“40 éve kitiltottak innen. Kívánhat-e az ember ennél nagyobb elégtételt?” – Hodossy Gyula Dunaszerdahely díszpolgára lett

2022. április 25. - 07:00 | Régió

Szombaton este a Szent György-napok keretén belül adták át Dunaszerdahelyen a városi kitüntetéseket, köztük a város díszpolgárának címét.

“40 éve kitiltottak innen. Kívánhat-e az ember ennél nagyobb elégtételt?” – Hodossy Gyula Dunaszerdahely díszpolgára lett
Hodossy Gyula - Fotók: Cséfalvay Á. András

Idén immár tizenharmadik alkalommal került sor a városi díjak átadására Dunaszerdahelyen. Eleinte augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén történt mindez, néhány éve viszont már az áprilisban esedékes Szent György-napokon adják át. Leszámítva az elmúlt két év járványos időszakát, amikor ismét nyáron. Erre a két évre hívta fel a figyelmet ünnepi beszédében Hájos Zoltán polgármester is, majd kiemelte egy város életében a helyi közösség jelentőségét.

„A közösség az alapvető erő, amiért a város életre kel, fejlődik, szervezetten működik. (…) Az emberek munkája, szervezettsége, anyagi ereje mutatja meg egy-egy város szépségét, fejlettségét és gazdagságát. Dunaszerdahely külleme, infrastruktúrájának színvonala, fejlettsége, szépsége mind a dunaszerdahelyiek szorgalmát, kitartását és újszerű megoldásokra való fogékonyságát tükrözi.

Városunk legnagyobb értéke az ember maga, a közösség” – fejtette ki.

Dunaszerdahelyt hagyományosan a tolerancia városának nevezte, melynek lakosai jószívűek és segítőkészek, akik pedig a város kitüntetéseit megkapják, azok „munkássága és szorgalma példát mutat mindazoknak, akik a közösségünkért kívánnak dolgozni, szebbé akarják tenni városunkat és gazdagítani a város szellemi életét”.

Elsőként hagyományosan a díszpolgári cím átadására került sor, amit idén Hodossy Gyula költő, közíró, irodalom- és művelődésszervező vehetett át. Hodossy Gyula a Lilium Aurum könyvkiadó, illetve a Katedra Alapítvány alapítója és igazgatója, akit 2020-ban Magyar Arany Érdemkereszttel, tavaly Szlovákiai Civil Becsületrend-díjjal, idén pedig József Attila-díjjal tüntettek ki. 1989 után számos szervezet, például a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség létrejöttében is szerepelt vállalt és több cikluson át vezette a Szlovákiai Magyar Írók Társaságát.

„Éppenséggel kerek negyven esztendeje ugyanez a város kitiltott. Az akkori írásaim, megjelent verseim miatt, ami az akkori hatalomnak a kommunista diktatúrában nem tetszett. Kívánhat-e az ember ennél nagyobb elégtételt, minthogy ugyanaz a város, amely egyszer azt mondta, hogy el innen, átadja neki a város kulcsát. Ez rendkívül megható” – mondta.

A városi díjazottak idén első alkalommal kaptak egy különleges műalkotást, így a díszpolgári cím tulajdonosa egy bronzból készült városi kulcsot, míg a Pro Urbe-díjasok egy Lipcsey György által tervezett bronzplakettet.

Hodossy Gyula a város kulcs kapcsán azt mondta, gondolkodott azon, mit szeretne, hogy az nyisson. Hozzátette, azt szeretné, ha a kulcs becsukná az emberek szívét a gonoszság és az ellenségeskedés előtt, és megnyitná a barátság, a szeretet és a jótét irányába.

Idén is hárman kapták meg a város Pro Urbe-díját, ugyanakkor első alkalommal fordult elő, hogy egyik díjazott sem vehette át azt személyesen. A kultúra területén végzett sokéves munkásságáért a 90 éves Héger Károlyt díjazták, aki viszont egészségi állapota miatt nem tudott jelen lenni, a díjat fia vette át.

Héger Károly a Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ egykori igazgatója, a Duna Menti Tavasz ötletadója, akinek a nevéhez fűződik továbbá a Csallóközi dal- és táncegyüttes, a Csallóközi Kulturális Napok és a Csallóköz gyümölcse című verseny és kiállítás elindítása is. Tíz évvel ezelőtt már megkapta Dunaszerdahelyen a Polgármesteri díjat, ugyancsak 2012-ben a Csemadok életműdíját és a Nagyszombati kerületi önkormányzat Elnökének Emlékérmét.

A tavalyi évhez hasonlóan idén is ketten részesülnek posztumusz Pro Urbe díjban. Több generáció sport iránti szeretetre való neveléséért, valamint a sport területén folytatott pedagógiai munkásságáért tüntették ki Takács Istvánt, a DAC futballklub leghosszabb ideig tevékenykedő ifjúsági edzőjét. 1977 óta foglalkozott gyermekek és fiatalok nevelésével, oktatásával. Pályafutását a pionírházban kezdte, majd a Szabadidőközpont sportrészlegére került, ahol vezetése alatt a gyerekek országos és külföldi futballversenyeken is sikereket értek el. Az utóbbi években a legfiatalabbakkal, óvodásokkal foglalkozott.

Ugyancsak posztumusz Pro Urbe-díjban részesül Karaffa János lelkiatya, a Pázmaneum polgári társulás alapító elnöke. Karaffa Jánost 1997-ben, a pozsonyi dómban szentelték pappá, majd 2017-ig számos településen, többek között Komáromban, Székesfehérvárott és Piliscsabán is szolgált, ezt követően haláláig Pozsonyeperjesen és Dunatőkésen. Érseki bíróként is dolgozott Nagyszombatban, püspöki referensként szolgált a Székesfehérvári egyházmegyében, kinevezték a komáromi Boldog Salkaházi Sára Egyetemi Központ lelkészévé. A dunaszerdahelyi labdarúgócsapatnak imát írt, amelyet a stadion kápolnájában helyeztek el.

Knapp Terézia

Első ízben került átadásra a Pro Educatione-díj, amely az eddigi években adományozott Év Pedagógusa elismerést váltotta. A díjat elsőként Knapp Terézia, a Benedek Elek óvoda óvónőjének ítélték oda szakmai elhivatottságáért és magas színvonalon végzett pedagógiai munkájáért. Knapp Terézia 26 éve dolgozik az említett óvodában, méltatásában pedig többek között elmondták, hogy fejlett igazságérzékkel rendelkezik, nagylelkű, szakmaiságával, emberi hozzáállásával kivívja a kollégák és a szülők tiszteletét, megbecsülését, barátságos és optimista, konfliktusmentes természete, nagylelkűsége és nyitottsága motiválja az egész csapatot.

(SzT)