Szabó Gyula-tárlat a Vermes-villában

Miként tárlatnyitó méltatásában Kubička Kucsera Klára művészettörténész rámutatott, ez az anyagában módfelett gazdag kiállítás a szlovákiai magyarság egyik legkiválóbb alkotója pályájának egy eddig kevésbé ismert fejezetét mutatja be, vagyis a második világháború alatt festett képeit. Többek között olyan, mára emblematikussá vált alkotásokkal, mint a Hegyi beszéd, a Narancs (1942), a Hármas portré (1943) vagy például a Don Quijote (1944).

„A háborús évek nagyon fontosak Szabó Gyula művészetében. A világégés ellenére vagy éppen hatására szabadon és közvetlenül alkotott, tekintet nélkül a hagyományokra, képzőművészeti irányzatokra vagy kiállítási lehetőségekre. Ezekben az években Szabó Gyula a kortárs magyar festők között találta meg lelki társait és példaképeit. A nagyok közül főleg négy művész állt figyelme középpontjában, jelesül Bernáth Aurél, Csontváry Kosztka Kivadar, Szőnyi István és Derkovits Gyula. Sajátos művésztét szimbolizmusa, egyéni mitológiája, titokzatossága, valamint kirobbanó expresszivitása határozta meg. A világégés, a történelem és az egyéni sorsok egyvelege, egyéni és társadalmi tragédiák, a gonosz hatalma, az áldozatok kiszolgáltatottsága. Mindennek középpontjában a művész önarcképei kölönböző messiási szerepvállalásokban” – jellemezte a közönség elé tárt anyagot Kubička.

Az ünnepélyes tárlatnyitón Szabó Kinga, a nagy losonci festő hagyatékának örököse és odaadó gondozója azért is köszönetet mondott, ahogy Dunaszerdahely Szabó Gyula szellemi örökségéhez és emlékéhez viszonyul. Tudni kell, hogy a városnak éppen az az utcája viseli már évek óta a festő nevét, amelynek legpatinásabb épülete a galériás Vermes-villa, s ugyanitt az egyik nagy alapiskola is felvette művész a nevét. És tavaly, Szabó Gyula születésének 100. évfordulójára megjelent két könyv is dunaszerdahelyi kiadók gondozásában látott napvilágot. Köztük a NAP Kiadó jóvoltából az eddig legteljesebb Szabó-monográfia, amely a hat szerző és főleg Németh Ilona invenciózus grafikai szerkesztése jóvoltából Kinga asszony szerint könyvészetileg is műremekké sikeredett.

(bereck)