Szitokszavak után tiszta víz és víztisztító

camera

1

Szitokszavak után tiszta víz és víztisztító

Somorján már teljes kapacitással működik a korszerűsített víztisztító 

Megosztás

Somorja és Galánta egy-egy utcája és városrésze feltúrva: dühöngenek járókelők és a gépkocsivezetők. A munkások hozzászoktak ehhez, szótlanul végzik a a teendőiket. Vezetőik viszont megértően fogadják morgolódásokat, miközben elégedetten szemlélik a munkálatokat.

„Szavakkal alig ecsetelhető, korszakos jelentőségű munkálatokba fogtunk, amelyek fontosságát, majd nem is olyan sokára érzékelik majd a polgárok. Úgy is mondhatnám, hogy több éves harcunk válik ezekben a hetekben, hónapokban győztes csatává“ – tájékoztat derűsen Daniel Sztruhár, a pozsonyi AD Consult Rt. vezető munkatársa.

Aztán a lelkendezésből hűvös szakmai nyelvre vált: „Azt majdnem mindenki tudja, hogy a Csallóközben található Európa legnagyobb és legtisztább ivóvíz-készlete, amelyből jelenleg már másfél millió embert látnak el, az Érsekújvári járástól egészen a Nagytapolcsányi járás legkeletibb településéig. Azt viszont már jóval kevesebben tudatosítják, hogy Somorján, Galántán és a vonzáskörzetekben csupán a szennyvíz negyven százaléka kerül a csatornába és a víztisztítókba, a többi a talajvizet szennyezi. Emiatt egyre súlyosabb veszély fenyegeti ezt a hovatovább nagyobb stratégiai jelentőségű kincset. Főleg ezért örülünk annak, hogy több mint 2,5 milliárd kornás beruházással a felső-csallóközi városban és tizenkilenc környékbeli településen, valamint a mátyusföldi járási székhelyen és a vonzáskörzetében összesen 230 kilométernyi csatornahálózatot alakítunk ki. Lényegesen bővítjük a vezetékes ivóvíz-hálózatot, továbbá korszerűsítjük a járási székhely, valamint Alsószeli, a somorjai körzetben pedig Nagymagyar, Jóka, Nagyfödémes víztisztító állomásait, Királyréven pedig újat építünk. A beruházás költségeinek hatvanöt százalékát az Európai Unió Kohéziós Alapjából fedezik, huszonhét százalékot a költségvetésből térítik, a maradék nyolcat pedig a nyitrai székhelyű, Nyugat-Szlovákiai Vízügyi Társaság állja, a munkálatokat több hazai cég alkotta társulás végzi, amely közbeszerzési pályázaton nyert“ – sorolja a legfontosabb tényeket.

Aztán gépkocsiba ülünk és terepszemlét tartunk.

Somorján a Temető és a Fazekas utcában már befejezték a csatornázást, a közút Sárréten és Vitényben pedig a vízvezeték kiépítését. Csölösztőn, Tejfalun, Bacsfán és Nagyszarván, majd Tárnokon, Keszölcésen és Egyházgellében a csatornázással folytatják. Nagylúcson, Sámoton, Búcsúházán, Királyfián és több településen a vezetékes ivóvíz-hálózatot rakják le.

Galántán eddigi kísérőm kollégája, Juraj Námer, a cég elnök-vezérigazgatója kalauzol tovább. Mutatja a részben már lebontott, korszerűsítésre és bővítésre váró helyi víztisztót, aztán a közeli, javorinkai csatornázásnál állunk meg. Ahol irathalmazt húz elő: az alsószeli, nemeskajali, a nebojsai, tósnyárasdi, a hidaskürti, a vízkeleti és a feketenyéki csatornázáshoz szükséges engedélyeket és dokumentumokat. Mialatt a mellettünk araszoló gépkocsikból felhangzanak a somorjai Temető utcában hallott szitokszavak. „Ezek az indulatok elpárolognak, hiszen nem is olyan sokára elkészülünk a munkálatokkal és fokozatosan helyreáll a közúti rend is.“ — magyarázza

— Ez mikor lesz? – kérdem tőle.

„2010 végéig be kell fejeznünk az öszes munkát, és ez igy is lesz, mert csak ebben az esetben juthatunk uniós pénzekhez. Addigra a két térségben csaknem száz százalékos lesz a vezetékes ivóvíz-ellátás és kilencvenöt százalék körüli a csatornázás“ – válaszolja határozottan a vezérigazgató.

Mielőtt elköszönnék, tamáskodom egy keveset beszélgetőpartnereimmel. A dráguló ivóvizet említem nekik, amely miatt a családi házakban egyre többen térnek vissza a kútvízhez. „Az egészségüket kockáztatják, mert a vizsgálatok szerint a nem túl mélyről nyert víz a különböző szennyezések miatt rendszerint nem megfelelő, emberi fogyasztásra alkalmatlan, súlyos betegségeket okozhat. A vezetékes viszont európai minőségű – szögezi le Daniel Sztruhár. Igy folytatja: „Aztán az is fontos, hogy az elavult és gyér csatornahálózat miatt a befektetők is többnyire elkerülték a térséget. Rövidesen viszont már nem lesz akadálya az új munkahelyek teremtésének“.

„Azt pedig nem fellengzős szavaknak szánom, mert őszintén gondolom, hogy mindannyian felelősséggel tartozunk szülőföldünk környezetvédelméért, jövőjéért. Többek között nagy kincsünk, az immár stratégiai jelentőségű csallóközi ivóvízkészlet tisztaságának megőrzéséért“ – nyújtja a kezét.

Szilvássy József

A cikk szerzője

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program