1

wikipédia
Közzétette éves sajtószabadság-jelentését a legismertebb újságíró jogvédő szervezet, a párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül (RSF). A visegrádi négyes fogatból Szlovákia áll a legjobban, Magyarország pedig a legramatyabbul.
A 180 ország sajtóhelyzetét vizsgáló szervezet arra a következtetésre jutott, hogy a média az észak-európai országokban tud a legideálisabb állapotok között dolgozni, míg a legdurvább körülmények Észak-Koreában vannak. Ami a szűkebb régiónkat illeti, Szlovákia a 33. helyet szerezte meg ezen a listán, megelőzve Csehországot (40.), Lengyelországot (62.), valamint a 89. helyet megkaparintó Magyarországot.
"Egyre szorosabb a politikai satu" – Szlovákia tavalyhoz képest két helyet javított
Az országelemzés Szlovákiáról szóló fejezete a Kuciak-gyilkosság miatt indított perrel, illetve a nagymácsédi tragédiát kitervelő Marian Kočnerrel indít, megemlítve, hogy a kétes vállalkozó három tucatnyi újságírót figyeltetett meg, hozzájutva a rendőrségi adatbázisban szereplő információkhoz is.
Az RSF kitér arra is, hogy az exkormányfő Robert Fico, Luboš Blaha smeres párttársával együtt rendszeresen intéz kirohanásokat az újságírók ellen, gyakran az álhíreket terjesztő sajtófelületeken keresztül.
A tanulmány ismerteti a tulajdonviszonyokat is, bemutatva, hogy a nemzetközi befektetők helyét helyi oligarchák veszik át. 2019-ben a Markíza TV-t a leggazdagabb cseh vállalkozó, Petr Kellner befektetési csoportja vette át.
A közszolgálati média – az RTVS – függetlensége is megkérdőjeleződött, amikor 2018-ban az SNS-hez közeli személyek vették át az irányítást, aminek következtében több tucat újságíró fordított hátat az állami sajtóorgánumnak.
"Nem javul a helyzet" – Magyarország két hellyel visszacsúszott
Az RSF országspecifikus értékelésében írja, hogy 2019 viszonylag csendes év volt a magyar médiapiacon, különösebb változások nélkül a vállalatok tulajdonosi struktúráját illetően. A jelentése megjegyzi, hogy továbbra is a kormánybarát Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) uralja a médiapiacot, amit az állami hirdetések továbbra is komoly mértékben torzítanak.
Független újságírók számára egyre nehezebb az információszerzés Magyarországon, a politikusokat nem kérdezhetik szabadon a parlamentben, és nem vehetnek részt különböző nyilvános eseményeken. Kormánypolitikusok nem adnak interjút kormánykritikus sajtótermékeknek, közintézmények sajtóosztályai pedig jellemzően megtagadják a választ a független média kérdéseire. A magyar kormány ellenőrzését a média felett 2019-ben tovább erősítette, hogy csupán fideszes jelölteket választottak a Médiatanácsba.
Csehország tavalyhoz képest stagnál, megfeneklett a 40. helyen. Az ország szemére azt veti a nemzetközi szervezet, hogy néhány oligarcha kezében látszanak összpontosulni a sajtótermékek. Az RSF kiemeli a Szlovákia kapcsán már említett Petr Kellner szerepét, aki tagadja, hogy befektetései által bármilyen politikai érdekek szerint cselekedne. Ugyanakkor kiderült az is, hogy az üzletember portfóliójába tartozó – és Kínában is kereskedő – egyik cég az ázsiai ország imidzsét javító kampányban vett részt.
Lengyelország három hellyel visszacsúszva a 62. pozíciót foglalja el. Az RSF szerint az egyik új törvény miatt akár egy évre is büntethetők a rágalmazással vádolt újságírók, akik emiatt gyakran öncenzúrát gyakorolnak.
Az EU-tagországok közül már csak Bulgáriában (111.) rosszabb a szabad sajtó helyzete, mint Magyarországon, amit nem csupán Románia (48.) pipál le simán, hanem még Mongólia is (73.).
(sp)