625 olyan próbálkozást leplezett le tavaly a Generali, mikor az emberek megpróbáltak túljárni a biztosító eszén. Ezzel több mint 2,5 millió eurót védtek meg a csalóktól.
Az esetek kétharmadát a motorgépjárművek biztosítása képezte. A járművek biztosításánál gyakran előfordulnak eltúlzott kárjelentések: az ügyfelek igyekeznek nagyobb mértékű kárt bejelenteni, mint amekkora valójában történt.
A gyanús biztosítási esetek újabb csoportját a szándékosan előidézett közúti balesetek képezik. A biztosító regisztrált néhány olyan esetet, mikor a járművekkel nem sokkal a biztosítás megkötése után szándékosan balesetet okoztak – a szakértők technikai vizsgálata során azonban sikerült a szándékosságot bizonyítani.
A baleset-biztosítás esetében főleg az úgynevezett lágy diagnózis (zúzódások, ficamok) a leggyanúsabb. Ezekben az esetekben a biztosító röntgenfelvételeket kér a sérülés igazolására. Egyes kárvallottak azonban vagy nem rendelkeztek ilyen felvételekkel, vagy a röntgen nem igazolta a bejelentett diagnózist. Sőt, olyan diagnózisok is előfordultak, amilyenek az orvosok szerint nem is léteznek.
Komplikált esetekkel lehet találkozni a vagyon- és felelősségbiztosítás terén is. Az új technológiáknak köszönhetően azonban meg lehet állapítani, hogy a kár valóban a kedvezőtlen időjárás miatt történt-e. A vagyon- és mezőgazdasági termények biztosításánál olyan is előfordult, hogy a csalást csak műholdas felvételekkel lehetett bizonyítani.
„A gyanús esetekkel a Genereali Biztosító egy speciális csapata foglalkozik. Ennek tagjai együttműködnek más biztosítókkal is, belső szervezetekkel, illetve, amennyiben szükséges, bevonják a rendőrséget is” – nyilatkozta Milan Janásik a Generali Biztosítótól.
A gyanús esetek leleplezésében a biztosítónak segítségére vannak az úgynevezett automatikus forgatókönyvek. Ezek közös tényezőket keresnek az egyes gyanús biztosítási ügyekben. Egy lehetséges csalás modellje 14 forgatókönyvet definiál. Minden negyedik így definiált esetben be is igazolódik a gyanú.
Amennyiben bebizonyosodik a biztosítási csalásban való bűnösség, az elkövetőt akár egytől 15 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik. A büntetés mértéke nagyban függ az elkövető személyétől, a bűncselekmény elkövetésének módjától és az okozott kár nagyságától.
TASR/para