1
Fotó: AP/TASR
Civil szervezetek szeretnék elérni, hogy a politikusok, illetve mindenki változtsasson annak módján, ahogy a menekültekről nyilvánulnak meg az interneten vagy akárhol.
A 24 éves szomáliai Khadra Abdilét ismeretlen elkövető támadta meg a közelmúltban az egyik pozsonyi tömegközlekedési eszközön, a támadás során súlyosan megsérült. Félt elmenni orvoshoz, mert ahhoz is fel kellett volna szállnia egy buszra. (A vele készült beszélgetés elolvasható a SME-n.)
A Katolikus Karitász egyik munkatársa, Emília Trepáčová kísérte el a nőt a kisfiával a kórházba. Csakhogy akkor újabb támadás érte őket.
"Amikor megérkeztünk a rendelőintézethez, észrevettem egy fura figurát, aki elment az épület sarkához, és köveket kezdett felszedni" – mesélte.
Ezután a férfi közelebb lépett, Trepáčová pedig közéjük ugrott, mire a férfi ráordított, kétszer leköpte és meg is ütötte. Egy másik férfi, aki az egész szemtanúja volt, csak az ütéseknél avatkozott közbe, azt követően pedig a támadó olajra lépett.
Trepáčová kihívta a rendőröket, és megpróbálta meggyőzni a közbeavatkozó férfit is, hogy maradjon és tegyen tanúvallomást, ő viszont nem akart. Állítása szerint
csak azért avatkozott közbe, mert nem bírta nézni, hogy valaki egy nőre és a gyerekére támad.
"Azt mondtam, hogy ez a menekültellenes légkör nem normális, mire ő azt válaszolta, hogy ő sem akarja itt őket, inkább menjenek vissza, ahonnét jöttek…" – emlékezett vissza.
Khadra Abdilét az elmúlt másfél évben hat alkalommal érte valamilyen inzultus vagy támadás. Mivel már nem tudta, mit tegyen, megosztotta történetét a nyilvánossággal.
Ő viszont nyilván nem az egyetlen, a külföldieket egyre gyakrabban érik támadások Szlovákiában, mióta tart a menekültválság. Az Emberjogi Liga és a Katolikus Karitász emiatt szólítja meg a politikusokat és az embereket, hogy változtassanak annak módján, ahogy a menekültekről nyilvánulnak meg.
"Engem valószínűleg senki nem kezdene csak úgy sértegetni a villamoson, de az emberek mintha úgy éreznék, hogy a klienseinkkel szemben ezt megengedhetik, mivel semmilyen következménye nincs"
– szögezte le Zuzana Števulová az Emberjogi Ligától.
A muszlimok elleni támadásokról korábban is olvashattunk. Tavaly az iszlamizáció elleni tüntetésen Pozsonyban köveket hajigáltak egy muszlim család felé a pozsonyi főpályaudvar előtt. A családot akkor vulgárisan sértegette a Marián Kotleba-féle ĽSNS egyik képviselője, Milan Mazurek is. Idén nyáron egy török férfi kebabos éttermét zúzták szét ismeretlenek Pöstyénben.
A támadások többsége nem különösebben súlyos, leginkább gúnyolódásról, beszólogatásról van szó – árulja el Trepáčová, és emiatt az emberek többsége nem is tesz feljelentést.
"Félelmükben viszont az emberek egy része felhagyott azzal, hogy bizonyos időpontokban szlovák tanórákra járjanak"
– emlékeztetett.
Daniel Milo a Globsec szervezettől úgy véli, hogy a külföldiek többsége vonakodik attól, hogy a hatóságokhoz forduljon, mivel nem bíznak bennük. Ez ugyanakkor szerinte nemcsak szlovákiai probléma, mivel máshol is hasonlóan viselkednek.
Ezt mutatják a rendőrségi statisztikák is. A 2012-es évhez képest, amikor még nem kezdődött el a jelenlegi menekültválság, 112 szélsőséges bűncselekmény történt, míg tavaly 30, ami nem reális.
Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter szerint sok esetben a problémát annak megítélése okozza, hogy egyáltalán extrémista bűncselekményről van-e szó.
A civilek szerint a külföldiek elleni támadások összefüggnek azzal, amilyen diskurzus folyik róluk a társadalomban, és ehhez jócskán közük van a politikusoknak is.
"Amikor egy politikus azt állítja, hogy az egész közösségük veszélyes, akkor természetes, hogy az emberek nem úgy fognak Khadrára nézni, mint egy négyéves kisfiú édesanyjára, hanem mint a rossz szimbólumára"
– figyelmeztetett Zuzana Števulová.
Több alkalommal tett már iszlámellenes kijelentéseket Richard Sulík SaS-elnök is. Amikor rákérdezett nála a SME arra, hogy mit gondol a szavai hatásáról, azt válaszolta, hogy az iszlámellenességet a nyugati lövöldözések és nem az ő szavai váltják ki.
A Szlovákiai Iszlám Alapítványnak azonban mások a tapasztalatai. Közlésük szerint akkor, amikor a tavaly őszi párizsi terrortámadások után közzétették elítélő állásfoglalásukat, nem kaptak semmilyen fenyegetést, ellentétben azzal, amikor Robert Fico kijelentette, hogy a muszlim közösséget meg kell figyelni, Andrej Danko (SNS) pedig azt, hogy a kereszténységet meg kell védeni.
(SME/para)