1
Fotó: TASR - illusztráció
Megosztás
A pénteken este talált hattyútetemek Ekecs mellől származnak.
Erről Dr. Miholics István, a Komáromi Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet igazgatója beszélt a Pátria Rádió Hallótávolban c. műsorának szombat déli adásában. Elmondta, hogy a járásban jelen pillanatban négy gócpont alakult ki: az első Nagykeszinál, majd Komárom Lándor városrészénél, ezt követően Csicsó közelében, végül pedig a komáromi Kava városrésznél. Csicsónál egy, a többi helyszínen két-két hattyú esetében diagnosztizálták az influenza H5N1-es típusát.
„Legutóbb péntek este kaptunk riasztást. Az egyik Nagykeszire szólt, a másik pedig Szilas és Ekecs közé. Mindkét esetben élő hattyúkról volt szó, amelyek az út közepén voltak, és zavarták az autókat. Az egyik a faluban, Nagykeszin, a másik pedig a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás határán. Hosszú tapasztalattal rendelkező epizootológusként 90%-os eséllyel azt mondanám, hogy ezeknél a hattyúknál is pozitív lesz a minta”
– magyarázta.
Miholics István elmondta, hogy vasárnap küldik tovább a hattyúk tetemét Zólyomba, hétfőn délután pedig várhatóan megkapják az eredményt.
Amennyiben beigazolódik a gyanú, és valóban madárinfluenzával fertőzött hattyúkról volt szó Szilas és Ekecs között is, a Dunaszerdahelyi járásban is hasonló intézkedésekre számíthatnak a házi szárnyasok tenyésztői, tartói, mint a komáromiban. Az említett gócpontok körül három kilométeres megfigyelési körzetet hoztak létre, amelyen belül bejelentési kötelezettséget rendeltek el. Ez azt jelenti, hogy aki zárt körülmények közt tart baromfit, galambot vagy egyéb házi madarat, annak a számuk felbecslésével együtt be kell azt jelentenie lakhelye községi hivatalánál. Az érintett községeknek erről tájékoztatniuk kell majd a lakosságot, aki viszont ennek ellenére sem cselekszik, azt megbírságolhatják.
Dr. Miholics István elmondása szerint
a betegséget megelőzendő elsősorban arra kell vigyázni, hogy a házi szárnyasok semmilyen kontaktusba ne kerülhessenek vadmadarakkal.
Ennek érdekében az ivóvizüket és a táplálékukat is olyan helyről kell beszerezni, illetve olyan helyre kell kihelyezni, ahová a vadon élő madarak nem férhettek, nem férhetnek hozzá.
Mihalics doktor szerint egyelőre nem kell tartani attól, hogy emberre átterjedne a betegség, mivel erre még nem volt példa Európában, ugyanakkor leszögezte, mindig be kell tartani az előírásokat.
A betegség lappangási ideje 2-6 nap lehet, de több helyen előfordult már ennél gyorsabb lefolyás is.
„Amennyiben csökken a szárnyas a vízfogyasztása, táplálékfelvétele, tojáshozama, az figyelmeztető jel, hogy valami nincs rendben. A fertőzés légúti betegségekkel, idegi tünetekkel járhat”
– magyarázta az igazgató.
Ha valaki elhullott szárnyast talál a házánál, azt azonnal jelentenie kell. „Be kell biztosítani, hogy ne vigye el más állat, ragadozók vagy macskák, és hívjon bennünket, mi már tudjuk, mit kell vele tenni”
– húzta alá.
Ha fertőzött tetemet találnak egy udvarban, abban az esetben ott az összes baromfit likvidálják.
„Előbb-utóbb kipusztulna az egész állomány, ezzel meggyorsítjuk a folyamatot” – mondta.
Az influenza többi típusához hasonlóan a betegség elsősorban a téli időszakban terjed. Mint fogalmazott, a betegséget vándormadarak is terjeszthetik, a vírust pedig leggyakrabban a vadmadarak, vadkacsák tartják életben.
(SzT/para)
