Megosztás
Ahogy közelít ama bizonyos homofób népszavazás, úgy durvul az egyoldalú kampány. Egyoldalú, mert ellenkampánnyal nem nagyon lehet találkozni, de azért még fokozódik. Nem intenzitásában, hanem a családvédelem „erkölcsiségében”. Merthogy ebben a hármas kérdéskörben a „keresztény erkölcsiség” motiválja a családok megvédését a családellenes támadásoktól, amelyek... izé, milyenek is?
A fokozódás például abban áll, hogy a főkolompos Családért Szövetség, melynek vitorláját támogatóként számos magát kereszténynek valló, illetve egyházi vagy egyházakhoz közeli szervezet fújja, köztük a magyar Szövetség a Közös Célokért (kinek mi a közös célja itten? – kérdem alássan), már eljutott az erkölcsösség gyermekeket megszólaltató magaslatára. Mondván, ha nincsenek észérvek: a gyerekek érdekében van mindez. „Manželstvo totiž nie je súkromnou vecou. Sú tu deti”– áll a honlapon. Fordítom: A házasság ugyanis nem magánügy. Itt vannak a gyerekek. Hát, ahhoz nem kell ultraliberálisnak, de még melegnek sem lennie senkinek, hogy a saját (és akkor logikusan más) házasságát magánügynek tekintse. Mert ha nem tekinti annak, akkor mondjuk a helyi pap, a párttitkár vagy a Szövetség a Közös Célokért lokális helytartója akármikor bevezethetné mondjuk az első éjszaka jogát! Vagy a másodikét is! Fogamzásgátló nélkül, persze, mer’ nehogy má’…
Igen, mindezt a gyerekekért. Mert ők itt vannak.
De az még semmi, mert még erkölcsösebb azt mondani, lásd az óriásplakátokat, hogy a gyerekek tudják a tutit, nekik minden világos. Hát, ennél szebbet, hogy a gyerekekre kenik, nem nagyon pipálhatnánk (már ha szabad egyáltalán pipálni magánügyileg – a szó eredeti értelmében persze)…
Pedig de!
Tessék elképzelni, hogy most már nem elég, hogy a nemzet megmenti a nemzet családjait az éjjelente bekopogtató és mindent tönkretevő meleg pároktól. Az illetékes házasságügyi guruk rájöttek, hogy itten bizony nem csupán a nemzet homoszexuálisai támadnak, hanem bizonyára a nemzetiségi melegek is! Kiemelten a magyar melegek! Ami megengedhetetlen, akár a böjti kolbász! Úgyhogy – lásd az egyes magyarizált plakátokat – most már a magyar gyerekek világosan látására is hivatkozni kellett. Mert például egy kéthónapos csecsemő bizonyára sokkal jobban tisztában van a melegveszély terrorjával családjogi szempontból, mint mondjuk egy genetikus, szexológus, szociálpszichológus, szociológus, kulturális antropológus vagy más társadalomtudós, ha pedig magyar, akkor duplán…
Persze, a magyar szó csak akkor fontos a Családért Szövetségnek, ha épp kampány van, történetesen most már a magyar homoszexuálisok ellen külön hangsúllyal, mert egyébként a honlapjukon rohadtul nem találni más választható nyelvet a szlovákon kívül. Gondolom, keresztény erkölcsi megfontolásból. Mi másból… (Van egy ruszin petíciós ív, és egy oldalnyi info in english… Csakhogy a szlovákiai angol melegek is érezzék a törődést…)
Azon csodálkozom – ha már így kitértek az erkölcscsőszök a nemzeti kisebbség kisebbségeinek családügyi megoldásaira –, vajon a roma családokról a kampányban eddig miért nincs szó. Kevés volna Szlovákiában a roma család? Vagy nekik olyan baromi jól megy, hogy őket nem kell megvédeni? Nekik nincsenek szociális gondjaik, az ő gyermekeik továbbtanulási rátája meghaladja az átlagot? A romák között nincsenek rászorulók, akik családja megérdemelné a törődést? Köztük nincsenek keresztények? Vagy ők nem érdekesek? Már ha erkölcsről papolnak a védelmezők… Vagy a romák érdekeivel takarózni már valakinek büdös?
