Putyin éjszakai farkasai Szlovákiában ütöttek tanyát

Szlovákia 2018. Az orosz titkosszolgálatok által mozgatott, a Kreml által pénzelt, a hibrid háborúban az orosz propagandát terjesztő, Putyinnak és pártjának a kampányokban besegítő, de korábban a Krím félszigeten és a kelet-ukrajnai Dombasz régióban az orosz csapatok és az oroszbarát szeparatisták oldalán katonai akciókban is részt vevő motoros banda, az éjszakai farkasok Szlovákiában hozták létre „európai parancsnokságukat”, azaz csak egy klubot, vagyis csak múzeumot… Putyin kedvenc motorosai, akikkel alkalomadtán elmegy motorozni egyszer-egyszer, és akiknek a vezetője, Alexander Zaldosztanov, a „sebész” ki van tiltva az EU-ból, mert társaival katonai műveletekben vettek részt a Krím-félszigeten (Putyin ki is tüntette őket), s ezért nem tudott eljönni létesítményt avatni. De elküldte legfőbb helyettesét, Jevgenyij Sztrogovot, meg ott volt a pozsonyi orosz nagykövetség pár munkatársa is.

Egy nagyszombat melletti faluban (Dolná Krupá), az apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőműtől pár kilométerre… Egy volt szövetkezeti épületben, amelyet Jozef Hambálek vállalkozó, Kaliňák volt belügyminiszter ismerőse, motoros haverja alakított át. Például úgy, hogy pengés szögesdrótos kerítéssel vette körül, az épületeket terepszínűre festette, kiselejtezett katonai járműveket gyűjtöget, ezekkel alkalomadtán gyakorlatoznak az udvaron a paramilitáris „szlovák honvédek” (slovenskí branci) csapatai. Akiknek a kiképzésében (Oroszországban és Szlovákiában) szintén részt vettek ex GRU-Szpecnazos figurák, kozákok, az orosz fegyveres erők tagjai (ideértve Peter Švrček fővezér oroszországi kiképzését is), s akik közül páran később Ukrajnában harcoltak az oroszbarát szeparatisták oldalán. Akik leselejtezett fegyverekkel szaladgálnak az erdőkben. Olyanokkal, amelyek viszonylag könnyen újra működőképessé tehetők, ahogy ez pár nyugat-európai terrortámadásban már bebizonyosodott. Jaj, majd el felejtettem, Švrček is részt vett a megnyitón.

Egy valamirevaló országból már rég kitiltották volna az éjyzakai farkasokat (ahogy ezt megtették Lengyelországban) és felszámolták volna a honvédek alakulatait. Szlovákiában egyelőre arra futotta, hogy figyelmeztették az iskolákat, hogy ne hívják meg a honvédeket előadásokat tartani, illetve felfüggesztették Miloslav Čaplovičot, a Katonai Történeti Intézet vezetőjét, mert kölcsönadott Hambáleknek pár – nem működő – régi katonai járművet. Ezzel ugye el lehet terelni a figyelmet arról, hogy hogyan kerültek hozzá a hadseregtől a még működő páncélozott csapatszállítók, amelyeken a honvédek alkalomadtán gyakorlatoznak. De nincs itt semmi baj, elvégre Kaliňák exminiszter azt nyilatkozta a Denník N-nek, hogy „az éjjeli farkasok mögött nem látok semmi mást, csak a motorokhoz fűződő viszonyt és lehet, hogy a második világháborús győzelemről való megemlékezést. A körülöttük zajló hisztériát végképp nem értem.”

Aki az orosz titkosszolgálatok nyílt provokációját és diverzáns tevékenységét is látja a dolog mögött, azoknak van egy rossz hírem. Szlovákia sajnos természetes és logikus választásnak tűnik az ő szemszögükből, hisz potenciálisan itt számíthatnak a legkisebb lakossági ellenállásra, negatív válaszreakcióra. Elég egy pillantást vetni a közvélemény-kutatásokra. Ezek már évek óta rendszeresen visszaigazolják, hogy a térségben a szlovák közvélemény a leginkább kritikus országa NATO tagságával kapcsolatban, a leginkább oroszbarát és Amerika-ellenes és a legkevésbé vallja magát a Nyugathoz tartozónak. Emellett erős az összeesküvés-elméletek támogatottsága és a kommunizmus (létező szocializmus) iránti nosztalgia is.

Egy 2015 májusa és júliusa között a négy visegrádi országban készült reprezentatív felmérés adatai (1. grafikon) világosan megmutatták, hogy egyedül Szlovákiában bízik a lakosság nagyobb arányban az oroszokban, mint az amerikaiakban.

Az oroszok és az amerikaiak iránti bizalom a V4-es országokban (2015)

Az „Ön mit gondol, milyen mértékben bízhatunk a következő nemzetekben, illetve támaszkodhatunk rájuk?” kérdésre adott „egyértelműen bízhatunk” és „inkább bízhatunk” válaszok együttes százalékos aránya. Forrás: Gyárfášová, O. – Mesežnikov, G. 2016: 25 Years of the V4 as Seen by the Public. IVO Bratislava.

