Most már leállás nélkül üzemelhet a hideg medence a dunaszerdahelyi termálfürdőben

camera

11

Most már leállás nélkül üzemelhet a hideg medence a dunaszerdahelyi termálfürdőben

Archív felvétel 

Megosztás

Új technológiát építettek ki, némileg csökkent a vízfelület, ugyanakkor nőtt a kapacitás, és megújult a nagy és „hideg” úszómedence környezete is a dunaszerdahelyi termálfürdőben. Egy hónapos késéssel, de kedden átadták a látogatóknak.

„Az eddigi technológia nem tette lehetővé azt, hogy megőrizzük a benne lévő víz jó minőségét. Hetente-kéthetente le kellett engedni, maga a leengedés csak egy nap volt, tehát előfordult, hogy egy héten két nap nem üzemelt a medence” – jegyezte meg ma Somogyi Gábor igazgató az átadást megelőző sajtótájékoztatón.

Az eddigi, mintegy ezer négyzetméteres vízfelület ugyan 949 négyzetméterre csökkent, a medence kapacitása mégis nőtt, ugyanis nem mélyül olyan hamar. A kétharmadáig 1,15 és 1,35 méter közötti mélységgel rendelkezik, tehát egy átlagos felnőtt lába biztosan leér, és csak az utolsó harmadában mélyül 1,9 méterig, míg korábban az arány nagyjából fordított volt. A kevésbé forgalmas napokon leválaszthatnak három úszósávot, melyet az úszók vehetnek igénybe.

A kapacitás így a norma szerint nagyjából 250 főt tesz ki, tehát egy konkrét időpontban ennyien lehetnek benne Somogyi szerint, ha azzal számolunk, hogy a sekélyebb részen mintegy három négyzetméter szükséges egy embernek, a mélyülő, úszómedence részen pedig öt.

A kétharmadánál létrehoztak egy félszigetet, mely lényegében az új technológiát tartalmazza. Ebben van az a bizonyos tartály, mellyel a recirkulációs üzemmód biztosítható. Az igazgató elmondása szerint ez azt jelenti, hogy szűrik és tisztítják a vizet.

„A fordulási idő 8 óra, ez idő alatt a medence teljes tartalma átmegy a filtereken, naponta tehát háromszor. Ezáltal, ha csak nem történik valami rendkívül, a nyár folyamán nem kell leengedni a medencét” – szögezte le az igazgató.

Korábban a töltő-ürítő rendszerrel folyamatosan cserélődött a medencében található víz, mivel amikor egyszerre sokan voltak a medencében, a kiszoruló vízmennyiséget pótolni kellett. A recirkulációs üzemmóddal viszont ez a kiszoruló mennyiség belekerül a medence félszigete alatt található tartályba, majd onnan szivattyúzzák vissza. Így is kerül a medencébe folyamatosan friss víz, ám 7-10 nap, míg annak mennyisége kiteszi a medence térfogatát. „Víztakarékosabb és felhasználóbarátabb ez az üzemmód. Jobban kontrollálható a víz minősége” – szögezte le.

A medencét Somogyi Gábor igazgató (balról), Berényi József megyei alelnök és Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester adta át

A víz minőségének ellenőrzését rendszeresen végzi egy azzal megbízott laboratórium, emellett szúrópróbaszerűen a higiénikusok is. „A legnagyobb deficitünk, hogy felénk semmilyen kultúrája nincs annak, hogy a medencébe menetel előtt lezuhanyozzunk, főleg ha izzadtságot, mivel ezáltal rengeteg baktériumot viszünk a vízbe. Úgy gondolom, e téren az embereket némileg képezni kellene. A vízbe beleengedett klór rákötődik a baktériumokra, és ezzel megölik őket. Mi beállítunk egy bizonyos klórszintet, de azt folyamatosan pótolni kell. Ha mindenki lezuhanyozna, és kevesebb bacilus kerülne a medence, akkor klórból is kevesebb kellene” – fogalmazott.

Hozzátette ugyanakkor, az a cél, hogy továbbra is ez legyen a leghűvösebb medence a maga 26-28 fokos vízhőmérsékletével, ezzel két-három fokkal marad az olasz alatt. „Korábban kevésbé tudtuk kontrollálni a hőmérsékletet. Kúti vízzel engedtük fel, és hozzákevertünk termálvizet, azáltal viszont sokkal hamarabb zöldült. Most a hőcserélő rendszernek köszönhetően nagyon pontosan be tudjuk állítani a hőmérsékletét” – emlékeztetett.

A medence és környéke felújításának összköltsége 1,1 millió euróra rúg, amit Somogyi szavai szerint teljes mértékben saját forrásból finanszíroztak, nem volt szükség újabb hitel felvételére. Kérdésünkre kifejtette, hogy az összköltségnek mintegy felét tette ki a medencetest újjáépítése és a technológia beszerzése, illetve installálása, a medence környékének felújítása pedig a másik felét.

(SzT)

A cikk szerzői

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program