Csonti bocsánatot kért a megbocsáthatatlanért, és elárulta, hogyan szereztek SIS-es rendszámokat

A besztercebányai Specializált Büntetőbíróság azzal vádolja az egykori maffiózót, hogy 2006-ban az ő megbízása alapján tették el láb alól dunaszerdahelyi bérgyilkosok Roman Krajči privigyei (Prievidza) üzletembert, akivel Kudlička a rózsahegyi síközpont kapcsán került érdekellentétbe. Előző cikkünkben már részleteztük az ügy indítékát, illetve az elsőként beidézett tanú, Kádár Krisztián vallomását is.

Az ügyben július 3-án további két tanú, Nagy Zsolt „Csonti” és Horváth Lehel kihallgatására került sor.

Nagy épp 22 éves fegyházbüntetését tölti, amit több gyilkosság elkövetése miatt róttak ki rá a csallóközi maffiaper során 2019 márciusában.

A mostani ügy vádirata nagyrészt Csonti vallomására épül, aki a pénteki tárgyaláson megerősítette az abban foglaltakat. Elmondta, Sátor két-három hónappal a 2006 deccemberében elkövetett gyilkosság előtt szólt neki először, hogy figyelje meg, mikor jár haza privigyei lakhelyére a későbbi áldozat. Ahogy ő fogalmaz, háromszor is „megleste” a férfit, és az utolsó alkalommal le is kamerázta a családi ház udvarát, ahol aztán a gyilkosság történt. Sőt, az udvaron bújkálva még Krajčiról és élettársáról is felvételt készített, és a videót aztán megmutatta Sátornak.

A gyilkosság előtt néhány nappal egy furgont vittek fel Privigyére Sátorral, és Csonti azt mondja, egész addig azt hitte, hogy „csak” egy betörésre vagy „rablásra” készül a főnöke.

„A furgonnal Kádár cégének udvaráról indultunk el Prievidzára. Indulás előtt Kádár adott nekem lámpaizzókkal teli dobozokat, és kiállított egy szállítólevelet is, hogy ha megállítanának a rendőrök, ne legyen gond. Aztán egy ilyen dobozba raktuk be a fegyvert is, egy hangtompítós Skorpió géppisztolyt”

– tálalt ki a bírósági szenátus előtt Nagy Zsolt, aki bár társtettesként szerepelt a gyilkosságban, a hatóságokkal kötött alku fejében a büntetőeljárásban csak tanúként szerepel.

Néhány nappal később eljött az idő, és újra Privigye felé vették az irányt. Egy „blokkolt”, titkosszolgálati (SIS) rendszámú, lopott VW Passattal indultak útnak, a városba érkezve megálltak a már említett furgonnál, abból Sátor kivette a géppisztolyt, majd Roman Krajči házának közelében táboroztak le.

„Vártunk ott egy kicsit, aztán Sátor kiszállt, és odament a házhoz, amit korábban megfigyeltem. Körülbelül fél óra múlva visszajött, és akkor már nem volt nála sem a fegyver, sem az a reklámtáska, amiben a géppisztoly volt. Beült az autóba, és mondta, hogy indulhatunk. Aztán hazamentünk”

– számolt be a majdnem 15 évvel ezelőtti esetről Csonti.

Nagy kizárta azt a verziót, ami egy nappal korábban hangzott el a bíróságon. Akkor Kádár Krisztián azt mondta, a gyilkosság napján ő is ott volt Sátorral és Csontival Privigyén, és hogy Krajčit Csonti lőtte le, aki még aznap hajnalban hazajött a furgonnal Dunaszerdahelyre.

Nagy Zsolt ezzel szemben azt állítja, hogy csak Sátorral mentek Privigyére, a gyilkosság elkövetője Sátor volt, és hogy a furgont egy-két nappal később hozta haza a Trencsén megyei városból. Azt mondja, jól emlékszik arra a szombati napra, mert barátnőjét kérte meg, hogy vigye fel őt Privigyére, és a nő sokat „morgott” azon, hogy a hétvégi napon nagyon korán kellett kelniük.

A saját és Kádár vallomása közötti lényeges különbségeket Csonti a következőképp magyarázta:

„Miután 2010-ben Kádár és Horváth Lehel meggyilkolták Sátort, Krisztián kérdezősködni kezdett nálam, főleg gyilkosságokkal kapcsolatban, hogyan történt ez meg az, hol lettek elásva a fehér lovak. A bíró urak is tudják, hogy Kádár össze akarta gyűjteni a gyilkosságokat, és el is küldte az ügyészségnek, miről akar vallani. Hogy az ő kisebb bűneit kicseréljék ezekre a nagyobb bűnökre. Sok ügyben hazudott, mindenből ki akarta hagyni magát, és csak mások ellen vádaskodott.”

