1
Fotó: tasr
Megosztás
Az újságírás szubjektív műfajaival összefüggésben a Híd nem érvényesítené a politikusok válaszadási jogát az újból módosítás előtt álló sajtótörvényben. Ez az álláspont nem egyezik meg az összes koalíciós partner véleményével. Az állami hírügynökség ezzel kapcsolatos péntek délelőtti híradása félrevezető volt, az inkább trógerkedésnek minősül.
A Bugár Béla vezette kormánypárt egyetért azzal, hogy a közszereplők is élhetnének a válaszadás jogával az igaztalan, hiányos és a valóságot elferdítő tényállítás esetén – ezt a Híd szóvivője erősítette meg a portálunknak. Debnár Klára elmondta, ugyanakkor
a pártelnök azon a véleményen van, hogy ez a lehetőség az olyan szubjektív zsurnalisztikai műfajokra semmiképpen sem vonatkozhat, mint a kommentár, a tárca vagy a jegyzet.
A szlovák hírügynökség péntek délelőtt még ezzel teljesen ellentétes értelmű hírt tett közzé, amiben az állt, hogy a szlovák parlament alelnöke szerint "jó lenne bevezetni valamit, aminek köszönhetően az ember kifejthetné az álláspontját. Velem például megtörtént, hogy az Új Szó egyik kommentárjában leírták, hogy Orbán Viktor szerint a Híd egy köröm alatti tüske, amelytől meg kell szabadulni. Nem kaptam lehetőséget, hogy kifejtsem az álláspontomat. Ez pedig politizálás. Már csak ezért is ragaszkodni fogok a válaszadási joghoz”.
Aztán péntek estére kiderült, hogy a TASR egy tavalyi interjúból ollózot össze dolgokat, nem az időközben egyre konkrétabb körvonalat kapó törvényjavaslat kapcsán tolmácsolta Bugár mai álláspontját.
Andrej Danko házelnök szerint a válaszadási jognak a hírportálokon megjelenő kommentárokra és glosszákra is vonatkoznia kellene, ami szembe megy Bugár meggyőződésével.
A közszereplők válaszadási jogának újraélesztését, azaz az ezt lehetővé tevő sajtótörvény módosítását a Smer két képviselője, Miroslav Číž és Dušan Jarjabek kezdeményezte. Ezt a gyakorlatot először 2008-ban vezette be Robert Fico első kormánya, ahol koalíciós partnerként még ott díszelgett Vladimír Mečiar és Ján Slota is. Aztán jöttek a szebb idők, és 2010 után Iveta Radičová (akkor SDKÚ-DS) kapott lehetőséget a kormányzásra. 2011-ben a jogszabályt úgy módosították, hogy a válaszadási jog csak a természetes személyekre korlátozódott.
Jarjabek és Číž most az eredeti állapotot állítanák vissza. A sajtótörvényt a következő szövegrésszel bővítenék ki: „Ha egy folyóirat vagy hírügynökség olyan ténymegállapítást tartalmaz, amely egy természetes személy becsületét, méltóságát vagy magánszféráját, illetve egy jogi személy jó hírnevét érinti, és az érintett személyt pontosan be lehet azonosítani, ennek a személynek joga van igényelni a reakciója közzétételét. A folyóirat kiadója és a hírügynökség kötelesek ingyenesen közzétenni a választ.”
A válaszadási jog újbóli bevezetését Robert Fico már a Smer-SD tavaly decemberi kongresszusán kilátásba helyezte.
„Úgy vélem, vissza kellene térnünk a köztisztviselők válaszadási jogához. Nem értem, hogy egy politikusnak, akire tíz oldalon keresztül köpködnek, miért ne lenne joga válaszolni”- nyilatkozta akkor a legújabban az Alkotmánybíróság felé kacsingató politikus.
(sp)