A pozsonyi Globsec Policy Institute (korábban Central European Policy Institute – CEPI) kutatóintézet 2016 óta publikál elemzéseket arról, hogyan viszonyul a hazai közvélemény az ország geopolitikai helyzetéhez, kulturális, civilizációs hovatartozásához. A Szlovákiai közvélemény többsége (csaknem másfél évtizednyi EU és még ennél is hosszabb NATO tagságunk dacára) rendre középre pozícionálja magát, nem akar sem a Nyugathoz, sem a Kelethez tartozni. 2016-ban a válaszadók mintegy fele érezte volna a legjobban magát valahol a Nyugat és Kelet között, a jobbközép pártok támogatói között ez az arány alacsonyabb (és a nyugati orientáció támogatása átlag feletti) volt, míg a Smer, SNS és Kotleba hívei között átlagnál nagyobb a középre és a Keletre húzás és kisebb a Nyugat támogatottsága

Minek a része legyen Szlovákia (a válaszadók százalékában)?

A Central European Policy Institute (CEPI) 2016 februárjában, a felnőtt lakosság reprezentatív mintáján végzett közvélemény-kutatása alapján- a teljes lakosság, ill. pártpreferenciák szerint. Forrás: Mikušovič, Dušan 2016: Prieskum: Proruské naladenie Slovákov je mýtus, no klesá aj podpora EÚ. In: Denník N 2016.04.20.

A visegrádi négyek között Szlovákiában a legmagasabb a keletre és a középre húzók aránya és itt a legkisebb a nyugati orientáció támogatottsága (3. grafikon). 2018-ban Szlovákiában mindössze a megkérdezettek 21 százaléka gondolta úgy, hogy az ország a Nyugathoz tartozzon (a többi visegrádi országnál nagyjából kétszer ennyien vallották ezt a nézetet) és 13 százalék Keletre vette volna az irányt (ez több mint a duplája a visegrádi szomszédoknál mért szintnek). A többség (56 %) alibista módon vagy a semlegesség hamis mítoszának bedőlve úgy gondolta, hogy valahol a kettő között van az ország helye.

Geopolitikai, kulturális és civilizációs önbesorolás a V4-nél: Minek a része legyen az ön országa (a válaszadók százalékában)?

A „nem tudom” válaszok nélkül (a válaszok összeszámolva ezért nem érik el a 100 százalékot). Forrás: GLOBSEC Trends 2018

Már a Globsec 2017-es felmérése is megmutatta (4), hogy Szlovákiában mindössze a megkérdezettek 56 %-a tartotta fontosnak országa biztonsága szempontjából a NATO-tagságot. Ez messze a legalacsonyabb arány volt hét térségbeli ország között. Bulgáriában 66 %, Csehországban 75 % gondolkodott így, a horvátoknál és a magyaroknál 81 %, a cseheknél 87 %, a lengyeleknél pedig 91 %.

A Globsec elemzései rendre megerősítik a NATO iránti igencsak lagymatag szlovákiai hozzáállást. 2018-ban Szlovákiában mindössze a megkérdezettek 37 százaléka tartotta jó dolognak a NATO-t, a visegrádi szomszédoknál ez az arány mindenhol 50 % felett volt (4. grafikon).

A NATO megítélése a V4-ek országaiban (a válaszadók százalékában)

A „nem tudom” válaszok nélkül (a válaszok összeszámolva ezért nem érik el a 100 százalékot). Forrás: GLOBSEC Trends 2018.

Emellett a Globsec 2018-as közvéleménykutatása azt is megmutatta, hogy Szlovákiában egy esetleges népszavazáson csak a megkérdezettek fele voksolna a NATO-ban való bennmaradás mellett, ez megint csak a legalacsonyabb arány a V4-en belül. Továbbá a V4-ek közül Szlovákiában helyeselték a legtöbben Vlagyimir Putyin orosz elnök politikáját (41 %), és itt voltak a legfogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre is. 52 százalék gondolta azt, hogy a zsidóknak túl nagy hatalmuk van és titokban számos kormányt és intézményt ellenőriznek világszerte és 39 % értett egyet azzal az állítással, hogy „A New York-i World Trade Center elleni terrortámadást nem az Al-Kaida, hanem az amerikai kormány tervelte ki és hajtotta végre”. Ez több mint a duplája volt a többi V4-es országban mért szintnek, és majdnem meghaladta az ezzel az állítással egyet nem értők (41 %) arányát.

Összefoglalva, az orosz titkosszolgálatok megalapozottan gondolhatják úgy, hogy Szlovákia közvéleménye dolgozható meg a legjobban a térségben, itt lehet megingatni a nyugati orientációt a leginkább, tesztelhetik a határokat, miközben úgy értékelhették ki, hogy a politikai elittől (a kormánytól) nem kell tartaniuk. Danko „kapitány” egyértelműen Moszkvának udvarol, sőt pártjával egyre inkább úgy viselkedik, mintha Moszkva ügynöke lenne, Fico és a Smer pedig két oldalra játszik, reális politikájával pragmatikusan az EU-nak és a Nyugatnak a vonalát követi, de retorikájában folyton keletre kacsingat és egyre több gesztust tesz Moszkvának (Szlovákia a V4-ek közül egyedüliként nem utasított ki egyetlen orosz diplomatát sem a nagy-britanniai Szkripal-gyilkossági kísérletet követően). A Híd meg nem fogja ilyen ügyek miatt felrúgni a koalíciót, ki akarják húzni valahogy a 2020-as választásokig. Ezért zöld a jelzés, felbőghetnek az orosz motorok, pontosabban a jórészt nyugati, többnyire amerikai Harley-Davidson motorok, orosz kezekben…