Megosztás
"Hálámat fejezem ki a halálbüntetés eltörlésében közreműködő személyeknek, nélkülük ma már nem élnék" - írta a héten megjelenő könyvében Kaiser Ede, aki annak ellenére tölti tényleges életfogytig tartó szabadságvesztését a móri bankrablás miatt, hogy Weiszdorn Róbertet is elítélték első fokon ugyanezért a bűncselekményért.
Kaiser Ede a Móri ártatlan című börtönnaplójában – amely az ellene folytatott eljárás jogi megközelítésű leirata – a móri bűncselekmény nyomozása során felmerült és az ellene felhozott bizonyítékok, tanúvallomások ellentmondásaira hívja fel a figyelmet. Kötetében arra a következtetésre jut, hogy az őt felismerő tanúk – ahogyan ő maga is – az igazságszolgáltatás hálójába kerültek.
A büntetését jelenleg a Kozma utcai büntetés-végrehajtási intézetben töltő fiatalember neve alatt megjelent könyvben az olvasható, hogy a korábban koronatanúként emlegetett és rá terhelő vallomást tevő Kiglics Attila "miután felmarkolta a 25 millió forint nyomravezetői díjat és az igazi elkövetők kézre kerültek, nyomtalanul eltűnt". Hozzáteszi: sem jogi lehetőség, sem gyakorlat nincs arra, hogy az adófizetők pénzéből kifizetett összeget visszaköveteljék tőle. Kaiser szerint azonban ez az összeg "aprópénz" ahhoz a másfél milliárd forinthoz képest, amit erre az ügyre fordítottak a hatóságok.
"Az igazi elkövetőkhöz vezető fegyvereket – a rendőrség által titkoltan – már 2006 októberében megtalálta" az a kincskereső, aki jelenleg is pereskedik a kitűzött díj kifizetéséért – olvasható a könyvben. Az NNI a fegyverek megtalálása után egy sajtótájékoztatón decemberi bejelentésre hivatkozott.
A szerző szerint habár már nem őt, hanem Weiszdorn Róbertet és az időközben öngyilkosságot elkövető társát tartják a hatóságok a móri bűncselekmény elkövetőinek, ő továbbra is ezért a bűncselekményért tölti büntetését, a mellette tanúskodók ellen pedig továbbra is hamis tanúzás miatt folyik eljárás.
Kaiser Ede szerint nincs hír arról sem, hogy mi lett azzal a közúti ellenőrzést végző rendőrrel, aki a helyszínről menekülő két gyanúsítottat igazoltatta, majd elengedte. Hozzátette: az ellene folytatott nyomozást vezető és irányító magas rangú rendőrök "jelenleg is a helyükön vannak és rendszeresen nyilatkoznak a televízióban", a nyomozást felügyelő és a vádat képviselő ügyész ugyanabban a beosztásban van, az ügyben első fokon eljáró bírót legfelsőbb bírósági bírónak nevezték ki, a jogerős ítéletet kimondó bíró pedig egyetemi előadásain "a mai napig hangoztatja, hogy a móri ügyben annak idején európai uniós szintű döntés született".
A 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablással először két másik fiatalembert hozott összefüggésbe a rendőrség, majd a bűncselekmény után néhány héttel Kaiser Edét és Hajdú Lászlót nevezték meg lehetséges elkövetőként. Kaisert előbb 2004 decemberében a Fővárosi Bíróság, majd 2005 októberében a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is bűnösnek találta és tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. Hajdú László esetében új eljárás lefolytatását írta elő a táblabíróság, ebben első fokon 2008 októberében felmentették a móri vádpont alól.
MTI, -para