Kádár korábban úgy vallott, hogy amikor a Krajči-gyilkosságról beszámolt a sajtó, Csonti egy újságot lobogtatott neki, azzal büszkélkedett, hogy a lapban azt írták, professzionális bérgyilkos volt az elkövető. Csonti emlékezett arra, hogy a sajtó cikkezett az ügyről, de arra nem tudott biztosan visszaemlékezni, hogy megvitatta-e ezt valakivel.

Kádár Krisztián arról is beszélt, hogy Csonti másfél millió koronát kapott a gyilkosságért, amiből egy Audi Q7-est vásárolt magának. Nagy ugyanakkor azt állítja, nem kapott egy fillért sem, és bár igaz, hogy akkoriban vett egy autót, de lízingre. Ráadásul Kádár csak azért tud erről, mert Csonti tőle és Sátortól kért kölcsön némi készpénzt a kezdőrészletre.

Nagy Zsolt egyébként saját bevallása szerint nem tudta, ki volt a gyilkosság megrendelője.

„Én nekem ezt nem kötötték az orromra soha. Csak mondták, hogy Csonti menj ide, menj oda, Csonti csináld meg ezt, csináld meg azt”

– felelte egy kérdésre.

A bírói szenátus elnöke megkérdezte a tanútól azt is, honnan szereztek titkosszolgálati – SIS-es – rendszámokat.

„Egy reggel elmentünk a SIS központjához, végignéztük, ahogy érkeztek oda az autók, és felírtuk a rendszámaikat. Aztán a rendőrségen kikerestettük őket, és amik a rendszerben blokkolva voltak, vagyis nem lehetett kilusztrálni őket, azokat megcsináltattuk magunknak”

– ismertette Csonti a módszert, amiről a tárgyalóteremben talán senki nem gondolta volna, hogy ilyen egyszerű lesz.

Amikor Nagy Zsolt kihallgatása véget ért, a férfi még utoljára szót kért.

„Azt szeretném mondani, hogy bocsánatot szeretnék kérni az áldozat hozzátartozóitól. Tudom, hogy ezt nem lehet megbocsájtani, de mégis azt kérem, bocsássanak meg”

– szólalt fel zárásként a Sátor-féle maffia kivégzőosztagának egykori tagja, aki annyi embert tett el láb alól, hogy bűntársai körében az a "poén" járta, elásott egy fél falut.

Horváth Lehel

Csonti kihallgatása után a bíróság a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő, csótfai Horváth Lehelt rendelte be a terembe. Ő egykor a csallóközi maffiaper vádalkus koronatanúja volt, ám az idei húsvétot kivéve az utóbbi éveket már vizsgálati fogságban töltötte. Ez láthatóan nem volt rá jó hatással, az egykor ereje teljében lévő, nagy darab férfi jócskán lefogyott és elég megviseltnek tűnt.

Vallomástétele nem tartott sokáig, csak annyira emlékezett, hallott régen arról a csoporton belül – valósznűleg Kádár Krisztiántól –, hogy Sátorék meggyilkoltak valakit Privigyén. Ezután felolvasták neki két évvel ezelőtti vallomását, amiben még részletesebben beszélt az ügyről – például, hogy a Takáč-klán rendelte meg a gyilkosságot egy síközpontban kialakult érdekellentét miatt.

„Őszintén megmondom, hogy már nem nagyon emlékszem erre. Én nem vagyok Nagy Zsolt, aki az idő múlásával egyre több dologra emlékszik. Nyilván úgy történt, ahogy akkor elmondtam, de ma már nem emlékszek ilyen részletekre”

– adott magyarázatot a régi és a mostani vallomása közti különbségre Horváth Lehel.

Amikor a védelem egykori ismerőseiről, Nagyról és Kádárról kérdezte őt, egyikükről sem volt jó véleménnyel.

„Szeretném figyelmeztetni a bíróságot arra, hogy Nagy Zsolt mint tanú sok mindenben hazudik a rendőrségen és a bíróságon. (…) Kádár Krisztiánról pedig semmi jót nem tudok elmondani. Hosszú évekig drogfüggő volt, többszörös gyilkos és szerintem egy pszichopata”

– jelentette ki Horváth, akinek kihallgatása ezzel véget is ért.

A bírói szenátus elnöke végezetül felolvasta annak az Igor Smolennek a vallomását is, akinek Ľubomír Kudlička mellett szintén a vádlottak padján kéne ülnie, ám idén április végén öngyilkos lett.

Smolen régebbi rendőrségi kihallgatásain nagyon tömör volt, és tagadta, hogy Kudlička rajta keresztül közvetítette a gyilkosságról szóló megrendelést Sátor Lajosnak.

„A vád nem az igazságon alapul. Ártatlannak érzem magam” – vallotta még 2019-ben a férfi, aki haláláig azért volt szabadlábon, mert tavaly ősszel a Specializált Büntetőbíróság nem helyezte őt vizsgálati fogságba. A Legfelsőbb Bíróság április 30-án vizsgálta volna felül az erről szóló döntést, ám Smolenre április 28-án holtan találtak rá egy pozsonyi Duna-ág mellett.

A tárgyalássorozat július 9-én folytatódik.

(db)