430 ezer ember kényszerül nélkülözésre Szlovákiában, és ez lehet még rosszabb is

2020. május 1. - 15:59 | Belföld

Több mint 430 szlovákiai személy nem engedheti meg magának, hogy autója vagy telefonja, esetleg mosógépe legyen. Ezen emberek nehezen birkóznak meg a hirtelen jött kiadásokkal, hátralékaik vannak, és előfordul, hogy otthonukat sem tudják kellőképpen kifűteni.

430 ezer ember kényszerül nélkülözésre Szlovákiában, és ez lehet még rosszabb is
Fotó: TASR/ap - illusztráció

A 27 EU-tagállam közül Szlovákiában a 8. legtöbb az anyagi nélkülözők száma. Ráadásul egy év alatt két helyet rontottunk, és az elmúlt esztendőben 50 ezerrel nőt a nélkülözők száma az országban.

Mit jelent az anyagi nélkülözés? A közgazdaságtan szerint ez azokra vonatkozik, akikre az alábbi kilenc problémából legalább három jellemző:

• hiteltörlesztéssel vagy lakhatással kapcsolatos hátralék,

• a lakás megfelelő fűtésének hiánya,

• váratlan kiadások fedezetének hiánya,

• kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya,

• évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya,

• személygépkocsi hiánya,

• mosógép hiánya,

• televízió hiánya,

• telefon hiánya.

Ahogy az Eurostat frissen közzétett statisztikáiból kiderül, az európaiak 5,6 százaléka kényszerül anyagi nélkülözésre, ami összesen 24 millió embert jelent. Szlovákiában a lakosság 7,9 százaléka, vagyis 430 ezer ember tartozik ide.

Míg összeurópai viszonylatban éves szinten 7 millióval csökkent az európai nélkülözők száma, Szlovákiában számuk egy év alatt 50 ezerrel nőtt.

"A koronavírus miatt kialakult helyzet miatt várhatóan az anyagi nélkülözők száma Szlovákiában idén is növekedni fog"

- jelentette Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár (Slovenská sportieľňa - SLSP) elemzője.

A szakértő tájékoztatása szerint Szlovákiában ilyen szempontból a legveszélyeztetebbek a munkanélküliek - leginkább nekik kell nélkülözniük.

A friss adatok kapcsán az SLSP ismertetett egy Szlovákiára nézve nem túl hízelgő statisztikát is. Eszerint a szlovákiai családok 16,3 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. A statisztika szempontjából az az egyszemélyes háztartásban élő ember számít szegénynek, akinek havi keresete nem haladja meg a 373 eurót. Egy négytagú, kétgyermekes család akkor tartozik ebbe a kategóriába, haa két szülő havi bevétele együttesen nem éri el a 780 eurót.

Az európai nélkülözők száma egyébként 2012-ban tetőzött, akkor a kontinens lakóinak 10 százaléka küzdött anyagi nehézségekkel. Tehát az átlagot tekintve a helyzet azóta sokkal jobb lett, a járvány azonban megváltoztathatja a számokat. Félő, hogy például a vírus által rendkívüli módon sújtott Olaszországban, ahol már a vírus előtt is 8,5 százalék volt a nélkülözők aránya, tovább romlik majd a helyzet.

Az anyagi nélkülözők aránya Bulgáriában (19,9 százalék), Görögországban (15,9) és Romániában (12,6) a legmagasabb. Csehország ilyen tekintetben jobban teljesít nálunk - ott 2,7 százalék a nélkülözők aránya, akárcsak például Németországban. Magyarországon ez az arány 8,7 százalék.

A legkevesebb európai nélkülöző Luxemburgban (1,3 százalék), Svédországban (1,6) és Hollandiában (2,4) él.

(parameter)