Ünnepélyes keretek közt avatták fel szombat délután a párkányi csata 325. évfordulójára készített emlékművet, Sobieski János lengyel király lovasszobrát. A nagyszabású ünnepségen beszédet mondott Dušan Čaplovič, a szlovák kormány alelnöke és Csáky Pál, az MKP elnöke is.
Az emlékmű Győrfi Lajos magyar szobrászművész alkotása és Sobieski János lengyel királyt ábrázolja, aki 1683-ban Lotharingiai Károllyal a párkányi csatában győzelmet aratott a török seregek felett. A közép-európai összefogást is jelképező emlékmű és lovasszobor kezdeményezője, a szoborra gyűjtés kezdeményezője a Limes Anavum Regionális Kulturális Társulás volt.
Az emlékmű 4,5 millió koronába került, Dušan Čaplovič hivatala félmillió koronát adott, Párkány önkormányzata szintén ugyanennyit, ám jelentős összeggel járult hozzá a szoborhoz a Slovnaft és a Közép-Európa Alapítvány, a pozsonyi lengyel nagykövetség, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a varsói műemlékvédelmi tanács, Esztergom városa, több MKP-s parlamenti képviselő, a Visegrád Alap, a bélai kastély valamint számos magánszemély és civil társulás.
Az ünnepségen magas rangú vendégek koszorúztak, képviseltette magát a pozsonyi lengyel és magyar nagykövetség, a szlovák és a lengyel honvédelmi minisztérium, a magyar országgyűlés, jelen volt a szlovák kormány alelnöke, az MKP elnöke és többek közt Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója is. Katonai tiszteletadás mellett, katonazenekar kíséretében zajlott az ünnep és a tiszteletadás, szlovákul, lengyelül, magyarul adóztak a hősök emlékének.
A ceremóniát Szigeti László volt oktatási miniszter vezette, jelen volt Duka-Zólyomi Árpád, EP-képviselő, az egyik védnök is. Dráfi Mátyás színművész József Attila: A Dunánál c. versét tolmácsolta.
Dušan Čaplovič a szlovák kormány alelnöke úgy fogalmazott: a Jagelló Egyetem aulájában található felirathoz kell tartanunk magunkat, azaz: nem erővel, hanem ésszel kell megoldani közös gondjainkat. A kormány alelnöke a csata kapcsán azt emelte ki, hogy Közép-Európa nemzeteinek csakis összefogva, Sobieski segítségével sikerül Párkánynál leverni a törököket, akik akkor erőszakos hódítóként egy másik kultúrát akartak ráerőszakolni a keresztény értékrendre. A globalizálódó Európában tisztelni kell egymás kultúráját, kezet kell fogni és közösen kell védelmezni a közös értékeket. –Nagyon bosszant, ha parlamenti képviselők, euroképviselők felháborodnak, ha iszlám mecset ég, de hallgatnak, ha keresztény templomról van szó, mint például Koszovóban. A csata párkányi emlékműve arra tanít, hogy egységben az erő, és különbözőségünket tisztelve is össze lehet fogni, s így legyőzhető minden rossz –fejtette ki Dušan Čaplovič.
Csáky Pál négy tanulságot fogalmazott meg a párkányi csata és Sobieski most avatott szobra kapcsán. Az első, hogy az emlékműállítás felelősséget jelent. Azt sem szabad elfelejteni, hogy 2008-ban az unión belül viszont már a lengyel a magyar és a török katona együtt harcol, ha kell, a NATON-n belül, ez könnyen előfordulhat. Tehát már nem ellenség a török. Az első tanulság történelmi: amikor Európa össze tudott fogni, erős volt, akkkor nyerésre állt, ha széthúzott, akkor vesztett, ez a muzulmán kersztény háborúk tanulsága –fejtette ki Csáky, és hozzátette: a visegrádi négyeknek emiatt még rengeteg tennivalója van. A második tanulság erkölcsi: a törökök nem jogokat védtek, nem a mások tisztelete hozta őket ide, hanem az imperiális gondolkodás. Sobieskiék jogokat és európai tisztességet védtek. Ehhez az emlékműhöz az jöjjön el, akiben ez a belső erkölcsi tartás megvan –hangoztatta Csáky, és hozzátette: Illyés Gula szerint nem mindegy, hogy valaki jogot véd, vagy jogot próbál meg csorbítani. Ez az emlékmű az emberi és kisebbségi jogok emlékműve is, és Csáky reméli, hogy egyszer majd egy olyan városban fogunk emlékezni a csatáról, ahol a város elején az is ki lesz írva, hogy Párkány. A harmadik tanulság, hogy az emlékmű tiszteletre méltó nemzetközi összefogás eredménye, ezt támogatni kell régiókban, intézményekben, a perspektíva emlékműve kell legyen ez a lovasszobor. A negyedik tanulság pedig –zárta Csáky Pál avató beszédét, hogy tisztelni kell az akaratot, az értelmes igyekezetet, amellyel a régióban élők, a párkányiak megcsinálták, kilobbizták, kikalapozták ezt az emlékművet.
Szép Rudolf, Párkány alpolgármestere pedig azt méltatta: a szobor jelkép és egy értelmes közép-európai szándék megtestesülése, mely egyúttal erősíti a hitet és a bizalmat egymás iránt még most, a politikai nyilatkozatháborúk idején is.
csernák vilmos – paraméter