3,2 millió euró fejlesztési hitelt vehet fel Dunaszerdahely, közbeszerzés nélkül

2016. december 8. - 13:25 | Régió

Jövőre 3,2 millió euró fejlesztési hitelt vehet fel Dunaszerdahely, közbeszerzést nem írtak ki rá.

3,2 millió euró fejlesztési hitelt vehet fel Dunaszerdahely, közbeszerzés nélkül
Fotó: Paraméter-archív

A városi önkormányzat 17 igen szavazattal jóváhagyta a 3,2 millió eurós fejlesztési hitel felvételét. A jóváhagyása azonban éles vitát váltott ki az MKP-s városvezetés és némely ellenzéki képviselő között.

Ennek egyik oka az volt, hogy a fejlesztési hitel indoklásában mindössze annyit jegyeztek meg, hogy a város szociális-gazdasági fejlődésének elősegítésére fordítanák, másrészt az, hogy nem írtak ki rá közbeszerzést.

A hitelre az önkormányzat a ČSOB banktól kapott ajánlatot. Eszerint a 3,2 millió euró felét jövőre, másik felét pedig 2018-ban merítenék, a kamata pedig éves szinten háromhavi EURIBOR + 0,65%-nak felelne meg. Az Euribor európai bankközi irányadó kamatlábat jelent, ami a bankok egymás közti euróhitel-kamatainak átlagos értéke. Ez az érték jelenleg negatív, nulla alatt van, ilyen esetben a kamat nullával egyenlő, azaz csak a 0,65%-os éves különbözetet kellene fizetni. 3,2 millió euróval számolva a kamatösszeg per pillanat tehát 20 800 euró lenne. 20 évre bontanák le a törlesztési részleteket, 2019-től kezdődne a törlesztés. Az ajánlat szerint tíz év múlva újratárgyalják a hitelfeltételeket, és a város akár egy összegben is kifizethetné a hátralévő hitelt.

Hájos Zoltán polgármester emlékeztetett, hogy a város jelenlegi adósságállománya a folyó bevételek 26%-át teszi ki, és a hitelfelvétellel sem nőne az a törlesztés éveiben 50% fölé, kb. a 45%-ot érné el.

Kérdés, hogy konkrétan mire fordítják majd a hitelösszeget. Erre hívta fel a figyelmet Ravasz Marián (Híd), aki szerint pofátlanság ilyen félmondatos indoklást tolni a polgárok által választott képviselők orra alá. Hasonlóképp vélekedett Antal Ágota (független) is, aki hangsúlyozta, hogy politikailag a képviselők vállalják a felelősséget egy hitelért, amelynek konkrét céljai nem is világosak.

„Mennyivel fog többet fizetni a város 20 év múlva, mennyi lesz összességében, amit visszafizetünk a banknak?”

– szegezte a kérdést Ravasz a polgármesternek.

Pápay Zoltán pénzügyi osztályvezető válaszolt, aki szerint most nagyon kedvezőek a feltételek, de azt nem lehet megmondani, hogy 20 év múlva mekkora lesz a teljes visszafizetett összeg.

Ravasz arra is kíváncsi volt, hogy

vajon nem kellett-e volna közbeszerzést kiírni a hitelfelvételre ahelyett, hogy egyetlen bank, a ČSOB konkrét ajánlatáról tárgyaljanak minden előzetes választási lehetőség nélkül.

Fekete Zoltán főellenőr pedig azt válaszolta, hogy „a hitelfelvétel pénzügyi szolgáltatás, és "tudomásom szerint nem esik a klasszikus közbeszerzési eljárás alá”.

Hájos úgy reagált, hogy megszólították az UniCredit bankot is, amely a városi termálfürdő fejlesztésére nyújtott hitelt. „Vannak meglévő üzleti kapcsolataink, próbáltuk a lehetőségek keretén belül a legjobbat kiválasztani” – fogalmazott.

A hitel indoklásában szerepel az is, hogy a ČSOB-val kötött korábbi hitelszerződések egyik feltétele, hogy a város pénzügyi forgalmának legalább 60%-át az ő bankszámláikon keresztül kell folytatniuk.

Hakszer Roland (MKP) a Pázmány-korszak gyanús, 100 millió koronás (3,3 millió euró) hitelfelvételére emlékeztetett.

„Nem akarom a mostani hitelt támadni, csak felhívnám a figyelmet, hogy racionálisan költsük el, és ne történhessen meg olyan eset, mint amikor a volt polgármester 100 millió koronás hitelt vett fel, és ad hoc módon költötték el”

– szögezte le.

Frakciótársa, Domonkos Tamás azonban elmondta, hogy a hitelösszeget csak a költségvetésben jóváhagyott tételekre költhetik el, amelyekről pedig szó volt az egyes bizottsági üléseken is.

A költségvetés tartalmazza a beruházási jegyzéket, amelyben valóban szét van írva tételesen, hogy mit terveznek modernizálni, mire terveznek pénzt fordítani a jövő évben, de nem világos, hogy pontosan mire megy majd pénz a hitelből, és mire ment volna egyébként is a városi költségvetésből. A beruházási jegyzék ITT megtalálható, többnyire utcák, járdák, parkolók építését, felújítását tartalmazza, valamint nagyobb tételben a közvilágítás racionalizációját, a vezetékhálózat cseréjét. A listán azonban mintegy 2,6 millió eurónyi tőkekiadás szerepel.

(para)