntetésével javul a levegő minősége, amihez hozzájárul az is, hogy a városi utakat nem használja majd a telepet kiszolgáló havi 370 teherautó. Méréseik szerint az ammónia koncentrációja a legkedvezőtlenebb időjárási körülmények esetében Nagymegyeren az erre meghatározott határérték 9%-át, míg az újmajori lakott övezetben annak 55%-át érheti el.

Kifejtették azt is, hogy az állattenyésztés során keletkező szerves trágya széthordására csak állami utakat vesznek majd igénybe, és ez Ekecs esetében évente 8, a csilizradványi földeket illetően 5, a nagymegyeriek esetében pedig 18 napot érint.

Mint mondták, a zajszint a telep kiköltöztetésével 2,2 dB-lel csökken napközben, 5,3-mal este, és 3,5-tel éjszaka.

Miért jönnek ide a dánok?

A lakosokat elsősorban az érdekelte a fórum során, hogy miért éppen Szlovákiában bővítenek, és miért nem Dániában. Mint az egyik felszólaló megjegyezte, véleménye szerint ennek ahhoz lehet köze, hogy Dániában szigorúbbak a környezetvédelmi jogszabályok, ezért próbálkoznak máshol. Hozzátette, hogy a külföldi beruházók tönkreteszik a hazai gazdákat. „Ne akarjanak Dániából itt dirigálni!” – fogalmazott egy helyi lakos.

Mogens Hansen, a társaság elnöke erre úgy reagált, hogy az előírások Európai Uniósak, és Dániában ugyanolyanok, mint Szlovákiában, emellett míg Dániában a sertéshús 90%-át exportálják, addig Szlovákia ezen a téren mindössze 38%-ban önellátó, ezért szerinte indokolt a minőségi sertéshús előállításának növelése. Németh Andrea ezt kiegészítette azzal, hogy a termelési struktúrák mindenhol átmenet alatt vannak, és ez a globalizáció részét képezi.

Egy lakos arra panaszkodott, hogy a cég a dolgozóinak megtiltotta az otthoni állattenyésztést. Németh erre úgy reagált, hogy ez a fertőzésveszély miatt van így. Hozzátette, hogy ennek fejében viszont megadják számukra a szükséges sertéshúsmennyiséget.

A sertéstelep bővítésének engedélyeztetési folyamata még az elején jár,így egyelőre nem tudni, hogy mikor valósulhat meg. December 17-én a nagymegyeri kultúrházban is lakossági fórumot tartanak az ügyben.

-para-