Kíváncsi vagyok, ha februárban megvédik a családot egy népszavazással, és onnantól (azaz kábé márciustól) már minden család a kánaáni boldogság állapotában fog levitálni a föld fölött tíz-tizenkét centivel, akkor vajon a következő népszavazáson ki válik a gyűlölet következő célpontjává? Mert ez a voksolás éppen azt teszteli, lehetséges-e a szlovák jogrend kereteiben gyűlöletkampányt folytatni az adófizetők pénzén. Ezt ugyan minden gyermek (sem Kiska, sem Bugár…) még nem látja világosan, ám a tapasztalat ez.
Megmondjam ki? Hát a bevándorlók, vagy úgy általában az idegenek. Nem csupán a más országból érkező idegen emberek, netán családok (akiket ugye éppen most védünk meg akár önmaguktól is).
Hanem már a szomszéd faluból gyöttmentek is! Lásd a Via Nova prominense, az MKP országos elnökségi tagja, saját szavaival „asszimilációs célpont, háborús bűnös valamint a társadalom napszámosa”: Samu István véleményét. Aki nem kevésbé kulturális antropológus, mint amennyire „társadalomismereti” tanár. Ebbéli „minőségében”, hangsúlyozom: minőségében állítja, hogy a „problémás bevándorlókat” távol kell tartani a faluktól. Még Gútától is, meg is fogja próbálni mihamarabb, mert az milyen fasza ötlet már, amit máshol látott e téren. (Megjegyzendő, az önkormányzatok általi házfelvásárlás ötlete csak Samu számára új, mert ő antropotársadalomismerőcélpont, máshol réges-régen fut ez a program hivatalosan vagy nem hivatalosan).
Vagyis az MKP vezetősége (nyilván nem mond neki ellent egy elnökségi tag) meg a Via Nova feltalálta a spanyolviaszkosítás legerkölcsösebb formáját, amellyel épp meg lehet lovagolni a legújabb félelem- és/vagy gyűlölethullámot. Mert hiszen mijen ember lehet má az, aki nem ebbe a faluba született, bisztosan valami négerbuzicigány, oszt az ide negyőjjön a rendesek közé. Mer a rendesek osztán nem szeretik csak a saját rendetlenjeiket, azokat is csak akkó, amikó ha.
Mert ugyebár szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Csak ez nem szerepel az írásban, hogy akkor is szeresd, ha más faluban, országban született, más istenben hisz, más pártra szavaz, más a bőrszíne, három felesége van vagy pedig a saját neméhez vonzódik, metál zenét hallgat, nem iszik nyéki bort stb.
Eközben a Via Nova beíratkozási kampányt tart. Kábé ugyanilyen szellemben és szakértelemmel. Megsúgom, akik feltétel nélkül elhiszik azokat a leegyszerűsítéseket, hogy az anyanyelvi oktatás biztos tudást jelent (tehát minden egyes magyar iskolás magyar gyerek színjeles tanuló) és hogy a magyar iskola biztos jövő (értsd minden egyes magyar iskolás magyar gyerek két egyetemet végzett multimilliomos), azokat valószínűleg nem kell meggyőzni. Akik számára pedig érvek kellenek, mert hezitálnak, azokat csak érvekkel lehet meggyőzni, nem szlogenekkel. Bizonyára erős érv lehet egy szervezet érvei mellett, ha annak egyik képviselőjelöltje a fentiek értelmében gondolkodik az idegenekről… S aki számára már a nem gútai is idegen… Valóban meggyőző. Egy vegyes házasságban duplán…
Ezért hát érdemes hangsúlyozni, az anyanyelvi iskola, ha nem is garantálhatja a gyermek tudását és érvényesülését, mélyebb tudást képes adni az idegen nyelvűnél és jobb esélyeket teremt csemetéink számára. Vagyis magyar gyermek menjen lehetőség szerint magyar iskolába. Hozzáteszem: színvonalas, jó magyar iskolába. Nem azért, mert én mondom vagy a Samu, hanem mert a kutatások ezt bizonyítják. A politikai ellenérvek mellett nem szólnak tudományos bizonyítékok.
Mint ahogyan amellett sem szólnak tudományos bizonyítékok, hogy boldog családot csakis különnemű párok alapíthatnának, s boldog gyermekeket csakis különnemű házaspárok nevelhetnének.
Ezért van a kampányokban ennyi baromság és érzelmi zsarolás, akár undorító a céljuk (lásd februári gyűlölet-népszavazás), akár nemes (lásd beíratkozási program).
Alátámasztható tények helyett.
