Mi okoz­hat epe­kó­li­kát?

Az epét rak­tá­ro­zó hó­lyag össze­hú­zó­dá­sát a táp­lá-­lék zsír­ja, pél­dá­ul to­jás­sár­gá­ja, tej­szín, olaj, zsí­ros hús vált­ja ki, de friss ke­nyér, kelt tész­ta és/vagy al­ko­hol is moz­gás­ba hoz­hat­ja az epe­hó­lyag izom­za­tát. Élet­ta­ni (nor­má­lis) kö­rül­mé­nyek közt ezt az össze­hú­zó­dást nem ész­lel­jük. Kó­ros eset­ben, pél­dá­ul ha a hó­lyag­ban epe­kö­vek van­nak, a nor­má­lis he­lyett gör­csös össze­hú­zó­dás jön lét­re – s ez okoz­za a „kó­li­kát”. A kó­li­kás fáj­da­lom­ra az jel­lemző, hogy erőssé­ge vál­to­zik: az erős fáj­dal­mat – ek­kor hú­zó­dik öszsze gör­csö­sen az epe­hó­lyag – rö­vid eny­hü­lés kö­ve­ti – ez alatt az izom pi­hen, s erőt gyűjt a kö­vet­kező össze­hú­zó­dás­hoz –, majd az újabb gör­csös erőlkö­dés mi­att a fáj­da­lom is me­gint erősö­dik. Az epé­vel össze­függő kó­li­kás fáj­dal­mat a be­teg a jobb bor­da­ív alatt ér­zi, de a fáj­da­lom ki­su­gá­roz­hat a szegy­csont alá, il­let­ve a jobb la­poc­ka te­rü­le­té­re is. A fáj­dal­mat há­nyin­ger, há­nyás is kí­sér­he­ti. Szövődmény­men­tes eset­ben az epe­kó­li­ka nem okoz lá­zat. Mi­vel a kó­li­ka kór­ta­ni alap­ját ké­pező hó­lya­gössze­hú­zó­dást elsősor­ban a táp­lá­lék vált­ja ki, a kó­li­ka leggyak­rab­ban ét­ke­zés után je­lent­ke­zik – nem rit­kán éj­sza­ka, a bősé­ges, zsí­ros va­cso­rát kö­vetően. Fon­tos tud­ni, hogy epe­kö­vek nél­kül is ke­let­kez­het kó­li­ka. Le­het epe­hó­lyag-gyul­la­dás tü­ne­te is – ilyen­kor ma­gas láz is kí­sé­ri – de ke­let­kez­het ak­kor is, ha az epe túl­sá­go­san besűrűsö­dik (szom­ja­zás­kor) vagy a vö­rös vér­sej­tek fo­ko­zott pusz­tu­lá­sá­val já­ró be­teg­ség­ben, amely a fo­ko­zott epe­fes­ték (bi­li­ru­bin) -kí­ná­lat mi­att okoz­hat kó­li­kát.